A múlt héten több alkalommal felmerült, hogy a beutazási tilalom ügye összefügg a NAV tevékenységével – jelezte Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter napirend előtti felszólalásában hétfőn a parlamentben. Ezelőtt egy szóval a tegnapi eseményekről ejtett szót: készek az ellenvélemények értékelésére, ezt követően fognak döntéseket hozni. A távközlési adó tekintetében támogatják a Fidesz 700 forintos plafonjavaslatát. – Ezt az adót nem a fogyasztók, hanem a szolgáltatók fizetik majd – nyomatékosította. A négy legnagyobb szolgáltató több mint 70 milliárdos nyereséget ért el tavaly, erre is emlékeztetett.
– Az erőszak alkalmazása teljes mértékben elfogadhatatlan – tért rá a vasárnapi események értékelésére, szerinte a vandalizmus nem a viták rendezési módja.
Ami az élelmiszer-kereskedelmi és az áfacsalási ügyeket illeti, sok munkát elvégeztek a 2011 óta zajló ügyekben, az egyik étolajgyártó bejelentése alapján indult nyomozás, kiderült, hogy áfaelkerülés történt, méghozzá szervezett keretek között. A 2011-ben indult ügyben 2013-ban történt meg a következő lépés, ami után már a NAV maga is vizsgálódott.
A miniszter napirend előtti felszólalására 2-2 percben reagálhattak a pártok.
Tóth Bertalan (MSZP) pártja kész a párbeszédre és az együttműködésre, ha a kormány visszavonja az internetadóra vonatkozó teljes javaslatcsomagját.
Z. Kárpát Dániel (Jobbik) biztosítékot vár a kormánytól arra, hogy a netadót a szolgáltatók nem hárítják át a felhasználókra.
Hargitai János (KDNP) egyszerű kormányellenes tüntetésnek tartja a vasárnapi tiltakozást. Arra kérte az ellenzéket, hogy az áfacsalások elleni küzdelemben segítse a kormányt itthon és az unióban is.
Schmuck Erzsébet (LMP) szerint örvendetes, hogy a kormány egyeztetni szeretne, de sajnálatosnak tartja, hogy ehhez egy ilyen tüntetés kell, mint a vasárnapi. Az LMP NAV-ot vizsgáló bizottságot szeretne látni (erről beszélt később Szél Bernadett is – a szerk.).
Rogán Antal (Fidesz): Minden olyan vádban, ami mögött bizonyítékok állnak, a kormányzat és az illetékes hatóságok le fogják folytatni a vizsgálatot. Bárki, aki úgy vádaskodik, hogy valami tény van a birtokában, juttassa el a bizonyítékokat a megfelelő helyekre – utalt a beutazási botrányra, majd egyetértését fejezte ki Varga Mihállyal abban, hogy a vandalizmus nem megoldás.
A Varga Mihály miniszteri felszólalására adott válaszok után jöhettek a rendes napirend előtti felszólalások is, majd' mindegyikre reagált is a kormány.
Lukács Zoltán (MSZP): Két hete nem tudunk semmit a beutazási botrány részleteiről. Hülyének nézi a kormány az embereket, a kétharmad birtokában minden lehetősége megvan a kormánynak arra, hogy nyilvánosan kezelje az ügyet. Nem a NAV elnöke, hanem a NAV a lényeg, az lesz az a hatóság, aminek az emberek nem fognak engedelmeskedni. Tisztázza magát a NAV elnöke! Amíg ez nem történik meg, nincs erkölcsi alapja ennek a kormánynak új adókat kivetni, sőt a mostaniakat sem beszedni.
Lázár János (kormány) reakciója: Bűnözőknek nem fizetnek adót? Inkább a bűnözők nem fizetnek adót. A vizsgálatok is ezt mutatják a mostani konkrét esetben. Megtaláljuk a jogi lehetőségét annak, hogy az érintett cégek neve nyilvánosságra kerüljön. A kitiltási ügyről: André Goodfriend közlései alapján az amerikai kormány nem tekinti közügynek a kitiltási ügyet. Az, hogy a NAV elnöke nem nyilatkozik az ügyben, nem jelenti automatikusan azt, hogy érintett volna, lehet, hogy azért nem nyilatkozik, mert nem érintett, nincs információnk az ügyben. A NAV nagy hatékonysággal és eredményességgel lép fel az adócsalási bejelentések kapcsán. Az amerikai kormány jó szövetségesünk. Ha állít valamit, tegyen büntetőfeljelentést Magyarországon. Arra nincs lehetősége, hogy állít valamit és nem tárja fel annak hátterét, nincs bizonyíték. A magyar kormánynak az a kötelessége, hogy bizonyítékok nélkül megvádolt állampolgárokat megvédjen, amennyiben bizonyítékok lesznek, a szükséges eljárások megindulnak.
Rubovszky György (KDNP) a mindenszentek ünnepéről és halottak napjáról beszélt, illetve a két ünnep különbségét vázolta fel. A kormány részéről senki nem reagált.
