Czibere Károly hozzátette, „fontos hogy a közvéleménynek bemutathassuk, a roma felzárkózásra szánt összeg nem kidobott pénz. Jelenleg folyik egy felmérés a 2010 óta folytatott felzárkóztatási törekvések eredményéről, melyek tapasztalatait ősszel ismerhetjük meg”.
Az utóbbi években Európában több helyen új lendületet vett a romaintegráció – jelentette ki korábban Balog Zoltán Brüsszelben.
Korábban a Magyar Nemzetnek arról beszélt: a cigányság felzárkóztatása elsősorban nem emberi jogi, hanem nemzetstratégiai kérdés.
A romaintegrációról további részleteket ide kattintva olvashat.
A felmérés során vizsgálják egyebek mellett a telepprogramok és az ösztöndíjprogramok hatását – mondta az államtitkár, aki a Magyar Máltai Szeretetszolgálat meghívására érkezett első hivatalos útján a Mésztelepre, és megismerkedett a szeretetszolgálat fél éve működő közösségi házával, valamint az áramszolgáltatóval közösen indított felzárkóztató programmal.
A politikus a szociális életpályamodell bejelentését nevezte az általa felügyelt terület egyik legsürgetőbb feladatának, ez a szociális ellátórendszerben dolgozó kilencvenezer ember számra jelent kiszámíthatóságot.
Czibere Károly ismertette: a felzárkóztatás, a segélyezés, a gyermekvédelem és a szociális szolgáltatások területén az ősz elejére szeretnének négy évre előre tekintő koncepciókat készíteni.
A Magyar Máltai Szeretetszolgálat 2014 februárjában nyitott közösségi házat és indított felzárkóztató programot Tatabánya mésztelepi városrészében. A kezdeményezést az áramszolgáltató a hálózat átépítésével és előre fizetős mérőórákkal segítette, közben a szeretetszolgálat kályhákat adott a családoknak, hogy tudjanak fűteni.
A rendszer leglényegesebb eleme, hogy az ezerkétszáz lakosú telepen új rendszerben lehet áramot vételezni, amiért előre fizetni kell. Azóta a legális bekötések száma ötven százalékkal nőtt, és felére csökkent a területen az áramfogyasztás – mondta el a közösségi ház átadásakor Mező Csaba, az E.ON Észak-Dunántúli Áramhálózati Zrt. igazgatóságának tagja.
Az önkormányzat a Belügyminisztériumtól támogatást kapott huszonkét közmunkás foglalkoztatására, ők rendbe tették a telepet. Szintén minisztériumi támogatással, 22 millió forintért létrehoztak egy brikettkészítő üzemet, amelyben mésztelepiek készítenek a városi fahulladékból tüzelőanyagot telepi felhasználásra.