A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény szerint a tízezernél kevesebb lakosú település egy választókerületet alkot, amelyben a képviselők száma száz lakosig kettő, ezer lakosig négy, ötezer lakosig hat, tízezer lakosig nyolc.
Az egyéni listás szavazólapon a választópolgár legfeljebb annyi jelöltre szavazhat, ahány egyéni listás mandátum kiosztható, azaz az egészen kis településeken élők csak kettőt, az öt- és tízezer lakos közötti településen élők pedig akár nyolcat is bejelölhetnek. A szavazólapokon feltüntetik, hogy a választópolgár hány jelöltre szavazhat érvényesen: ez azt jelenti, hogy ha a megjelöltnél kevesebb számút választ (kivéve, ha egyet sem választott), attól még érvényes a szavazólapja, de ha többet választ, mint a megengedett, akkor a szavazólapon lévő valamennyi voksa érvénytelen lesz.
A rendszerváltozás óta holnap hetedik alkalommal tartanak Magyarország csaknem 3200 településén önkormányzati választást. A szavazók a budapesti főpolgármester és a polgármesterek személyéről, illetve a települési és megyei képviselő-testületek tagjairól dönthetnek. A körülbelül 8,2 millió választópolgár reggel 6 és este 7 óra között adhatja le a voksát az ország több mint tízezer szavazókörében.
A voksolás kapcsán készült polgármester-interjúkat ide kattintva olvashatja el.
A szavazatszámlálásnál a bizottság összeszámlálja, hogy az egyes jelöltekre hány voksot adtak le: egy összesítő lapon a szavazatszámláló bizottság feltünteti a jelöltek nevét és sorszámát, a bizottság egyik tagja olvassa fel a szavazólapon érvényes szavazatot kapó jelölt sorszámát, egy másik tag pedig az összesítő lapon strigulázza a jelöltek szavazatait, majd a számlálás eredményét rögzítik a jegyzőkönyvben.
Az egyéni listán azok lesznek képviselők, akik a megválasztható képviselők száma szerint a legtöbb érvényes szavazatot kapták. Szavazategyenlőség esetén sorsolással állapítják meg, az egyenlő számú szavazatot kapó jelöltek közül ki szerez mandátumot.
Az országban 3008, tízezernél kevesebb lakosú település van, azonban elmarad a képviselő-testületi választás a Baranya megyei Kishajmáson és a Vas megyei Tanakajdon, mert nem indult annyi jelölt, ahányat meg lehetne választani.
Bár a Vas megyei Tanakajdon sem képviselő-, sem polgármester-választást nem tartanak vasárnap, a szavazatszámláló bizottság működni fog, és várja a voksolókat a megyei közgyűlés tagjainak választására.
Jelölt hiányában nem lehet vasárnap polgármester-választást tartani a Zala megyei Valkonyán, a Vas megyei Daraboshegyen és Tanakajdon, valamint a Tolna megyei Aparhanton és Udvariban, a választók így a polgármester-választásra nem kapnak szavazólapot, de voksolhatnak a képviselő-testület tagjaira – Tanakajd kivételével –, illetve a megyei közgyűlés listájára.
A Baranya megyei Kishajmáson és a Vas megyei Tanakajdon a képviselő-testületi választás marad el, mert nem indult annyi jelölt, ahányat meg lehetne választani. A kishajmási választók tehát polgármesterre és a megyei közgyűlés tagjaira szavazhatnak, a tanakajdiak pedig a megyei közgyűlés tagjaira. Amennyiben a településen nemzetiségi választást is tartanak, úgy természetesen arra is szavazhatnak.
Tanakajdon tehát sem polgármestert, sem képviselő-testületet nem választanak, de attól még működni fog a szavazatszámláló bizottság, és a névjegyzékben szereplő több mint 600 választópolgár voksolhat a 15 tagú Vas megyei közgyűlés összetételére.
A nemzetiségi önkormányzati képviselők vasárnapi választásán a választók településenként kijelölt, úgynevezett nemzetiségi szavazókörben adhatják le voksukat, de lesz 12 olyan település, ahol több nemzetiségi szavazókört kellett kijelölni a választói jegyzékben szereplők nagy száma miatt.
A települési nemzetiségi választásokat egy napon tartják a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásával, ám a voksolásban csak az vehet részt, aki szeptember 26-ig felvetette magát a nemzetiségi névjegyzékbe. Ezt 241 ezren tették meg.
A Nemzeti Választási Bizottság 2715 települési nemzetiségi választást tűzött ki az ország 1744 településén, a választásokat azonban csak ott tudják megtartani, ahol van annyi jelölt, ahány tagú testületet kell választani. Nem tartják meg a voksolást, ha senki nem szerepel a névjegyzékben.
A nemzetiségi névjegyzékben szereplő választópolgárok a nemzetiségek számára kialakított külön szavazókörben adhatják le a nemzetiségi választásra szóló szavazatukat. A nemzetiségi szavazókörben több nemzetiség választópolgárai is voksolhatnak, külön-külön választói jegyzék alapján.
Két mozgóurnát visznek ki a mozgásukban korlátozott nemzetiségi választópolgárokhoz vasárnap: egyet az önkormányzati, egyet a nemzetiségi szavazáshoz.
Ha valaki mozgóurnás szavazást szeretne, szombaton már nem, csak vasárnap reggel 6 óra és délután 3 óra között kérheti a lakóhelye szerinti szavazatszámláló bizottságtól. A nemzetiségi választópolgároknak azonban mind az önkormányzati, mind pedig a nemzetiségi bizottságtól külön-külön kell igényelniük a mozgóurnás szavazást, mivel a két voksolást külön szavazókörben tartják.
Mozgóurnát a mozgásában egészségi állapota, fogyatékossága, illetve fogva tartása miatt gátolt választópolgár kérhet. Arra hivatkozva azonban nem lehet mozgóurnát kérni, hogy valaki a munkája miatt nem tud elmenni a szavazókörbe.
