André Goodfriend tegnapi sajtótájékoztatóján közölte: „kevesebb mint tíz” magánszemélytől vonták meg az amerikai beutazási engedélyt, mivel korrupciós cselekményekben vettek részt. Azt állította: bizonyítékaik is vannak ellenük, és korrupt kormányzati tisztviselőkről is említést tett, ám részleteket nem árult el. Az ügyvivő tagadta, hogy korábban arról beszéltek volna, Magyarországon korrupció van, vagy hogy meg kellene tisztítani a magyar kormányt. Lapunk kérdésére, hogy az Egyesült Államok ugyanígy jár-e el nagyobb országok, fontosabb szövetségesek esetében is, és tudna-e erre példát mondani, Goodfriend úgy válaszolt: a vonatkozó törvény 2004 óta van érvényben, és állítása szerint már számtalanszor alkalmazták, azonban egyetlen konkrét példát sem tudott mondani.
Szijjártó Péter külügyminiszter azt várja az amerikai kormánytól, bocsássa a magyar fél rendelkezésére azokat a hiteles információkat, amelyek alapján megfogalmazta korrupciógyanúját, mert különben fennáll majd a gyanúja annak, hogy csak befolyást akar gyakorolni bizonyos ügyekben.
A miniszter elmondta, az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége mostanáig nem közölte, kik azok a magyar állampolgárok, akikkel szemben beutazási korlátozást vezettek be, és semmifajta hiteles információt nem adott az állítólagos korrupciós ügyekről. Azt mondta, rendszeres a konzultáció a nagykövetség és a minisztérium között, „ez így természetes”, és egy ilyen konzultáción tájékoztatott az ideiglenes ügyvivő arról, hogy egyes magyar állampolgárokkal szemben beutazási korlátozást vezetnek be.
A hírek szerint a beutazási tilalom érintettjei között lehetnek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal egyes vezetői. A 444.hu tudni vélte, hogy Habony Árpádot is érintheti a szankció, azonban a miniszterelnök bizalmasa ügyvédjén keresztül ezt cáfolta. Közleménye szerint a hazug állítás miatt polgári és büntetőjogi lépéseket tesz.
Lattmann Tamás nemzetközi jogász, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint az Amerikai Egyesült Államok különösebb indoklás nélkül felfüggesztheti bárkinek az állandó belépési engedélyét. A kitiltásnak lehet politikai vagy más oka is. A jogász elmondta, az ilyen döntések ellen általában nem lehet jogorvoslattal élni, vagyis bíróságon megtámadni azokat.
A Demokratikus Koalíció tegnap az Országgyűlés rendkívüli ülésének összehívását kérte az ügyben. Kerék-Bárczy Szabolcs, az ellenzéki párt elnökségi tagja közölte: tájékoztatást várnak a miniszterelnöktől, a Miniszterelnökséget vezető minisztertől, a belügyminisztertől, a külügyminisztertől és a nemzetgazdasági minisztertől arra, igazak-e a sajtóhírek, s ha igen, mi az ügy előzménye, folytatnak-e vizsgálatot, milyen lépéseket tettek, illetve terveznek. – Ez nem egy párt ügye, hanem a haza presztízse – fogalmazott Kerék-Bárczy Szabolcs. Úgy vélte, ha igazak a korrupcióról szóló hírek, akkor mindkét szövetséges állam érdekei sérültek, s a magyar kormány érdekelt abban, hogy ne maradjon megválaszolatlan kérdés.
Eközben az Együtt–PM nyílt vizsgálatot követel. Tegnapi közleményükben felszólították a kormányt, hozza nyilvánosságra, mely magánszemélyekről, mely adóhivatali vezetőkről, mely cégvezetőkről, illetve milyen vállalatokról van szó. Egyúttal arra kérték a külügyi tárcát, adjon ki nyilvános állásfoglalást arról, mi hangzott el az amerikai ügyvivő meghallgatásán.
Schiffer András, az LMP társelnöke az interneten úgy reagált: reméli, hogy az Egyesült Államok ugyanezzel a lendülettel megtiltja a GMO-s cégek lobbistáinak kiutazását Brüsszelbe, s a korrupciós pénzek „beutazását” az amerikai kötődésű offshore-paradicsomokba. Schiffer párttársa, Szél Bernadett pedig tegnap kezdeményezte az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának összehívását hétfőre, hogy a testület nyílt ülésen vegye napirendre az ügyet. Közleménye szerint a magyar állampolgároknak is megismerhetővé kell tenni a konkrétumokat.