Farkas Gergely (Jobbik) emlékeztetett, következetesen kiállnak a mindenki által ingyenesen hozzáférhető internet mellett. Felháborítja az újabb sarc az embereket. Szerinte a kormány konzultációkat hirdet, de nem ad ezeknek megfelelő teret. A vasárnapi tüntetésen 99 százalékban tisztességes emberek vettek részt. A szervezők ugyanakkor akarják-e tartani magukat ahhoz, hogy pártsemleges maradjon a tiltakozás? Ugye ismert, a fő szervező egykori szocialista tisztségviselő, jelezte Farkas. A Jobbik ötpárti egyeztetést és aláírásgyűjtést kezdeményez a netadó ügyében.
Varga Mihály (kormány) reakciója: Három dolgot kever a Jobbik. Amennyiben az áfacsalások ügyében az amerikai követségnek információja van, bocsássa rendelkezésre! A második az adórendszer átalakításának az ügye: hosszú távon a jövedelmet terhelő adókat csökkentjük, ezt a csökkentést fedezik a forgalmi típusú adók. A távközlési adót elfogadták az emberek. Nem az előfizetőket terheli az adó, hanem a szolgáltatókat. A harmadik a rendezvény ügye: márpedig a tegnap történtekért a szervezőknek kell felelősséget vállalniuk, főleg, hogy ilyen pártkötődése van a főszervezőnek.
Szél Bernadett (LMP): Amiről csak a kormány nem tud – ez volt a címe felszólalásának. Nehezen félreérthető szerinte Vida Ildikó NAV-elnöknek az országból való távozása. Emlékeztetett Horváth András ex-NAV-os fellépésére, amikor szerinte kiderült, ezermilliárdnyi közpénz is kikerült az országból. Kritizálta a földpályázatok elbírálását, a kishantosi fellépést, a trafikpályázatokat és hogy a közbeszerzéseken keresztül talicskával viszik ki az országból az állam pénzét. Aki szerinte ebben az országban él, nincs szüksége az amerikai követségre megtudni, hogy hol van korrupció. Beszéde végén Varga Mihályhoz lépett, és átadott (volna) egy dossziét, amiben a NAV-bizottság létrehozására gyűjtötte az aláírásokat.
Lázár János (kormány) reakciója: a Fidesz idén három választást nyert, ami fokmérője a politikai sikerességnek. A kancelláriaminiszter nem gondolja, hogy az amerikai kormány kishantosi vagy közbeszerzési ügyek alapján bárkit kitilt az Egyesült Államokból. „Készek vagyunk intézkedni” – közölte. A NAV-nál Lázár szerint rekord-adóbeszedési számok vannak, ami pedig az elnök asszonyt illeti, az ellenzéknek és a sajtónak sincs semmi köze hozzá, hogy egy közhivatalt ellátó személy mit csinál munkaszüneti napon. Ez kijár minden állami alkalmazottnak. És még valami: Horváth András ügyében, a trafikpályázat és a földpályázatok ügyében a nyomozás előrehaladott állapotban van, szükségtelen a vádaskodás – húzta alá Lázár, aki elképzelhetetlennek tartja, hogy általános jelenségek miatt közölte volna azokat a dolgokat André Goodfriend, amelyeket.
Rogán Antal (Fidesz) napirend előtt azt mondta, várta volna az ellenzéktől, hogy a tegnap látott agresszió elfogadhatatlan. Az a baj, hogy ezek a mondatok itt nem hangzottak el. De azt sem mondják meg, hogy önöknek van-e közük ehhez a vandalizmushoz – szegezte a kérdést az MSZP csoportja felé fordulva. Rávilágított: Demszky Gábor egy DK-s illetővel tartott egy No korrupció feliratú táblát, noha neki ebben a témában igencsak volna mondanivalója, mint ahogy a szervezőknek is beszélniük kéne arról, honnan volt technikai háttér a papíron politikai kötődéssel nem rendelkező tüntetésre. – A távközlési adó esetében ugyanezt mondták, hogy ráterhelik az emberekre, küzdjenek inkább velünk együtt azért, hogy jó legyen a magyar embereknek és a vállalkozásoknak – szólított fel Rogán Antal.
Varga Mihály (kormány) reakciója: A NAV dolgozóinak köszönhető, hogy az adók 94 százaléka befolyik az államkasszába, az ehhez vezető intézkedések közül az ellenzék viszont semmit nem támogatott. Ebből lesz a tanároknak idén újabb 10 százalékos béremelésük.
Heringes Anita (MSZP) a „korrupciós listán” szereplő kormányzati szereplők kilétéről érdeklődött és az internetadó visszavonására szólított fel. Azt mondta: ha ezt nem teszik meg, akkor olyan állampolgári engedetlenség következik, amelybe a kormány bele fog bukni.
Lázár János erős túlzásnak nevezte a három választási győzelem utáni bukás opcióját. Kijelentette: minden tüntetést fontosnak tartanak és mérlegelik az elhangzottakat. A kormány kész az egyeztetésre – tette hozzá. Jelezte, hogy a fő kérdés az extraprofitot termelő telekommunikációs nagyvállalatok megadóztatása, minden másról vitázhatnak.
