Ismét kétharmada lesz a kormánypártoknak

Kucsák László, a Fidesz-KDNP pártszövetség jelöltje nyerte el a budapesti 15-ös választókerület országgyűlési képviselői mandátumát. Cikkünk folyamatosan frissül.

MNO
2014. 04. 12. 5:45
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A szavazatszámláló bizottság összesítése szerint a Fidesz-KDNP-s Kucsák Lászlóra 546-an, míg Kunhalmi Ágnesre, a baloldali összefogás jelöltjére 508-an szavaztak a most felbontott urnák összeszámlált szavazatai alapján. Ez azt jelenti, hogy - mivel a csaknem 98,7 százalékos feldolgozottság alapján a két legtöbb szavazatot kapó jelölt közötti különbség 22 volt a Fidesz-KDNP-s jelölt javára - Kucsák László kaphatja a mandátumot.
A szavazatszámláló bizottság először a baloldali jelölt szavazatit számlálta meg háromszor, majd a Fidesz-KDNP jelölt szavazatait. Jelenleg a többi jelöltre leadott szavazatokat számlálják.

László Tamás, a FIDESZ-KDNP képviselőjelöltje nyert Budapest 12. választókerületében (XV. kerület) a Nemzeti Választási Iroda adatai szerint, a szavazatok 100 százalékos feldolgozottságnál. A politikus ezzel mandátumot szerzett.

A Fidesz–KDNP jelentős győzelmét hozta az április 6-án tartott országgyűlési választás. A levélben érkezett szavazatok összeszámlálása után a párt a listás szavazatok 45,05 százalékát szerezte meg, az MSZP–Együtt–PM–DK–MLP-lista 25,56 százalékot tudott csak elérni, így a magukat kormányváltóként aposztrofáló erők súlyos vereséget szenvedtek, és a következő négy évben biztosan ellenzékben lesznek. A bukás nagyságát jól mutatja, hogy az Együtt–PM Szövetségnek és a DK-nak nem jött össze a frakcióalakításhoz szükséges öt fő, így képviselői várhatóan függetlenként dolgoznak majd az új Országgyűlésben.

A parlamentbe jutott még a Jobbik 20,21 százalékos, valamint az LMP 5,18 százalékos eredménnyel. Rajtuk kívül egyetlen párt sem érte el az 1 százalékot, így a parlamenti erőkön kívül senki sem lesz jogosult állami támogatásra.

Ami április 6-án nem dőlt el, az az Országgyűlés pontos összetétele, mivel az átjelentkezések, valamint a külképviseleti szavazatok révén 16 egyéni körzetben változhat a végeredmény.

A 97 külképviseleten – nagykövetségen és konzulátuson – 24 119 voksot adtak le. Átjelentkezéssel több mint 120 000-en szavaztak.

A Nemzeti Választási Iroda csütörtökön fejezte be a levélben leadott listás szavazatok megszámlálását. A magyarországi lakcímmel nem rendelkező külhoni magyar állampolgárok csak az országos pártlistákra szavazhattak, az iroda összesen 128 378 érvényes szavazólapot összesített. Az érvényes szavazatok 95,49 százalékát a Fidesz–KDNP pártszövetség kapta. A Jobbikra 2,28 százalék, a „kormányváltó” baloldali összefogásra 1,16 százalék, az LMP-re 0,45 százalék voksolt.

„Ennek a szavazatszámnak az ismeretében egyértelműen ki lehet mondani, hogy a budapesti 15. választókerület győztesétől függ, lesz-e kétharmada a Fidesz–KDNP-nek a parlamentben” – jelentette ki Gulyás Gergely, a párszövetség frakcióvezető-helyettese az Inforádióban. A töredékszavazatok nem változtathatnak már a listás mandátumok eddig kiosztott rendjén – tette hozzá.

A XVIII. kerületben jelenleg 22 szavazattal a Fidesz–KDNP jelöltje, Kucsák László vezet a baloldali összefogás indulója, Kunhalmi Ágnes előtt. Tehát ha Kucsák László győz, akkor a Fidesz–KDNP-nek 133 mandátuma és kétharmados többsége lesz.

Emellett több igen szoros küzdelmet hozó választókörzet van. A főváros XV. kerületében például a kormánypárti László Tamás 253 vokssal vezet Móricz Eszter előtt úgy, hogy még 1793 szavazat vár feldolgozásra. Budapest VII. kerületében, az 5-ös számú körzetben a Gyurcsány-pártot erősítő Oláh Lajos a fideszes Rónaszékiné Keresztes Monika előtt 442 szavazattal vezet, de itt még 3110 szavazat van függőben. A főváros 17-es számú választókörzetében (XXI. és XXIII. kerület) a balliberális jelölt, Szabó Szabolcs 484 vokssal előzi meg a fideszes Németh Szilárdot úgy, hogy még 2002 szavazat vár számolásra.

Az átjelentkezők szavazatai „bevárták” a külképviseleteken leadott szavazatokat, és miután azokat is szétválogatták a 106 egyéni választókerület szerint az NVI-ben, szombat reggel 8 órától eljuttatják a kijelölt szavazókörökbe. Itt az átjelentkezéssel, illetve a külképviseleten szavazók borítékjait belekeverik a választás estéjén fel nem bontott urnák borítékjai közé, s így számlálja meg a szavazatokat a számlálóbizottság. A tervek szerint 11 óráig valamennyi bizottsági elnök átveheti választókerületének „utazó szavazatait”.

A Nemzeti Választási Iroda elnöke péntek délután közölte: szombaton körülbelül 200 ezer szavazatot kell feldolgozniuk országszerte a helyi szavazatszámláló bizottságoknak. „Az ülésezés, a borítékoknak az összeszámolása, a jegyzőkönyvek kitöltése 3-4 órát fog igénybe venni. Szerintem inkább csak az esti órákban várható eredmény” – árulta el Pálffy Ilona.

