Jó esély van a reklámadó bevezetésére, de a részletek még változhatnak – mondta az előterjesztést benyújtó L. Simon László tegnap a Kossuth rádió 180 perc című műsorában. A fideszes országgyűlési képviselő szerint bevonnák az adózói körbe a közösségi oldalakat is, amelyek ma már a reklámbevételek nagyon nagy részét elviszik. Példaként említette, hogy a politikusok is rendszeresen hirdetnek a Facebookon, célzott hirdetések jelennek meg a YouTube-on, s látják, hogy „a Google-t milyen módon használják pénzért konkrét információk eljuttatására”.
„Mindez azonban nem indokolja, hogy ne tegyük szóvá: a kétharmad most valóban rá akar lépni a sajtószabadság torkára. A reklámadónak ugyanis sem más értelme, sem más üzenete nincs. Abból a mintegy kilencmilliárd forintból, amit a magyar költségvetés a reklámadóból összeszedhet, egy fél stadionra, ha futja.” Olvassa el a Magyar Nemzet keddi vezércikkét.
– Jelentős reklámbevételhez jutnak ezek a cégek, ez után sem áfa, sem társasági nyereségadó nem gazdagítja a magyar államkasszát – állapította meg a képviselő, aki szerint nonszensz, hogy az új adónem miatt lennének veszteségesek bizonyos vállalatok. – Egy-egy nagyobb cég most is folyamatosan milliárdos veszteséget termel, mégis talpon van – fogalmazott, hozzátéve: a riogatások ellenére senki sem gondolja komolyan a legnépszerűbb műsorok beszüntetését.
L. Simon szerint a törvényjavaslat tárgyalása nyáron kezdődhet el a parlamentben, s legkésőbb ősszel le kell zárni a kérdést. – Az új adónemet a szolgáltatók nem tudnák áthárítani a nézőkre, illetve olvasókra – jegyezte meg.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a reklámadóval összefüggésben kijelentette, a parlament hatáskörébe tartozik a javaslat törvényerőre emelése, ám a költségvetésért felelős miniszterként nem várható tőle, hogy ellenezzen olyan törvényt, amelyből bevétel származik.
A Magyar Reklámszövetség továbbra is tiltakozik a reklámadó ellen, tegnapi felhívásában arra kérte a médiavállalatokat, hogy a következő parlamenti ülésnap előtt, vagyis holnap elsötétítéssel, illetve fehér vagy fekete lap megjelentetésével fejezzék ki tiltakozásukat a médiumok. A kezdeményezéshez többek között a TV2, az RTL és a Hír TV is csatlakozik. A törvényjavaslat elvetését kérő reklámszövetség szerint a kommunikációs iparág a nemzetgazdaság motorja, amelyet a kormánynak partnerként kellene kezelnie, nem pedig a működését veszélyeztető különadó alanyaként. – Ha az a cél, hogy a költségvetési bevételeket növeljük, akkor a kommunikációs iparág az, ami hozzá tud járulni a kormányzat céljaihoz. Ezzel az intézkedéssel lehetetlenítik el a hazai tartalomszolgáltatást, nemcsak mennyiségében, hanem minőségében, arról nem is beszélve, hogy hány család megélhetése kerül veszélybe – fogalmazott a Hír Televíziónak Urbán Zsolt, a reklámszövetség elnöke, aki szerint a reklámadó nem a sajtószabadságról szól, hanem a hazai kommunikációs ipar létéről. – A médiaipar egyesek szerint az életéért küzdött az utóbbi években, míg a kormány szerint túlzott nyereséget produkált. Az viszont biztos, hogy a média hozzájárul az összes többi iparág versenyképességéhez, így bármilyen negatív intézkedésnek multiplikátor hatása lesz – mutatott rá.
Szakértői becslések szerint egyébként az új adó mintegy kilencmilliárd forint bevételt jelentene az államnak, ám csaknem 45 milliárdos kiesés jelentkezne a nemzetgazdaságban.
Ismert, a hétfőn benyújtott törvénytervezet szerint félmilliárd forintos árbevételig az adó mértéke 0 százalék, húszmilliárd felett azonban már negyven százalék lenne. Az adót nem a reklámozónak, hanem a közreadónak kellene fizetnie, vagyis a tévéknek, újságoknak, rádióknak, internetes portáloknak. Az érintett területen működő szakmai szövetségek és szervezetek egyöntetűen elutasítják az előterjesztést.
