„Biztos vagyok benne, hogy nem fogják egyik napról a másikra eltörölni, mint a netadót, de a tárgyalások során világossá vált, hogy a kabinet is érzi, hogy foglalkozni kell a kérdéssel, mert túl nagy kárt okoz a teljes magyar gazdaság számára, így nem lehet más szcenárió, mint kivezetni a jogszabályt” – mondta egy piaci forrás a kormány tárgyalókészségéről.
Volt olyan médiapiaci szakember, aki azt mondta a lapnak, hogy ha a kormány valóban enged, és több szegmenst kivesz a törvényből, akkor a reklámadó átminősül tévéadóvá. Így pedig a Hvg.hu forrása szerint már nehéz lesz bizonyítani az EB előtt, hogy nem diszkriminatív, ami elvezethet a reklámadó „halálához”.
A Nemzetgazdasági Minisztérium közleményben reagált csütörtök délben. Mint írták, a reklámadó beváltotta a hozzáfűzött reményeket, ezért hasonlóan más országokhoz, a jövőben is lesz reklámadó hazánkban.
Augusztus 21-ig több mint 700 adózótól érkezett bevallás a NAV-hoz, a befolyt bevételek a kormány előzetes várakozásának megfelelnek – írta a minisztérium.
A teljes szakma tiltakozása mellett beterjesztett reklámadó egyébként is számos toldozgatáson és módosításon esett keresztül azóta, hogy L. Simon László benyújtotta. A Miniszterelnökség parlamenti államtitkára által beadott korábbi módosítás például kőkemény sarccal sújtotta volna a kisvállalkozásokat is, amivel maga a módosítást jegyző L. Simon sem volt tisztában; később a 8 ezer vállalkozót sújtó adóról szóló törvénymódosítást módosították, az értékhatárt egy csapásra a százszorosára, 2,5 millió forintra emelték.
Később L. Simon tájékoztatott arról – feltehetően a Google-hoz és a Facebookhoz hasonló tartalommegosztó oldalakra célozva –, célkeresztbe veszik az „internetes tartalomszolgáltatókat”. Ami viszont megint ambiciózus elképzelésnek tűnik, tekintettel arra, hogy eddig még sem a francia, sem az olasz kormánynak nem sikerült megadóztatni ezeket.
