Ismét kétharmada lesz a kormánypártoknak

Kucsák László, a Fidesz-KDNP pártszövetség jelöltje nyerte el a budapesti 15-ös választókerület országgyűlési képviselői mandátumát. Cikkünk folyamatosan frissül.

MNO
2014. 04. 12. 5:45
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A szavazatszámláló bizottság összesítése szerint a Fidesz-KDNP-s Kucsák Lászlóra 546-an, míg Kunhalmi Ágnesre, a baloldali összefogás jelöltjére 508-an szavaztak a most felbontott urnák összeszámlált szavazatai alapján. Ez azt jelenti, hogy - mivel a csaknem 98,7 százalékos feldolgozottság alapján a két legtöbb szavazatot kapó jelölt közötti különbség 22 volt a Fidesz-KDNP-s jelölt javára - Kucsák László kaphatja a mandátumot.
A szavazatszámláló bizottság először a baloldali jelölt szavazatit számlálta meg háromszor, majd a Fidesz-KDNP jelölt szavazatait. Jelenleg a többi jelöltre leadott szavazatokat számlálják.

László Tamás, a FIDESZ-KDNP képviselőjelöltje nyert Budapest 12. választókerületében (XV. kerület) a Nemzeti Választási Iroda adatai szerint, a szavazatok 100 százalékos feldolgozottságnál. A politikus ezzel mandátumot szerzett.

A Fidesz–KDNP jelentős győzelmét hozta az április 6-án tartott országgyűlési választás. A levélben érkezett szavazatok összeszámlálása után a párt a listás szavazatok 45,05 százalékát szerezte meg, az MSZP–Együtt–PM–DK–MLP-lista 25,56 százalékot tudott csak elérni, így a magukat kormányváltóként aposztrofáló erők súlyos vereséget szenvedtek, és a következő négy évben biztosan ellenzékben lesznek. A bukás nagyságát jól mutatja, hogy az Együtt–PM Szövetségnek és a DK-nak nem jött össze a frakcióalakításhoz szükséges öt fő, így képviselői várhatóan függetlenként dolgoznak majd az új Országgyűlésben.

A parlamentbe jutott még a Jobbik 20,21 százalékos, valamint az LMP 5,18 százalékos eredménnyel. Rajtuk kívül egyetlen párt sem érte el az 1 százalékot, így a parlamenti erőkön kívül senki sem lesz jogosult állami támogatásra.

Ami április 6-án nem dőlt el, az az Országgyűlés pontos összetétele, mivel az átjelentkezések, valamint a külképviseleti szavazatok révén 16 egyéni körzetben változhat a végeredmény.

A 97 külképviseleten – nagykövetségen és konzulátuson – 24 119 voksot adtak le. Átjelentkezéssel több mint 120 000-en szavaztak.

A Nemzeti Választási Iroda csütörtökön fejezte be a levélben leadott listás szavazatok megszámlálását. A magyarországi lakcímmel nem rendelkező külhoni magyar állampolgárok csak az országos pártlistákra szavazhattak, az iroda összesen 128 378 érvényes szavazólapot összesített. Az érvényes szavazatok 95,49 százalékát a Fidesz–KDNP pártszövetség kapta. A Jobbikra 2,28 százalék, a „kormányváltó” baloldali összefogásra 1,16 százalék, az LMP-re 0,45 százalék voksolt.

„Ennek a szavazatszámnak az ismeretében egyértelműen ki lehet mondani, hogy a budapesti 15. választókerület győztesétől függ, lesz-e kétharmada a Fidesz–KDNP-nek a parlamentben” – jelentette ki Gulyás Gergely, a párszövetség frakcióvezető-helyettese az Inforádióban. A töredékszavazatok nem változtathatnak már a listás mandátumok eddig kiosztott rendjén – tette hozzá.

A XVIII. kerületben jelenleg 22 szavazattal a Fidesz–KDNP jelöltje, Kucsák László vezet a baloldali összefogás indulója, Kunhalmi Ágnes előtt. Tehát ha Kucsák László győz, akkor a Fidesz–KDNP-nek 133 mandátuma és kétharmados többsége lesz.

Emellett több igen szoros küzdelmet hozó választókörzet van. A főváros XV. kerületében például a kormánypárti László Tamás 253 vokssal vezet Móricz Eszter előtt úgy, hogy még 1793 szavazat vár feldolgozásra. Budapest VII. kerületében, az 5-ös számú körzetben a Gyurcsány-pártot erősítő Oláh Lajos a fideszes Rónaszékiné Keresztes Monika előtt 442 szavazattal vezet, de itt még 3110 szavazat van függőben. A főváros 17-es számú választókörzetében (XXI. és XXIII. kerület) a balliberális jelölt, Szabó Szabolcs 484 vokssal előzi meg a fideszes Németh Szilárdot úgy, hogy még 2002 szavazat vár számolásra.

Az átjelentkezők szavazatai „bevárták” a külképviseleteken leadott szavazatokat, és miután azokat is szétválogatták a 106 egyéni választókerület szerint az NVI-ben, szombat reggel 8 órától eljuttatják a kijelölt szavazókörökbe. Itt az átjelentkezéssel, illetve a külképviseleten szavazók borítékjait belekeverik a választás estéjén fel nem bontott urnák borítékjai közé, s így számlálja meg a szavazatokat a számlálóbizottság. A tervek szerint 11 óráig valamennyi bizottsági elnök átveheti választókerületének „utazó szavazatait”.

A Nemzeti Választási Iroda elnöke péntek délután közölte: szombaton körülbelül 200 ezer szavazatot kell feldolgozniuk országszerte a helyi szavazatszámláló bizottságoknak. „Az ülésezés, a borítékoknak az összeszámolása, a jegyzőkönyvek kitöltése 3-4 órát fog igénybe venni. Szerintem inkább csak az esti órákban várható eredmény” – árulta el Pálffy Ilona.

