Ifjabb Lomnici Zoltán, a CÖF szóvivője csütörtökön beszélt arról, hogy a magyar törvények szerint nemcsak a korrupció büntetendő, hanem az is, ha valaki elmulasztja bejelenteni a tudomására jutott korrupciós cselekményt. Az amerikaiak ezt nem tették meg a kitiltási ügyben – hangsúlyozta a szóvivő.
Erre reagálva André Goodfriend, az Egyesült Államok budapesti ügyvivője – az Atv.hu oldalon is olvasható – Twitter-üzenetében azt írta, hogy a bécsi egyezmény „mindig hasznos olvasmány diplomáciatörténeti szempontból”, valamint a nemzetközi kapcsolatok alapjainak ismeretéhez is.
Semmilyen érdemi információ sincs abban a dokumentumban, amelyet az amerikai nagykövetség egyik munkatársa adott át a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak – mondta Magyar Levente gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkár csütörtöki sajtótájékoztatóján. Közben újabb levéllel fordult a nagykövetség ideiglenes ügyvivőjéhez a Legfőbb Ügyészség, információt kérve az esetlegesen felmerülő korrupciós ügyről.
Orbán Viktor miniszterelnök szerint az amerikai beutazási tilalmi ügy egyre inkább elveszíti komolyságát, „egyre zavarosabb az egész dolog”. A kormányfő kiállt Vida Ildikó NAV-elnök mellett, ennek ellenére néhány nagy hírportál – többek között az Origo.hu – pont ennek az ellenkezőjét sugallta a pénteki interjúról készített cikke címében.
A lengyel külügyi intézet szerint az Egyesült Államokkal feszült viszonyba került magyar kormány a nyomásgyakorlás további eszközeire számíthat Washingtontól, például problémák adódhatnak Magyarország új amerikai nagykövetének 2015 januári kinevezésével, sőt akár gazdasági szankciók életbe léptetése is felmerülhet.
A CÖF-CÖKA pénteki közleményében kiemelte: ismeretlen tettes ellen tették meg a feljelentést, ezért – mint fogalmaztak – számukra „érthetetlen, miért helyezi az ügyvivő úr saját magát a célkeresztbe, és miért vonul rögtön diplomáciai védettsége sánca mögé”.
A civilek azt írták: a magyar jogászok sokasága is ismeri a figyelmünkbe ajánlott, a diplomáciai mentességről szóló bécsi egyezményt. A CÖF-CÖKA az 1973. évi 7. törvényerejű rendeletre hívta fel a figyelmet, amely lehetővé teszi bűncselekmény gyanúja esetén diplomáciai védettséggel rendelkező személy ellen is – meghatározott módon – az eljárás lefolytatását. Kiemelték továbbá, hogy egy 2012-es törvény kimondja, milyen következményt kell viselnie annak, akinek hitelt érdemlő tudomása van nem leleplezett vesztegetésről, és erről a hatóságnak, mihelyt teheti, nem tesz feljelentést.
