Kivezetik a reklámadót? Az NGM cáfol

Nem sikerült megfognia a reklámadóval a Google-t és a Facebookot a kormánynak – írja a Hvg.hu.

Négymilliárddal kevesebb bevételre számít jövőre a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a reklámadóból. A Hvg.hu forrásai szerint a minisztérium felismerte, hogy az adó nem elég hatékony, rosszul hat a piacra, ezért tárgyalásokba kezdtek a Magyar Reklámszövetséggel (MRSZ) a törvény esetleges átdolgozásáról.

Már egyeztetett Pankucsi Zoltánnal, az adózásért felelős helyettes államtitkárral, és a napokban lesz újabb egyeztetés – ismerte el a lapnak az MRSZ elnöke, Urbán Zsolt, hogy folynak tárgyalások.

A portál piaci forrásainak egybehangzó véleménye szerint a kormány túl sok szereplőt haragított magára az adóval, amely miatt az RTL Klub egyenesen az Európai Bizottsághoz (EB) fordult, ahol hivatalos panaszt nyújtott be. Érvelésük szerint ők fizetik az új adó több mint 50 százalékát, holott piaci részesedésük mindössze 13 százalék.

Olyanoknak is kellett bevallást készíteniük pár millió forintról, akik semmilyen médiaszolgáltatást nem végeznek. Így az élelmiszerláncok gyakran adnak ki és ingyen terjesztenek olyan újságokat, ahol akciós termékeiket reklámozzák, és a reklámadótörvény szerint a saját reklám is reklám, be kell vallani. A Hvg.hu felidézi, hogy az októberi Internet Hungaryn a több tucat részvevő hosszan sorolta, ki mindenkinek milyen nyilatkozatot kell kiadnia a reklámadó miatt, hogyan növekedtek a hazai cégek adminisztrációs terhei, miközben alig van az államnak bevétele belőle.

Két, a hirdetési piacon meghatározó szereppel bíró cég vezetője is azt mondta a Hvg.hu-nak, már szeptember elején puhatolóztak náluk a kormánytól, hogy milyen módosítást tartanának fontosnak. A lap forrása szerint elismerték a tárgyalók, hogy túl nagyok lettek a vállalkozások adminisztrációs terhei, túl sok nyilatkozatot kell kitölteni.

Kitér a portál arra is, hogy a reklámadó sérti azon magyar befektetők érdekeit is, akik vásároltak vagy fejlesztettek a hazai piacon. Urbán Zsolt szerint a reklámadó hatásának is köszönhető, hogy a hirdetési pénzek fokozatosan tolódnak el a Google és a Facebook irányába: az MRSZ elnöke szerint 1,2-1,8 milliárd forintról van szó, ráadásul ezek után a kincstár az áfát is elbukja. Így pont az ellenkezőjét érték el a reklámadótörvénnyel: azon magyar médiavállalatok, internetes tartalomszolgáltatók bevételei csökkennek, melyek évek óta egyébként is azzal küszködnek, hogy a két nagy letarolja az online piacot – tehát a profit még nagyobb arányban vonul külföldre.

„Biztos vagyok benne, hogy nem fogják egyik napról a másikra eltörölni, mint a netadót, de a tárgyalások során világossá vált, hogy a kabinet is érzi, hogy foglalkozni kell a kérdéssel, mert túl nagy kárt okoz a teljes magyar gazdaság számára, így nem lehet más szcenárió, mint kivezetni a jogszabályt” – mondta egy piaci forrás a kormány tárgyalókészségéről.

Volt olyan médiapiaci szakember, aki azt mondta a lapnak, hogy ha a kormány valóban enged, és több szegmenst kivesz a törvényből, akkor a reklámadó átminősül tévéadóvá. Így pedig a Hvg.hu forrása szerint már nehéz lesz bizonyítani az EB előtt, hogy nem diszkriminatív, ami elvezethet a reklámadó „halálához”.

A Nemzetgazdasági Minisztérium közleményben reagált csütörtök délben. Mint írták, a reklámadó beváltotta a hozzáfűzött reményeket, ezért hasonlóan más országokhoz, a jövőben is lesz reklámadó hazánkban.

Augusztus 21-ig több mint 700 adózótól érkezett bevallás a NAV-hoz, a befolyt bevételek a kormány előzetes várakozásának megfelelnek – írta a minisztérium.

A teljes szakma tiltakozása mellett beterjesztett reklámadó egyébként is számos toldozgatáson és módosításon esett keresztül azóta, hogy L. Simon László benyújtotta. A Miniszterelnökség parlamenti államtitkára által beadott korábbi módosítás például kőkemény sarccal sújtotta volna a kisvállalkozásokat is, amivel maga a módosítást jegyző L. Simon sem volt tisztában; később a 8 ezer vállalkozót sújtó adóról szóló törvénymódosítást módosították, az értékhatárt egy csapásra a százszorosára, 2,5 millió forintra emelték.

Később L. Simon tájékoztatott arról – feltehetően a Google-hoz és a Facebookhoz hasonló tartalommegosztó oldalakra célozva –, célkeresztbe veszik az „internetes tartalomszolgáltatókat”. Ami viszont megint ambiciózus elképzelésnek tűnik, tekintettel arra, hogy eddig még sem a francia, sem az olasz kormánynak nem sikerült megadóztatni ezeket.

A hazai cégek reklámadóval szembeni egységes összefogásáról ide kattintva olvashat. A törvény módosításáról itt tájékozódhat. A tervezet útja az elfogadott törvényjavaslatig ide kattintva érhető el.