A szavazóköri jegyzőkönyvi eredményeket – ahogyan múlt vasárnap a többi szavazókörben történt számlálás után is – nyilvánosságra hozzák majd az NVI internetes oldalán, a www.valasztas.hu-n. A szavazatok körülbelül 1,5 százaléka vár még feldolgozásra szombaton. Amint valamennyi szavazókörben megállapították a szavazóköri eredményt, az egyéni választókerületi választási bizottságok megállapítják – várhatóan még szintén szombaton – az egyéni választókerületi voksolás nem jogerős eredményét, de ezek ellen jogorvoslattal lehet élni a Nemzeti Választási Bizottságnál. Ha valamennyi jogorvoslat lezárult az egyéni választókerületi eredmények ellen, a nem jogerős végeredmények jogerőssé válnak.

A töredékszavazatok, az országos listás szavazatok és a levélszavazatok összesítése után a választás országos listás eredményét majd a Nemzeti Választási Bizottság állapítja meg legkésőbb április 25-éig.

A voksolás eredményét Orbán Viktor kormányfő elégedetten értékelte. „Kellő alázattal és méltósággal, ahogy illik hozzánk, mondjuk ki, minden kétely és bizonytalanság eloszlott: győztünk!” – jelentette ki a kormánypártok eredményváró rendezvényén. A Fidesz elnöke szerint olyan átütő erejű győzelmet arattak, amelynek jelentőségét ma még fel sem lehet mérni. Elmondta, büszke arra, hogy megbízást kapott a munka folytatására, és ígéretet tett arra: mindennap azért fog dolgozni, hogy az ország „nagyszerű hely” legyen.

Mesterházy Attila, az MSZP elnöke tudomásul vette a választási eredményt, de nem gratulált a Fidesznek, mert szerinte a választást tisztességtelen szabályok és nem egyenlő feltételek mellett tartották meg. Az ellenzéki politikus gratulált a parlamentbe jutó LMP-nek, a Jobbik szerepléséről pedig azt mondta: Magyarország vesztett, mert az erősödő szélsőjobboldal az egész társadalmat mérgezi.

Bajnai Gordon, az Együtt–PM vezetője úgy vélekedett: a „kormányváltók” számára súlyos kudarc a voksolás eredménye. Ennek egyike oka szerinte, hogy nem tudtak kellően vonzó ajánlatot tenni a választóknak, a másik pedig, hogy a Fidesz „manipulált, aljas választási rendszert alakított ki”, amelyben a Fidesznek 100 méter síkfutásban, nekik 400 méter gátfutásban kellett indulniuk.

Gyurcsány Ferenc azon meggyőződésének adott hangot, hogy a kormány jó eséllyel nem fogja kitölteni a következő ciklust. Hangsúlyozta továbbá, hogy a negatív választási eredményért nem hibáztatja majd szövetségeseit.

Vona Gábor, a Jobbik elnöke szerint pártja nem volt képes elérni célját, és nem tudta lezárni az elmúlt 24 évet. Nem sikerült az áttörés, amelyet az egyéni körzetekben szerettek volna elérni – fejtette ki, hozzátéve: nem adják fel, és 2018-ban megnyerik a választást.

Schiffer András, a parlamentbe jutási küszöböt átlépő LMP társelnöke aláhúzta, az ökopolitikának továbbra is van parlamenti képviselete Magyarországon, s remélik, hogy sikerül megakadályozniuk a fideszes kétharmadot.

A választási vereséget követően azonnal beindult a balliberális belháború, aminek az első kézzelfogható jele az volt, hogy a pártok bejelentették, a május 25-ei európai parlamenti választáson önállóan méretik meg magukat. Ezt követően az is kiderült, hogy Fodor Gábor az EP-voksoláson is közös indulást szeretett volna, anyagi okok miatt aztán mégsem vállalták a liberálisok a megmérettetést.

Az Origo arról írt, hogy Bajnai Gordon teljes erővel részt fog venni a most kezdődő EP-választási kampányban, de egyelőre arról nincs döntés, hogy ő vezeti-e majd az Együtt–PM Szövetség listáját. Ha így is lesz, azt mondta, nem akar kimenni Brüsszelbe.

A kormányváltó erőket kívülről támogató Bokros Lajos 14 fős pártja nem adja fel, újra indul az európai parlamenti választáson. A Modern Magyarország Mozgalom elnöke, aki korábban az MDF színeiben jutott ki a testületbe, bízik benne, hogy a megmérettetéshez szükséges húszezer aláírást könnyedén összeszedik.

A választás másik eredménye az lett, hogy április 9-én felajánlotta a lemondását a Párbeszéd Magyarországért teljes elnöksége, és tisztújítás lesz az Együtt–PM-nél is.

Szigetvári Viktor beülne Bajnai helyett a parlamentbe. Az Együtt–PM Szövetség társelnöke ezt a Hír TV Magyarország élőben című műsorában mondta, de hangsúlyozta, hogy még nem döntöttek arról, kit küldenek az Országgyűlésbe. A közös baloldali lista szerint egyébként Szigetvári Viktor szerepel a következő befutó helyen.

Szakértői apanázzsal kell, hogy beérjék ezentúl korábbi élvonalbeli MSZP-politikusok. Mesterházy Attilának olyan politikustársai számára kellene álláshelyről gondoskodnia, akik korábban stabil, országosan ismert arcok voltak, és akiknek az előzetes remények szerint listás parlamenti helyet kellett volna szerezniük. Ezek a pozíciók viszont a korábbi, illetve most remélt fizetés töredékével járnak majd, így a hátország további hagyományos építgetése is megnehezül.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.