Szilvásyék arra jutottak, nem ők a felelősök

Két volt titokminiszter is megjelent az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának keddi ülésén.

Az ülés elején Szilvásy György ironikusan megköszönte, hogy részt vehet „a Fidesz újabb kampányeseményén”, és nyilvános ülést kezdeményezett. Göbölös László, az Alkotmányvédelmi Hivatal főigazgatója azonban azt mondta: a nemzetbiztonsági ellenőrzés iratai minősítettek, így csak zárt ülésen lehet tárgyalni róluk.

Molnár Zsolt (MSZP), a bizottság elnöke felvetette, hogy tarthatnak az iratok nélkül nyílt ülést, de akkor az elhangzottakat nem lehet összevetni a dokumentumokkal. Végül Németh Szilárd (Fidesz) bizottsági alelnök javaslatára – az eredeti terveknek megfelelően – zárt ajtók mögött kezdődött el az ülés. A fideszes képviselő azt mondta: ha Simon ügyében lezárult a nyomozás, az akták teljes nyilvánosságra hozását fogja kezdeményezni. Molnár hozzátette: egyetért azzal, hogy az ügy minden része minél hamarabb legyen nyilvános.

Szilvásy a zárt ülés után újságíróknak elmondta: Simon C típusú ellenőrzésének ügyében az Alkotmányvédelmi Hivatal vezetőjével közösen megállapították, hogy sem az akkori Nemzetbiztonsági Hivatalt, sem az akkor irányító minisztereket nem terhelheti felelősség amiatt, hogy nem tártak fel olyan információkat, amelyek nem szerepeltek a kérdőíven. Ez az átvilágítás arra nem jó, hogy kiderítse, ha valaki hazudott. Arra jó, hogy az általa közölt információkat ellenőrizze a hivatal, hogy kiszűrjék az esetleges kockázatokat – tette hozzá.

Elmondta továbbá: kezdeményezte, hogy Pintér Sándor belügyminiszterrel közösen beszéljék végig a C típusú ellenőrzések tanulságait. Hiszen – mint mondta – információi alapján a jelenlegi Országgyűlésben, illetve a különböző állami beosztásokban is ültek, ülnek olyanok, akiknél 2010-et követően is kockázati tényezők vetődhettek fel. A volt titokminiszter konkrét példaként nevezte meg Meggyes Tamás fideszes képviselőt, aki jelenleg is a nemzetbiztonsági bizottság tagja. „Az ő esetében nehéz elképzelni, hogy a hivatal munkatársai ne jeleztek volna bizonyos kockázati összefüggéseket” – mondta Szilvásy.

Ugyanazon a napon rakott be Welsz Tamás egyik barátja egy, a Simon Gábor adataival, de álnéven, afrikai útlevéllel nyitott budapesti bankszámlára pénzt, amikor az egész sajtó az MSZP volt elnökhelyettesét üldözte – írja az Index egy birtokába került jelentés alapján.

Szilvásy kérdésre válaszolva azt mondta: 100 százalékig biztos abban, hogy Simon felhalmozott vagyona „biztosan nem pártpénz”, s „nem kötődik párttevékenységhez, Simon közszolgálati tevékenységéhez”.

Ficsor Ádám újságíróknak nyilatkozva elmondta: évente több ezer C típusú vizsgálatot végez a hivatal. Azon információk alapján, amelyek a miniszterhez eljutottak, nem merült fel semmilyen gyanú Simon Gábor ügyében.

Kocsis Máté, a bizottság fideszes tagja az ülés után azt mondta: „meglepően segítőkész” volt a két miniszter a meghallgatáson, s széles körű tájékoztatást adtak. Hozzátette: csütörtökön Mesterházy Attilától, az MSZP elnökétől is ugyanezt a hozzáállást várják.

Kocsis egyetért abban, hogy nem a titokminisztereket terheli a felelősség, hanem mint mondta: a C típusú ellenőrzésnek vannak visszásságai. Ezért is nyújtott be korábban törvénymódosítást – melyet később az Alkotmánybíróság hatályon kívül helyezett –, hogy több alkalommal, folyamatosan ellenőrizhetők legyenek a hivatásos állományú szervek, nemzetbiztonsági szervek hivatásos állományú tagjai, s a közszereplők is. Az ellenjegyző miniszternek – aki sok ezer ilyet aláír évente – nem feltétlenül kell utánajárnia mindennek, a probléma az, hogy az ellenőrzés nem folyamatos – szögezte le Kocsis.

Molnár is azt mondta: világos, hogy nem a miniszterek hibáztak, hanem az, aki megtévesztette a hatóságokat, továbbá hogy ebben az ellenőrzési rendszerben nem lehet kiszűrni az ilyen kockázatokat. Molnár rendszeres, mélyebb ellenőrzést tartana elfogadhatónak. Az új parlamentnek lesz ezzel dolga – tette hozzá a szocialista képviselő. Molnár kiemelte: jó lenne, ha a nyomozó hatóságok mielőbb tájékoztatást adnának. A szocialista párt azt szeretné, hogy minél előbb derüljön ki az igazság, s vonják felelősségre azt, aki hibázott.

Kérdésre válaszolva azt mondta: nem a szocialista pártnak kell kiderítenie, honnan van Simon eltitkolt vagyona. Mint mondta: egy ilyen ügyben „az a helyes, ha egy politikus nem kezd nyomozni”. Az volt a dolguk, hogy kizárják, annak nincs köze a párthoz, valamint politikai tevékenységhez.

Molnár Zsolt azt mondta: a Simon–Welsz-ügyben indított ténymegállapító vizsgálattal összefüggésben csütörtökre meghívott Mesterházy Attila szerdán vagy csütörtökön ad választ, hogy megjelenik-e az ülésen.

Simon volt MSZP-elnökhelyettes eltitkolt, több százmilliós bécsi számlán tartott vagyonáról február 4-én számolt be először a Magyar Nemzet. Simont március 10-én őrizetbe vették, jelenleg előzetes letartóztatásban van, csalással, magánokirat-hamisítással, valamint felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítással gyanúsítja a Központi Nyomozó Főügyészség.

A nyomozás során derült fény a hamis afrikai útlevelekre, és a magyar bankban elhelyezett 75 millió forintra, ugyanakkor az időközben napvilágot látott információk szerint az MSZP bukott elnökhelyettesének már öt eltitkolt bankszámlára kellene magyarázatot adnia, melyeken százmilliós összegek voltak felhalmozva. Közben az MNO értesülései szerint Simon feleségének ajándékozta a XVIII. kerületi Attila utcában lévő családi házát és a XII. kerületi Ágnes utcában levő luxusingatlanját is, így ha vagyonelkobzást rendelnek el a volt politikussal szemben, akkor ezek az ingatlanok nem szolgálhatnak a vagyonelkobzás fedezetéül.