Orbán: Sikeres négyéves kormányzás után vagyunk

A kormányfő a Külgazdasági és Külügyminisztérium idei külképviselet-vezetői értekezletén beszélt.

„Azt a kérdést kell feltenni az adott országgal kapcsolatban, mi a magyar nemzeti érdek” – jelentette ki. Szerinte ugyanis „az ideológiai központú külpolitikai vonalvezetést a félnótás országok számára találták ki az okos országok”. Nehéz másként magyarázni, hogy az Egyesült Államok a költségvetési hiánya tekintélyes részét Kínával finanszíroztatja, és „egy percnyi skrupulusa” sincs emiatt – mondta a miniszterelnök.

Összegzése szerint „fel kell nőni a feladathoz”: egy perspektívájában sikeres ország méltó gazdasági központú képviseletét kell ellátni. Nem olyan országot kell képviselni, amely folyamatosan a számonkérés határán egyensúlyoz, mert nem jók a gazdasági mutatói, amelynek bűnei lennének akár történelmileg, és folyamatosan a szőnyeg szélére állított államnak kellene magát képzelnie. Olyan országot kell képviselni, amely válság idején elvégezte annak a munkának a tekintélyes részét, amelyre nagyon kevés ország volt képes – rögzítette.

„Egyfajta szerénység és visszafogottság indokolt, de a ló másik oldalára sem szabad átesnünk, mert senki sincs ma a világban, aki azt a jogot követelheti magának, hogy bennünket bármivel elszámoltasson” – jelentette ki, megjegyezve, hogy Magyarország a vállalásai közül csak a védelmi kiadásainak a költségvetéshez viszonyított, a NATO által meghatározott arányát nem teljesíti.

Ezzel a gondolatmenettel összefüggésben arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarország az egyetlen olyan EU-s tagállam, amelynek politikai intézményrendszerét – az európai értékek szempontjából – „töviről hegyire” átvilágították az új alkotmány idején. „Mi, kérem, át vagyunk világítva” – mondta a kormányfő a nagykövetek előtt. Szavai szerint a közös európai értékek szempontjából „pápábbak vagyunk a pápánál”, mert nemcsak teljesen átvilágították Magyarország politikai intézményrendszerét, hanem a kormány ennek során eltűrte a kettős mércét is.

A politikai intézményrendszerét nézve „az egyetlen olyan uniós ország vagyunk, amely biztosan makulátlan az EU közös értékei szempontjából” – jelentette ki, azt kérve a nagykövetektől, hogy ezt az érvet általános álláspontként használják. Orbán Viktor azt is kérte a külképviselet-vezetőktől, hogy a munkahelyteremtés fontossága miatt minden lehetőséget ragadjanak meg, amikor Magyarországra érkező befektetők meggyőzéséről van szó .

A foglalkoztatáspolitikával összefüggésben megerősítette, kormánya nem kíván változtatni az állam munkahely-teremtési politikáján, vagyis aki tudna dolgozni, de nem akar, az nem kap segélyt. Ez a gondolkodásmód eltér attól, mint amely a jóléti államok liberális politikájaként ismert – tette hozzá.

A külképviselet-vezetőknek nagy hangsúlyt kell helyezniük munkájukban a kapcsolattartásra a vállalatokkal: a külföldi vállalatok Magyarországra vonzását és az exportképes magyar kis- és közepes vállalkozások (kkv) támogatását tekintve egyaránt – mondta Orbán. A kormányfő kiemelte: a magyar diplomáciában a nagykövetek eddig az üzleti ügyektől távol tartották magukat, pedig az üzlet jó dolog, a vállalati kapcsolatok fontosak, ezért a külképviselet-vezetőknek segíteniük kell, hogy külföldi vállalatok érkezzenek Magyarországra és teremtsenek itt munkahelyeket vagy fogadjanak be magyar exporttermékeket.

Orbán Viktor szerint a nagyköveteknek továbbá figyelmet kell fordítaniuk az exportképes magyar kkv-k segítésére is. Magyarországon jelenleg mintegy 2500 ilyen vállalat van, a cél, hogy összesen 12 ezer legyen – mondta. A miniszterelnök emellett fontos célnak nevezte, hogy 2018-ra a magyar export egyharmada az EU-n kívülre irányuljon, sőt később 50 százalék legyen ez az arány. Emellett az is lényeges, hogy az export nemzeti össztermékhez mért aránya a legmagasabb legyen az EU-ban, erre reális lehetőség van – vélekedett.