A szavazóköri jegyzőkönyvi eredményeket – ahogyan múlt vasárnap a többi szavazókörben történt számlálás után is – nyilvánosságra hozzák majd az NVI internetes oldalán, a www.valasztas.hu-n. A szavazatok körülbelül 1,5 százaléka vár még feldolgozásra szombaton. Amint valamennyi szavazókörben megállapították a szavazóköri eredményt, az egyéni választókerületi választási bizottságok megállapítják – várhatóan még szintén szombaton – az egyéni választókerületi voksolás nem jogerős eredményét, de ezek ellen jogorvoslattal lehet élni a Nemzeti Választási Bizottságnál. Ha valamennyi jogorvoslat lezárult az egyéni választókerületi eredmények ellen, a nem jogerős végeredmények jogerőssé válnak.

A töredékszavazatok, az országos listás szavazatok és a levélszavazatok összesítése után a választás országos listás eredményét majd a Nemzeti Választási Bizottság állapítja meg legkésőbb április 25-éig.

A voksolás eredményét Orbán Viktor kormányfő elégedetten értékelte. „Kellő alázattal és méltósággal, ahogy illik hozzánk, mondjuk ki, minden kétely és bizonytalanság eloszlott: győztünk!” – jelentette ki a kormánypártok eredményváró rendezvényén. A Fidesz elnöke szerint olyan átütő erejű győzelmet arattak, amelynek jelentőségét ma még fel sem lehet mérni. Elmondta, büszke arra, hogy megbízást kapott a munka folytatására, és ígéretet tett arra: mindennap azért fog dolgozni, hogy az ország „nagyszerű hely” legyen.

Mesterházy Attila, az MSZP elnöke tudomásul vette a választási eredményt, de nem gratulált a Fidesznek, mert szerinte a választást tisztességtelen szabályok és nem egyenlő feltételek mellett tartották meg. Az ellenzéki politikus gratulált a parlamentbe jutó LMP-nek, a Jobbik szerepléséről pedig azt mondta: Magyarország vesztett, mert az erősödő szélsőjobboldal az egész társadalmat mérgezi.

Bajnai Gordon, az Együtt–PM vezetője úgy vélekedett: a „kormányváltók” számára súlyos kudarc a voksolás eredménye. Ennek egyike oka szerinte, hogy nem tudtak kellően vonzó ajánlatot tenni a választóknak, a másik pedig, hogy a Fidesz „manipulált, aljas választási rendszert alakított ki”, amelyben a Fidesznek 100 méter síkfutásban, nekik 400 méter gátfutásban kellett indulniuk.

Gyurcsány Ferenc azon meggyőződésének adott hangot, hogy a kormány jó eséllyel nem fogja kitölteni a következő ciklust. Hangsúlyozta továbbá, hogy a negatív választási eredményért nem hibáztatja majd szövetségeseit.

Vona Gábor, a Jobbik elnöke szerint pártja nem volt képes elérni célját, és nem tudta lezárni az elmúlt 24 évet. Nem sikerült az áttörés, amelyet az egyéni körzetekben szerettek volna elérni – fejtette ki, hozzátéve: nem adják fel, és 2018-ban megnyerik a választást.

Schiffer András, a parlamentbe jutási küszöböt átlépő LMP társelnöke aláhúzta, az ökopolitikának továbbra is van parlamenti képviselete Magyarországon, s remélik, hogy sikerül megakadályozniuk a fideszes kétharmadot.

A választási vereséget követően azonnal beindult a balliberális belháború, aminek az első kézzelfogható jele az volt, hogy a pártok bejelentették, a május 25-ei európai parlamenti választáson önállóan méretik meg magukat. Ezt követően az is kiderült, hogy Fodor Gábor az EP-voksoláson is közös indulást szeretett volna, anyagi okok miatt aztán mégsem vállalták a liberálisok a megmérettetést.

Az Origo arról írt, hogy Bajnai Gordon teljes erővel részt fog venni a most kezdődő EP-választási kampányban, de egyelőre arról nincs döntés, hogy ő vezeti-e majd az Együtt–PM Szövetség listáját. Ha így is lesz, azt mondta, nem akar kimenni Brüsszelbe.

A kormányváltó erőket kívülről támogató Bokros Lajos 14 fős pártja nem adja fel, újra indul az európai parlamenti választáson. A Modern Magyarország Mozgalom elnöke, aki korábban az MDF színeiben jutott ki a testületbe, bízik benne, hogy a megmérettetéshez szükséges húszezer aláírást könnyedén összeszedik.

A választás másik eredménye az lett, hogy április 9-én felajánlotta a lemondását a Párbeszéd Magyarországért teljes elnöksége, és tisztújítás lesz az Együtt–PM-nél is.

Szigetvári Viktor beülne Bajnai helyett a parlamentbe. Az Együtt–PM Szövetség társelnöke ezt a Hír TV Magyarország élőben című műsorában mondta, de hangsúlyozta, hogy még nem döntöttek arról, kit küldenek az Országgyűlésbe. A közös baloldali lista szerint egyébként Szigetvári Viktor szerepel a következő befutó helyen.

Szakértői apanázzsal kell, hogy beérjék ezentúl korábbi élvonalbeli MSZP-politikusok. Mesterházy Attilának olyan politikustársai számára kellene álláshelyről gondoskodnia, akik korábban stabil, országosan ismert arcok voltak, és akiknek az előzetes remények szerint listás parlamenti helyet kellett volna szerezniük. Ezek a pozíciók viszont a korábbi, illetve most remélt fizetés töredékével járnak majd, így a hátország további hagyományos építgetése is megnehezül.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.