Czunyiné Bertalan Judit – aki gondolkodási időt kért, mielőtt igent mondott az államtitkári felkérésre – a köznevelés vagy közoktatás közül egyértelműen az előbbi mellett foglalt állást.
Az intézmények állami fenntartásba vételéről és a Klikről azt mondta: indokolt volt az átszervezést centralizált formában végrehajtani. A napi rutin és hatékonyság érdekében ugyanakkor szükségesnek tart egyfajta decentralizációt a Klik átalakításakor – jelezte, hozzátéve: őszig szeretnének olyan intézkedéseket hozni a Klik és a fenntartói rendszer működtetésében, amelyek az iskolák és a pedagógusok életét könnyebbé teszik. Az esetleges személyi változásokról azt mondta: át kell tekinteni, hogy ez a szervezetrendszer milyen szakmai irányítással és személyi összetétellel működött. Neveket nem mondott, annyit jegyzett meg: „nyilván személyi döntések is lesznek”.
Czunyiné Bertalan Judit szerint az intézményrendszer működése, a döntéshozatal meggyorsítása érdekében át lehet gondolni a döntési szinteket, ezen belül azt, hogy mely munkáltatói jogok kerülhetnek az intézményvezetőkhöz, illetve tankerületek irányítóihoz.
Az Oktatási Hivatal és az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet esetleges átszervezéséről azt mondta: úgy látja, hogy sok dolgot párhuzamosan végeznek az oktatásirányításban.
A kerettantervi szabályozást az új államtitkár jónak tartja, ez most egy olyan rendszer, amely alkalmas a köznevelés tartalmi kereteinek szabályozására. Szerinte szakpolitikai vita van az ellenzék és a kormánypárt álláspontja között az alaptantervi szabályozás tartalmi megítélésében, a pedagógusok szabadságának korlátozásáról szó sincs. Úgy véli, hogy a tudás tartalmának minimumszintjét magasabban is meg lehet határozni annak érdekében, hogy bárhonnan érkezik egy gyermek, azonos feltételekkel léphessen ki az iskolapadból. A pedagógusok és az iskolarendszer alkalmas arra, hogy ez senkinek ne jelentsen problémát – mondta.
A 4, 6 és 8 osztályos iskolaszerkezetet jónak tartja, és vitatja azt az álláspontot, hogy ezek az intézménytípusok lefölöznék a tehetséges gyermekeket. Jelen formájában a gyermekek fejlődésének megfelelően képesek átadni a szükséges tudást – mutatott rá, és a felhívta a figyelmet a szabad iskolaválasztás lehetőségére.
Az államtitkár úgy látja, az általános iskolában legalább 16 óráig tartó foglalkozások kötelezettsége beváltotta a reményeket. Jelezte, nem értett egyet azzal, hogy ez nincs tartalommal megtöltve. Ez több mint a napközi, sokféle módon meg lehet szervezni, délután lehet fejlesztőóra, gyógytestnevelés, szakkörök, nyelvi foglalkozások – mondta, hozzátéve: tévhit, hogy kötelező lenne. A szülőnek akkor kell nyilatkoznia, ha nem akarja a gyermek felügyeletét s étkeztetését meg tudja oldani. Az iskola mint nevelési intézmény így biztosít egyfajta kiszámíthatóságot, stabilitást a családok életében. A reform első évén vannak túl, és reméli, az elkövetkező években egyre több gyermek vesz majd részt délutáni foglalkozásokon, ami a felzárkózás, esélykiegyenlítés szempontjából is rendkívül jó út – véli.
A mindennapos testnevelésről azt mondta: a helyi tanterv számos pontot szabályozhat, és ezt egyesületi, tömegsportbeli részvétellel is lehet teljesíteni. A feltételek nem mindenütt adottak, de a köznevelési infrastruktúra-fejlesztési projekt jelenleg is tart, tornatermek, tanuszodák létesülnek, ahol a tanulólétszám ezt indokolja.
A pedagógusok terheléséről, a 32 órás kötött munkaidőről kifejtette: a pedagógus, aki osztályt, fakultációt visz, korábban és most is több mint 40 órát töltött, illetve tölt a gyerekekkel kapcsolatos munkával, vagyis érdemben nem változott a helyzet. Az életpályamodell, beleértve a pedagógusok minősítését, alkalmas a szakma elismertségének további növelésére – mondta, kiemelve: több mint egy évtized után jelentős bérrendezés történt. A portfóliót eddig az érintettek több mint 80 százaléka töltötte fel tavasszal, ami azt bizonyítja, hogy a pedagógusok túlnyomó többsége nem kifogásolja az új rendszert. A minősítés ezen elemét fontosnak tartja, ugyanakkor elképzelhető, hogy annak tartalmán a tapasztalatok alapján módosítást javasol – mondta.
Arra, hogy a szakszervezetek tárgyalnának vele, úgy válaszolt: „mindennek rendelt ideje van”. Czunyiné Bertalan Judit a tanulói teljesítményt mérő nemzetközi PISA-felmérést és eredményeit úgy értékelte, az egy jó mérés, és mindig egy előző szakaszt vizsgál, sosem a mérés évére jellemző szabályozásra reagál, hiszen a mérésekben 15 évesek vesznek részt. A 2010-es kormányalakításkor már reagáltak az oktatás minőségi alapjainak lefektetésével, a rendszer-átalakításokkal. Ugyanakkor a köznevelés átalakítását tekintve nem lehet azonnal egyértelmű eredményeket felmutatni – jelezte, hozzátéve: az eredményekben akár már a következő méréskor lehetnek változások. Az ellenzék által hangoztatott vészjóslás nem megalapozott, a magyar iskolarendszer erős – fogalmazott.
Az államtitkár a következő tanévre való felkészülésről azt mondta: a tavalyi tapasztalatok alapján a pedagógusok bevonásával a Könyvtárellátó Nonprofit Kft. rendszerének javításával felkészült a tankönyvterjesztés zavartalan lebonyolítására.
