Megkezdődhet a bankok elszámoltatása, miután az Országgyűlés tegnapi ülésén 167 igen és egy nem szavazat mellett, két tartózkodással elfogadta az erről szóló jogszabályt. Rogán Antal hangsúlyozta, ennek eredményeként a pénzintézeteknek minden, magánszemély által felvett deviza- és forinthitel-szerződéssel el kell számolniuk, legyen az lakáshitel, szabad felhasználású jelzáloghitel, autó- vagy fogyasztási hitel. – A bankszövetség pökhendi és agresszív megnyilatkozásai ellenére végig fogjuk vinni a bankok elszámoltatását – szögezte le a Fidesz frakcióvezetője. Ezzel arra utalt, hogy az elmúlt időszakban folyamatos támadások érték a devizahitelesek megmentésére hozott intézkedéseket.
Az elszámolás lényege, hogy a bankoknak jövőre, egy meghatározott menetrend szerint ki kell mutatniuk: az ügyfeleknek mekkora túlfizetésük származott a tisztességtelenül alkalmazott árfolyamrés, illetve az egyoldalú szerződésmódosítások révén. A még élő szerződések esetén ezt az összeget úgy kell kezelni, mintha az adós előtörlesztett volna. A Fidesz számításai szerint egy átlag, devizaalapú lakáshiteles esetében egymillió, míg egy átlag autóhitel esetében mindez három-négyszázezer forintot jelent. Korábban Orbán Viktor miniszterelnök azt mondta, hogy az adósoknak átlagosan harmadával fog csökkenni a törlesztőrészletük.
Az elszámolási törvény egyúttal kamat- és díjemelési moratóriumot is bevezet október elejétől addig, míg az Országgyűlés el nem fogadja a fair bankrendszerről szóló törvényt. Ennek célja, hogy a fogyasztási hitelekre vonatkozóan egyértelmű, átlátható, apró betűk nélküli árazási rendszert írjon elő. Rogán szerint a jogszabályt még az idén el is fogadhatják.
A Fidesz frakcióvezetője egyértelművé tette azt is, hogy jövőre szeretnének minden devizahitelt kivezetni, ezért már dolgoznak a forintosítás szabályain. A jegybank ezzel kapcsolatban közölte: biztosítja az ehhez szükséges devizamennyiséget.
Elfogadta a Ház a rezsicsökkentésért felelős Németh Szilárd (Fidesz) javaslatát is, amely a fogyasztók védelmében további intézkedéseket tartalmaz. Többek között kimondja, hogy a közszolgáltatóknak informatív honlapot kell üzemeltetniük, a fogyasztóvédelmi hatóság hatáskörét pedig kiterjeszti. Változás az is, hogy a jövőben a távhőszolgáltatóknak úgy kell megállapítaniuk a fizetési határidőt, hogy a számla kézhezvételétől számítottan legalább 15 nap álljon a rendelkezésére.
Döntöttek a képviselők arról is, hogy a kormánynak a választások évében az eddigi gyakorlathoz képest két héttel később, október végéig kelljen benyújtania a következő év költségvetéséről szóló javaslatát. Az ülés kezdetén esküt tett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
Alkotmánybírákat választottak
Titkos szavazással megválasztotta az Országgyűlés tegnap este az Alkotmánybíróság (Ab) három új tagjának Czine Ágnest, Sulyok Tamást és Varga Zs. Andrást. Mandátumuk tizenkét évre szól. Czine megválasztását 156 képviselő támogatta, Sulyok 138, míg Varga Zs. 133 támogató voksot kapott. Az Együtt–PM négy független képviselője már korábban jelezte, hogy nem veszi fel a szavazólapot, az MSZP-s honatyák pedig az új alkotmánybírák eskütételén sem voltak jelen az ülésteremben. Sulyok Tamás és Varga Zs. András szeptember 27-től, míg Czine Ágnes november 15-től lesz az Ab tagja. A taláros testület új tagjainak megválasztására azért volt szükség, mert három, még 2010 előtt megválasztott bírónak jár le mandátuma: Kovács Péternek és Bragyova Andrásnak szeptemberben, Balogh Elemérnek pedig novemberben. Emellett Paczolay Péternek, az Alkotmánybíróság elnökének is letelik a mandátuma, mégpedig februárban.