Korózs Lajos (MSZP) azt mondta, eredetileg a szociális temetésről kívánt szólni, de van ennél fontosabb is, válaszolni kellene, kik azok a kormányzati tisztségviselők, akiket kitiltottak az Amerikai Egyesült Államokból. Erre válaszul az elnöklő Lezsák Sándor leállította a felszólalást, mert – mint jelezte – az eredetileg írásban benyújtott szöveg szerint kell elhangoznia.
Később a szintén szocialista Lukács Zoltán ügyrendi felszólalásában úgy vélekedett, Korózs Lajostól nem házszabályszerűen vonta meg a szót az elnök, ezért indítványozta, hogy frakciótársa elmondhassa interpellációját. Lezsák Sándor ekkor arra kérte a képviselőt, forduljon az ügyrendi bizottsághoz.
Korózshoz hasonlóan a szocialista Tóth Bertalan is azt firtatta, kik azok, akik a korrupciós listán szerepelnek, noha eredetileg azt kérdezte volna, miért épülnek többszörös áron a bicikliutak. Lázár János válaszul visszakérdezett: miért nem adták be a felvetést házszabályszerűen, ezekre a kérdésekre szívesen válaszolnak. „Miért nem dolgoznak tisztességesen az interpellációkat írók az MSZP-frakcióban?” – tette fel a kérdést. Az eredeti kérdésre azt közölte: nem épülnek drágábban a bicikliutak, mint a szocialista kormányok idején.
Szávay István (Jobbik) felidézte, hogy a ScienNet törzsvásárlói rendszert 2009 novemberében adócsalás miatt döntötte be az adóhatóság nyomozása. Szerinte most nagyon úgy tűnik, az állam akarja rátenni a kezét félmillió vásárló befizetésére. Tállai András államtitkár közölte, hogy semmilyen új fejlemény nem történt, és a júniusi válaszát ismertette újból. Folyamatban lévő büntetőügyről van szó, ezért felvilágosítást adni csak az ügyészség engedélyével lehet, s ilyet az kérhet, akinek jogi érdeke fűződik hozzá és azt igazolni is tudja – jelezte.
A szintén jobbikos Szilágyi György azt kifogásolta, hogy bár a Magyary-program keretében korábban háromszáz, egyablakos ügyintézésre lehetőséget adó kormányablak kialakítását ígérte a kormány 2014-re, most ennél kevesebbet tervez a kabinet. Azt kérdezte, ez együtt jár-e a már elért vívmányok elérésével. Arra is választ várt, hogy nem kell-e a korábban a célra felvett uniós forrásokat visszafizetni.
Lázár János válaszában közölte: a terv, hogy a következő évtizedekben járási alapúvá váljon a közigazgatás. Elmondta, hogy bár 198 járás van az országban, mintegy 260 kormányablak működése a cél. Hangsúlyozta: a már működő kormányablakok támogatását nem fogják visszakérni. Hozzátette, hogy kedden kezdi meg munkáját Patyi András egyetemi tanár vezetésével az államreform-bizottság, amelynek célja, hogy megvizsgálja, hogyan tehető az állampolgárok számára előnyössé az állam működése.
A Ház elfogadta azt a törvénymódosítást, amely alapján egyszerűsödik a mezőgazdasági kárenyhítési rendszer. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter előterjesztését 152 igen szavazattal, 5 tartózkodás mellett hagyták jóvá. Mint azt a javaslat indoklásában is kifejtették: a módosítást egyebek mellett a Komplex mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer című EKOP-projekt végrehajtása és a rendszer racionalizálása miatt felmerült egyszerűsítési igények indokolták.
Az említett EKOP-projektben elektronizálták a mezőgazdasági kockázatkezelési rendszert, így a károk bejelentésére és a kárenyhítő juttatás iránti kérelem benyújtására – az eddigi személyes vagy postai ügyintézés helyett – kizárólag elektronikus úton lesz lehetőség.
Az Országgyűlés döntése értelmében elengedik azokat a bírságokat, amelyeket az elektronikus útdíj bevezetési időszakában még gyakorlatlan fuvarozókra téves bevallás miatt róttak ki. Az erről szóló, Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter által kezdeményezett útdíjtörvény-módosítást egyhangúlag, 156 igen szavazattal fogadta el a parlament.
A fejlesztési tárca korábbi tájékoztatása szerint mintegy kétmilliárd forint útdíjbírság alól mentesülhetnek a fuvarozók. Bírságelengedésben azok részesülhetnek, akik az úthasználati jogosultságukat utólag, de legfeljebb a használat észlelését követő nyolc órán belül váltották meg, vagy az előre meghatározott útvonalról funkcionálisan párhuzamos, adott esetben olcsóbban igénybe vehető szakaszra tértek le. Az „amnesztia” azokat érinti, akik az e-útdíj bevezetése, azaz 2013. július 1. és idén március 31. között kaptak bírságot a jelzett szabálytalanságokért.
