A Kúria döntése mindenképp fordulópontnak tekinthető, a legfelsőbb bírói fórum ugyanis még soha nem mondta ki Magyarországon, hogy a bankok a devizahitelesekkel szemben tisztességtelenül jártak el – jelentette ki Rogán Antal a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában. Felhívta a figyelmet arra: három kérdésben is azt mondta a Kúria, hogy a tisztességtelenség vagy egyértelmű, vagy nagyon komoly az esélye.
„Ez az a pillanat, amikor ki kell mondanunk: minden, amit tisztességtelenül vettek el a bankok, visszajár a devizahiteleseknek” – hangoztatta a Fidesz frakcióvezetője. Szerinte ha elindulna félmillió per Magyarországon, annak leginkább az ügyvédek lennének a haszonélvezői, ezért most a parlamentnek kell az igazságtételt megtennie. Ennek a legalapvetőbb momentuma, hogy minden olyan esetben, amikor tisztességtelenül jártak el a bankok, jóvá kell írni az embereknek, amit árfolyamrés formájában vagy egyoldalú szerződésmódosítással kifizettettek velük.
A politikus emlékeztetett arra, hogy 2010-ben Kósa Lajossal, a Fidesz ügyvezető alelnökével közösen benyújtott javaslatuknak köszönhetően a bankoknak nem volt módjuk árfolyamrést és egyoldalú szerződésmódosítást alkalmazni, csakhogy – mivel nem volt legfelsőbb bírói fórumon megszületett, erre vonatkozó döntés – ezt nem tudták visszamenőlegesen kiterjeszteni. Rogán kiemelte: a nagy összegű devizahiteleknél, amikor sok száz millió eurót ad kölcsön a bank egy vállalatnak, ott érdekes módon a devizával kapcsolatos költségeket magára tudja vállalni, a kis hiteleseknél pedig erre nem került sor. „Nyilvánvaló, hogy a bankok egy újabb bőrt akartak lehúzni a devizahitelesekről” – fogalmazott.
Arra a kérdésre, hogy szerinte az egész bankvilággal van-e baj ebben az ügyben, azt válaszolta: azzal semmilyen probléma nincs, ha valaki az üzleti világban pénzt akar keresni, csak ezt a szabályok erőteljes betartásával kellene tennie. „Itt persze a szabályokkal is baj volt, és a bankok azért tudtak velük visszaélni, mert a 2010 előtti, MSZP–SZDSZ-kormányok semmit nem tettek annak érdekében, hogy világosan szabályozzák, hol lehet és hol nem lehet pénzt keresni. Itt most a bíróságnak kellett védenie a 2010 előtti rossz jogszabályokkal szemben is az ügyfeleket, mi pedig azt kell hogy mondjuk a korábbi rossz – az azóta megváltozott – jogszabályoknak az emberek számára sérelmes következményeit érvényesítenünk kell a bankok kárára, az ügyfelek javára; ez a parlament feladata” – tette egyértelművé.
Kérdésre válaszolva elmondta azt is: az egészen biztos, hogy 2010 előtt a bankoknak jó dolguk volt Magyarországon, hiszen semmi olyan jogszabály nem született, mely a mozgásterüket szűkítette, és az ügyfelek érdekeit védte volna. 2009-ben a Bajnai-kormány és az MSZP parlamenti frakciója mindössze egy etikai kódexszel próbálta „védeni” a devizahiteleseket, csakhogy ez semmire nem kötelez. Szigorú jogszabályokat kellett volna alkotni, és már a devizahitelek elszaporodásakor fel kellett volna lépni – vélekedett a Fidesz frakcióvezetője.
Arra a felvetésre, hogy a svájci jegybankelnök figyelmeztette Magyarországot, Rogán azt mondta: ez a hang nem jutott el a hitelfelvevőkhöz, mert a magyar kormány nem közvetítette az észrevételt. Hangsúlyozta, hogy 2010-ben az Orbán-kormány betiltotta a devizahiteleket, de ezt szerinte már elődeinek meg kellett volna tenniük, legkésőbb 2006-ban.
Hétfői állásfoglalásával a Kúria jogegységi tanácsa tisztázta a devizaügyekben döntést igénylő eddigi kérdéseket – erről beszélt lapunknak adott június 21-ei interjújában Simonné Gombos Katalin. A legfőbb ítélkező fórum polgári kollégiumának szóvivője elmondta azt is, a határozat indokolása két héten belül elkészülhet.
A Bankmonitor kiszámolta, hogy pontosan mennyit is nyerhet egy frankhiteles a fenti döntés következtében. A portál 7 millió forintos, frankban húsz évre felvett hitelt vett alapul, melyre 2007 januárjában szerződtek le (ekkor egy frank 156 forintot ért). Ha forintban vették volna fel a hitelt, a forinthiteles máig 600 ezer forinttal fizetett kevesebb törlesztőt, és 3,3 millió forinttal lenne alacsonyabb az aktuális hiteltartozása (hiszen a devizaárfolyam kedvezőtlen hatása nem befolyásolta), azaz összességében 3,9 millió forinttal járt volna jobban.
Dr. Damm Andrea, a devizahiteles ügyekben jártas ügyvéd elemzi a Kúria jogegységi határozatát követő jogi helyzetet, amely néhány szempont alapján nem egyszerűsödött, sőt sokkal bonyolultabb lett.
