Lázár elmondta, milyen rendszert szeretnének létrehozni

A magyar történelemben soha nem volt olyan szerencsés csillagállás, mint most – mondta Lázár János.

Kitért arra is, hogy az atomenergia csak a hazai energiaszükséglet 50 százalékát lesz képes fedezni, a további keresletet pedig importból és a zöldenergia fejlesztéséből kívánják fedezni.

Lázár fontosnak nevezte a politikai kormányzás intézményét, amelyet úgy definiált mint a választók érdekeinek, értékeinek védelme, továbbá a nekik tett ígéretek képviselete a döntések előkészítése, koordinálása közben. Szólt arról is, hogy bár a végleges kormánystruktúra csak péntekre alakul ki, jelen állás szerint a Miniszterelnökséghez kerül a közigazgatás irányítása, a kormányprogram végrehajtása, a vidékfejlesztés, az európai uniós pénzek felhasználása, az építészet, a nemzetpolitika, a kormányzati kommunikáció és a „magyar bankrendszer átalakítása”. Lázár utóbbiról szólva elmondta, 2018-ra szeretnék elérni, hogy jelentősen átrendeződjön a jelenleg döntően külföldi tulajdonú bankrendszer. Később érkező ellenzéki kérdésekre reagálva hozzátette: az államtitkárait június 10-éig nevezi meg.

Magyarország jól tárgyalt, jelentős források állnak rendelkezésre a következő hét évre – folytatta az EU-s pénzekre térve, ugyanakkor megjegyezte: várhatóan ez lesz az utolsó olyan időszak, amikor Magyarország ilyen nagyságrendű támogatást kap az Európai Uniótól.

Az előző hétéves európai költségvetési időszak tapasztalatait sorra véve közölte, hogy míg 2010 előtt heti 5,6 milliárd forintot tudtak kifizetni, addig 2010 és 2013 nyara között ez az összeg előbb heti 18,5 milliárd forintra, az azt követő időszakban pedig heti 36,5 milliárd forintra emelkedett. Hangsúlyozta, 2013-ban 1200 milliárd forintot tudtak kifizetni, ami érdemben lendített a magyar gazdaságon, idén pedig további 2000 milliárd forint támogatás kifizetését tervezik, amelyből júniusig 600 milliárd forint kiutalása már meg is történt. Összességében 2007–2013 között 5600 milliárd forintot uniós támogatást fizettek ki a rendelkezésre álló több mint 8500 milliárd forintból, ami a V4-ek között Lengyelország után a második legjobb mutató.

Kiemelte, az új kormány fejlesztéspolitikai elképzelései alapján a kétmillió euró (610 millió forint) érték alatti beruházásoknál alanyi jogon jár majd uniós támogatás a projektek felére, ha az indulók saját erőből elő tudnak teremteni ugyanekkora önrészt. A kormánypárti politikus úgy látja, ez a szándék a magyar kis- és középvállalkozások (kkv) legalább kétharmadának fejlesztési elképzeléseivel találkozik.

Az uniós pénzek elosztásának új kormányzati rendszeréről szólva elmondta, egyszerű és világos minisztériumi irányítási struktúrában gondolkodnak, amely – a korábbi kiszervezés után – minden fejlesztési pénzt a kabinet hatáskörébe utal. „Sokkal kevesebb vérszívóval megáldott rendszert szeretnénk létrehozni” – fogalmazott Lázár, hozzátéve: „tűzzel-vassal próbálom irtani a pályázatírókat, közbeszerzési tanácsadókat, projektmenedzsereket”, mert becsléseik szerint tanácsadásra 1200 milliárd forint uniós pénzt költöttek el az elmúlt hét évben.

A miniszterjelölt aláhúzta, a következő időszakban alapvetően gazdaságélénkítésre és munkahelyteremtésre akarják fordítani a rendelkezésre álló uniós forrásokat a hazai kkv-szektoron keresztül. Magyarországnak a következő hét évben 6540 milliárd forint uniós fejlesztési forrás áll rendelkezésre, amelyet további, vidékfejlesztésre költhető 1019 milliárd forint egészít ki.

Lázár szerint a magyar történelemben korábban soha nem volt olyan időszak, amikor a jelenlegihez hasonlóan stabil, „több erős kézzel is irányított kormányzat” ennyi forrással rendelkezhetett volna, talán 1905 és 1914 között volt ekkora lehetőség a fejlődésre. „A csillagok még soha nem álltak össze ilyen szerencsésen” – fogalmazott. Kiemelte, a kormány a jövő héten tárgyalja a különböző új operatív programok sorsát, június 24-éig pedig szeretnék lezárni a teljes fejlesztéspolitika brüsszeli jóváhagyását.

A miniszterjelölt tájékoztatója után a szocialista Tóth Bertalan az új fejlesztéspolitikai intézményrendszer átláthatóságáról kérdezett. Lázár erre válaszolva azt mondta, az új rendszerben könnyebben nyomon követhetővé válik az uniós források útja, hiszen azokért az ellenzék által is számon kérhető miniszterek felelnek majd és nem kiszervezett társaságok vezetői. Bana Tibor, a bizottság jobbikos alelnöke infrastrukturális fejlesztéseket kért Lázártól, aki erre elmondta: a kormány kiemelt célja, hogy minél több autópálya érjen el a határig a következő időszakban.

Az Országgyűlés európai ügyek bizottsága végül hat kormánypárti igen szavazattal, három ellenzéki nem ellenében alkalmasnak találta Lázár Jánost a Miniszterelnökség vezetésére.

A bizottsági ajánlások nem veszik figyelembe a magyar gazdaság elmúlt évben bekövetkezett vitathatatlan javulását – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium az Európai Bizottság hétfőn közzétett, 2014. évi országspecifikus ajánlásaira reagálva.

Háromszázalékos növekedést várnak tőlünk Londonban

Javították a magyar gazdaság idei növekedésére adott előrejelzéseiket londoni pénzügyi elemzők, a vártnál erőteljesebb első negyedévi teljesítménnyel indokolva a döntést.