A szervezet kedden közleményt juttatott el az MTI-hez, miután L. Simon László (Fidesz) hétfőn beterjesztette az Országgyűlés elé a reklámadóról szóló törvényjavaslatot, amely sávokban határozza meg a reklámbevételek adóját. A Magyar Reklámszövetség arra kéri a médiavállalatokat és az iparág szakmai szervezeteit, hogy június 5-én, csütörtökön, vagyis a miniszteri eskütételekről szóló parlamenti ülésnapot megelőzően saját médiatípusuknak megfelelően tiltakozzanak.
A szövetség, amely más szakmai szervezetekkel együtt már korábban kifejezte tiltakozását, közölte: a kommunikációs iparág a nemzetgazdaság motorja, amelyet a kormánynak partnerként kellene kezelnie, nem pedig a működését veszélyeztető különadó alanyaként. Továbbra is azt kérik, hogy a javaslatot ne fogadja el az Országgyűlés.
Az akcióhoz egyelőre a TV2 és az RTL Klub csatornái csatlakoztak, akik csütörtökön este 19:15 és 19:30 között elsötétülnek, azokon műsort nem sugároznak.
A Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöksége is közleményben foglalt állást a reklámadó ellen. Mint írják, „a súlyos finanszírozási válsággal küzdő, társadalmi hivatását betölteni egyre kevésbé képes magyar sajtó elleni támadásként értékeli a reklámadó bevezetésére irányuló kormányzati törekvést. A sajtószabadságot és újságírói munkahelyeket fenyegető – párbeszéd és egyeztetés nélkül benyújtott – törvényjavaslatot a Magyar Újságírók Országos Szövetsége elutasítja”.
Mint arról korábban beszámoltunk meglehetősen nagy a bizonytalanság a tervezett reklámadó körül, aminek az egyik legnyilvánvalóbb jele, hogy L. Simon László a Kossuth rádió kedd reggeli adásában újabb ötleteket dobott be. Meglehetősen fércmunkának hat a törvénytervezet, mivel azt sem lehet tudni pontosan, mekkora lesz a legfelső adósáv mértéke, valamint hogy kikre terjedne ki a fizetés hatálya, miközben egy ehhez hasonló tervezetet már egy éve is benyújtottak. Érthetetlen, hogy ennyi idő alatt nem sikerült pontosan tisztázni a legfőbb részleteket.
Az érintett területen működő szakmai szövetségek és egyesületek közös közleményben egyöntetűen elutasították a reklámadó bevezetéséről szóló előterjesztést. Az RTL Magyarország szerint a reklámadó bevezetése durva kísérlet arra, hogy a kormány ellehetetlenítse az ország legnagyobb médiumát, amely „az elmúlt 17 évben bizonyította a pártoktól és így a kormánytól való függetlenségét”. A TV2 is tiltakozott a tervezet ellen, s egyúttal arra kérte a kormánypártokat, hogy álljanak el a reklámadó bevezetésétől.
Egyöntetűen elutasítják a reklámadó bevezetésére benyújtott törvénytervezetet az érintett területen működő szakmai szövetségek és egyesületek. Az MTI-hez eljuttatott közlemény tizennégy aláíróját, köztük a Magyar Reklámszövetséget, a Helyi Rádiók Országos Egyesületét, a Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesületét, a Magyar Lapkiadók Egyesületét, a Magyar Marketing Szövetséget, a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesületét, a Rádiós Médiaszolgáltatók Egyesületét és a Repropress Magyar Lapkiadók Reprográfiai Egyesületét meglepetésként érte a reklámadóról szóló törvényjavaslat benyújtása, miután a kommunikációs iparág a Magyar Reklámszövetség összefogásával már tavaly óta tárgyalásokat folytatott a kormányzattal az esetleges új adónemről, de a most benyújtott javaslatról nem kaptak értesítést.
Közölték, arra kérik a kormányt, hogy vizsgálja felül a reklámadó bevezetésére vonatkozó javaslatot, illetve tartsa fent a párbeszédet az iparággal. A szervezetek azt is kifogásolják, hogy a kivetendő adó versenyhátrányt jelent a magyar kommunikációs iparág számára az olyan globális szereplőkkel – például Google, Facebook – szemben, akik a magyar reklámpiaci bevételek jelentős részét szedik be. Különösen súlyos következményekkel járhat az adó kivetése a televíziós szektorban, amely az adó sávos szerkezete miatt a legnagyobb befizető lehet. Az adó összegének kigazdálkodására adott végső válasz a magyar székhelyű vállalkozások külföldre költözése lehet – írták a szakmai szövetségek.
A közleményben hivatkoznak a Magyar Reklámszövetség tavalyi kutatására, amelyből kiderült, hogy minden reklámra költött 10 forint 47 forinttal járul hozzá a nemzetgazdaság növekedéséhez, ilyen módon a tervezett adóból remélt költségvetési bevétel eltörpül azon káros hatásokhoz képest, amely az iparág szűküléséből, ilyen módon az innováció csökkenéséből, a munkahelyek elvesztéséből és a fogyasztás csökkenéséből érintheti a költségvetést – érvelnek a nyilatkozat aláírói.