Magyarország azon országok közé tartozik, amelyek alapvetően gazdasági kérdésként tekintenek a jelenlegi orosz helyzetre – jelentette ki Orbán. A kormányfőt Balogh Csaba pozsonyi nagykövet kérdezte az ukrán válság nyomán bevezetett orosz embargó ügyében. Orbán válaszában kifejtette: míg például a balti államok és a lengyelek biztonságpolitikai kérdésként tekintenek a jelenlegi helyzetre, Magyarország inkább alapvetően gazdaságilag közelíti meg. A miniszterelnök szerint azonban az Európai Unió mindennap távolabb kerül Oroszországtól, ami nemcsak Magyarországnak rossz, hanem az egész EU-nak. Magyarországnak keresnie kell azon uniós tagállamok társaságát, amelyek ennek a „szétválasztási folyamatnak” a lefékezésében, megállításában érdekeltek – foglalt állást a kormányfő, jelezve, hogy mivel a visegrádi tagállamok nem mindegyike gondolkodik így, a V4-ek jelenleg nem tudnak közös álláspontot kialakítani.

Szerdahelyi István tokiói nagykövet kérdésére Orbán Viktor kifejtette: minden politikai és gazdasági modellt alapvetően a kultúra határoz meg, ezért Európában nem lehet nem kereszténységre épülő modellt követni. Úgy látja, a Magyarországot ért támadások mögött leginkább az áll, hogy az orosz szankciók ügyében az ország más álláspontot vall, és ha nem így tenne, nem vádolnák azzal, hogy más modellt keres. Ez az érv csak egy a politikai küzdelemben bevetett eszköz – tette hozzá.

A kormányfő megerősítette: ha egy társadalom eljut arra a pontra, hogy munkaképes emberek jogot formálhatnak arra, hogy munka nélkül valaki más eltartsa őket, abból baj lesz. A jóléti államok mai küszködése nagymértékben ebből fakad–magyarázta.

Szintén kérdésre válaszolva arról is beszélt, hogy Magyarországon nincsenek bevándorlási problémák. Magyarország „kőkemény”, a bevándorlást legkevésbé sem támogató politikát képvisel, „mert nem tekinti értéknek egy homogén közösség megbontását” – közölte. Meglátása szerint az európai bevándorláspolitika hipokrita, nincsenek erkölcsi alapjai, és semmilyen célszerűség nincs benne.

Navracsics Tibor tárcavezető köszöntőjében elmondta: a minisztérium munkájának szokásos értékelése mellett több eseményt, fejleményt is vizsgálni kell. A külgazdasági és külügyminiszter kiemelte: az elmúlt egy évben történt események megváltoztathatják a KKM munkájának irányát. Navracsics Tibor ezen fejlemények között említette, hogy országgyűlési választást tartottak Magyarországon, és új kormány alakult, bár erre ugyanazok a pártok kaptak mandátumot, mint korábban. Európában is választást rendeztek: megalakult az új Európai Parlament, és hamarosan új Európai Bizottság is lesz – emlékeztetett.

Ugyancsak a változások között említette, hogy a Külügyminisztériumból Külgazdasági és Külügyminisztérium lett, amely kibővült portfólióval folytatja a munkát. Változások történtek továbbá a nemzetközi politikában is: ma már háborúról beszélünk Irakban, és már nem mondható el, hogy minden szomszédos államban béke lenne, hiszen Ukrajnában is háború van – közölte a miniszter. Navracsics Tibor elmondta: a háromnapos misszióvezetői értekezleten a kormány tagjai, államtitkárai, valamint a tárca vezető tisztségviselői osztják meg gondolataikat, válaszolnak a kérdésekre, hogy a nagykövetek az új szellemnek megfelelően végezhessék munkájukat.

Bár a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) neve és portfóliója megváltozott, a magyar külpolitika céljai nem változtak – mondta Navracsics. A külgazdasági és külügyminiszter kiemelte: a külpolitika három alappontja továbbra is az euroatlanti elkötelezettség, a közép-európai szomszédságpolitika, valamint a nemzetpolitikai elkötelezettség. Ugyanakkor a változások következtében „egy nagyon erős tárca jött létre”, amely költségvetési lehetőségeit és intézményrendszerét tekintve is az egyik legerősebb minisztérium – közölte.

A magyar kormány „teljes mellszélességgel” a külhoni magyarság autonómiatörekvései mögött áll – mondta a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a külképviseleti vezetők értekezletén hétfőn a fővárosban. Semjén Zsolt kiemelte: az egyes autonómiakoncepciókat az adott nemzetrésznek, közösségnek kell kidolgoznia, és a magyar kormány azt támogatja, amelyet a közösség a saját megmaradásáért kimunkált. Soha nem követeltek olyat, amire ne lenne példa Európában, vagy ami ne lenne általános. az autonómia a közösség szintjén emberi jognak számít – rögzítette a kormányfő helyettese, aki kijelentette: „ha másoknak jár, nekünk is jár”. Úgy fogalmazott: a magyar állampolgársági törvény támadhatatlan, nem tartalmaz etnikai aspektust. A törvény semmilyen olyan pontot nem tartalmaz továbbá, amely különbözne a körülöttünk lévő országok gyakorlatától.