Csepreghy Nándor helyettes államtitkár azt írja, hogy az Európai Bizottsággal folytatott sikeres szerdai tárgyalásait követően a kormány kiküldheti az április 15-e utáni időszakra vonatkozó számlákat. Csepreghy szerint „az időarányos kifizetések tekintetében az idei évben folyamatosan túlszárnyaltuk az előzetes, az Európai Bizottság által is jóváhagyott terveinket”.
A 2007 és 2013 közötti uniós költségvetési ciklusban a Magyarország rendelkezésére álló 8200 milliárd forintból eddig több mint 5500 milliárd forintot fizettek ki a pályázók részére. Az előző uniós időszak forrásait 2015 decemberéig kell kifizetni a nyertes projektekre. „A kifizetések jelenlegi ütemét tartva, a forrásvesztés bárminemű kockázata nélkül, jó esélyünk van arra, hogy akár hamarabb lehívjuk a teljes összeget” – zárul a közlemény. A kifizetések körüli félreértésekről és az EB-vel folytatott levélváltásról ide kattintva olvashat bővebben.
Az uniós támogatások fogadására kialakított új rendszer papíron elfogadhatónak tűnik –közölte az MTI megkeresésére pénteken Shirin Wheeler, a regionális politikáért felelős uniós biztos, Johannes Hahn szóvivője. Brüsszel biztosítékot szeretne kapni az Állami Számvevőszéktől. Az Európai Bizottság szakemberei szerdán tartottak technikai találkozót a magyar hatóságokkal, és ennek során állapították meg, hogy elfogadható az uniós támogatások fogadására kialakított rendszer. A szóvivő tudatta, hogy az április 15. előttről származó számlákat a normál ügymenet szerint fizeti ki a bizottság.
„Megerősítettük, hogy miután a bizottság nem állította le a kifizetéseket, a magyar hatóságok dönthetnek úgy, hogy az új intézményrendszerben kiállított fizetési igényeket is benyújtják” – tette hozzá Johannes Hahn szóvivője, akinek válaszából az is kiderül, hogy ezek feldolgozásához azonban Brüsszel előbb biztosítékot szeretne kapni az Állami Számvevőszéktől. „Emellett a saját auditoraink is végezhetnek szúrópróbaszerű ellenőrzéseket a helyszínen” – tette hozzá Shirin Wheeler.
Május 14-én a kormány véglegesítette a 2014–20-as uniós költségvetési időszak operatív programjait. Az új fejlesztéspolitika vezérelve a közvetlen gazdaságfejlesztés súlyának növelése, a kormány korábbi ígéretének megfelelően a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív programra (Ginop), a Területfejlesztési operatív programra (Top) és a Versenyképes Közép-Magyarország operatív programra (Vekop) a rendelkezésre álló mintegy 7500 milliárd forintos forrás 60 százaléka jut – tájékoztatott a Miniszterelnökség.
Ismert: a kormány mintegy tíz százalékkal túlvállalta a 2007–13-as uniós fejlesztési időszakban rendelkezésre álló 8200 milliárd forint keretösszeget, így 9000 milliárd forint felhasználására van élő szerződés. Ezzel lehetővé vált, hogy Magyarország száz százalékban lehívhassa az EU-s forrásokat.
Bár lehetett volna jobb is Magyarország EU-tagságának elmúlt tíz éve, nem lehet állítani, hogy az ország ne járt volna jól a csatlakozással, a tények az ellenkezőjét igazolják – mondta Szűcs Tamás, az Európai Bizottság magyarországi képviseletének vezetője. Magyarország uniós csatlakozásának tizedik évfordulója alkalmából Szűcs kiemelte: a gazdasági adatokat tekintve kétségtelen, hogy az ország gyarapodása kedvezőbben is alakulhatott volna, a 2004-es várakozások felülmúlták a valóságos növekedést.
A fejlesztéspolitika sikere attól függ, miként tud hozzájárulni a gazdasági növekedéshez, hány új munkahely létrehozásához járul hozzá a következő időszakban – mondta Csepreghy Nándor március 30-án a közép-magyarországi uniós fejlesztési nyílt nap sajtótájékoztatóján Budapesten. A helyettes államtitkár elmondta: Magyarországon ma az uniós fejlesztések adják a közcélú beruházások 93-94 százalékát.
A sajtótájékoztatón Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szintén azt emelte ki, hogy az uniós források fedezik a magyarországi beruházások legnagyobb részét. Kormányváltásra volt szükség ahhoz, hogy a 2007–13. évi fejlesztési ciklusban az uniós pénzek lehívása ne kerüljön veszélybe – tette hozzá.
