Felzárkóztatás: közel kell kerülni a „tűzhöz”

Ősszel világossá vállnak a 2010 óta tartó felzárkóztatási törekvések eredményei, ekkora állnak elő az új koncepciókkal is.

NT
2014. 06. 20. 14:30
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Czibere Károly hozzátette, „fontos hogy a közvéleménynek bemutathassuk, a roma felzárkózásra szánt összeg nem kidobott pénz. Jelenleg folyik egy felmérés a 2010 óta folytatott felzárkóztatási törekvések eredményéről, melyek tapasztalatait ősszel ismerhetjük meg”.

Az utóbbi években Európában több helyen új lendületet vett a romaintegráció – jelentette ki korábban Balog Zoltán Brüsszelben.

 

Korábban a Magyar Nemzetnek arról beszélt: a cigányság felzárkóztatása elsősorban nem emberi jogi, hanem nemzetstratégiai kérdés.

 

A romaintegrációról további részleteket ide kattintva olvashat.

A felmérés során vizsgálják egyebek mellett a telepprogramok és az ösztöndíjprogramok hatását – mondta az államtitkár, aki a Magyar Máltai Szeretetszolgálat meghívására érkezett első hivatalos útján a Mésztelepre, és megismerkedett a szeretetszolgálat fél éve működő közösségi házával, valamint az áramszolgáltatóval közösen indított felzárkóztató programmal.

A politikus a szociális életpályamodell bejelentését nevezte az általa felügyelt terület egyik legsürgetőbb feladatának, ez a szociális ellátórendszerben dolgozó kilencvenezer ember számra jelent kiszámíthatóságot.

Czibere Károly ismertette: a felzárkóztatás, a segélyezés, a gyermekvédelem és a szociális szolgáltatások területén az ősz elejére szeretnének négy évre előre tekintő koncepciókat készíteni.

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat 2014 februárjában nyitott közösségi házat és indított felzárkóztató programot Tatabánya mésztelepi városrészében. A kezdeményezést az áramszolgáltató a hálózat átépítésével és előre fizetős mérőórákkal segítette, közben a szeretetszolgálat kályhákat adott a családoknak, hogy tudjanak fűteni.

A rendszer leglényegesebb eleme, hogy az ezerkétszáz lakosú telepen új rendszerben lehet áramot vételezni, amiért előre fizetni kell. Azóta a legális bekötések száma ötven százalékkal nőtt, és felére csökkent a területen az áramfogyasztás – mondta el a közösségi ház átadásakor Mező Csaba, az E.ON Észak-Dunántúli Áramhálózati Zrt. igazgatóságának tagja.

Az önkormányzat a Belügyminisztériumtól támogatást kapott huszonkét közmunkás foglalkoztatására, ők rendbe tették a telepet. Szintén minisztériumi támogatással, 22 millió forintért létrehoztak egy brikettkészítő üzemet, amelyben mésztelepiek készítenek a városi fahulladékból tüzelőanyagot telepi felhasználásra.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.