Magyar Levente államtitkár az Országház előtt beszélve bemutatott egy kétoldalas dokumentumot, amelyet a múlt héten az amerikai külképviselet egy beosztott diplomatája adott át a tárcának „a kitiltási ügy mögött húzódó állítólagos bizonyítékok gyanánt”. Ezen semmilyen pecsét, hitelesítés vagy dátum nem szerepel – közölte.
Az államtitkár szerint a dokumentum semmivel sem tartalmaz többet, mint amit eddig is tudtak, nincsenek benne hiteles, bizonyító erejű információk, amelyek alapján a kormány meg tudná vizsgálni „az állítólagos korrupciós ügyeket”.
Magyar Levente közölte: még csütörtökön nyilvánosságra hozzák a szóban forgó dokumentumot, kiegészítő megjegyzéseikkel együtt. A dokumentum „formai komolytalanságát csak a tartalmi komolytalansága múlja felül” – jelentette ki.
A politikus arra is kitért: ha felmerül annak a gyanúja, hogy valóban a minisztériumtól szivárogtatták ki, hogy az amerikai nagykövetség egyik munkatársa átadott egy dokumentumot a tárcának, akkor megteszik a szükséges lépéseket.
Várhatóan ismeretlen tettes ellen feljelentést tesz a Civil Összefogás Fórum annak kapcsán, hogy André Goodfriend saját bevallása szerint magyarországi korrupciós bűncselekményekről szerzett tudomást, ennek ellenére a nagykövetség máig nem tájékoztatta róluk a nyomozóhatóságokat. Goodfriend Twitter-üzenetben próbálta megvédeni magát. Az 1965-ös bécsi egyezmény egyik passzusára hivatkozva azt írta: a diplomáciai képviselő büntetőjogi mentességet élvez, és nem köteles tanúvallomást tenni.
A Civil Összefogás Fórum szerint viszont az ügyvivő téved. Közleményükben azt írták: egy 1973-as külön jogszabály kimondja, hogy diplomata cselekményével kapcsolatban is lefolytatható nyomozás. Ebben az esetben az eljárást a hatóság, illetve a bíróság felfüggeszti, és állásfoglalást kér az ügyészségtől mint felettes szervtől, illetve az igazságügyi minisztertől az eljárás folytatásáról.
Amerikai válasz
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Magyar Nemzetnek adott interjújában beszélt az amerikai beutazási tilalom kiváltotta helyzetről is.
A miniszter elmondta, Magyarországnak elemi érdeke a kialakult helyzet feloldása, ám e tekintetben nem a mi térfelünkön pattog a labda.
Az interjúra reagálva csütörtökön megérkezett az amerikai nagykövetség reakciója: az Egyesült Államok számára a demokrácia a legfőbb szempont, budapesti nagykövetsége pedig folytatni kívánja „az építő jellegű párbeszédet” a magyar külügyi tárcával – olvasható a diplomáciai misszió csütörtöki állásfoglalásában.
A nagykövetségi szóvivő válaszában emlékeztet: „mint ahogy azt Goodfriend ideiglenes ügyvivő már elmondta, az Egyesült Államok következetesen tájékoztatta a magyar kormányt a demokratikus intézményeket, a civil társadalmat és a média szabadságát károsító magyarországi fejlemények miatti aggodalmunkról, beleértve a korrupció miatti aggodalmakat is”.
Kerék-Bárczy Szabolcs, a Demokratikus Koalíció elnökségi tagja csütörtökön úgy nyilatkozott, hogy a párt értesülései szerint múlt csütörtökön a Külgazdasági és Külügyminisztériumban az amerikai nagykövetség képviselői átadták azokat az információkat, amelyek alapján beutazási tilalmi listára tettek hat vezető magyar kormánytisztviselőt. Mint mondta, erről magyar külügyi forrásból értesültek. Kerék-Bárczy Szabolcs azt kérte, hogy vagy a múlt csütörtöki találkozó jegyzőkönyvét, vagy az amerikaiak által átadott információkat hozzák nyilvánosságra. Azt is firtatta, a kormány indított-e vizsgálatot az amerikaiak által múlt csütörtökön átadott információk alapján.
Magyar Levente tájékoztatásának megfelelően csütörtök este fölkerült az említett dokumentum a kormány honlapjára. A hozzá fűzött kiegészítésben a Külgazdasági és Külügyminisztérium az írta: egyes, a magyar hatóságok tudomására jutott bűncselekmények kapcsán vizsgálat, illetve nyomozás van folyamatban. A kormány csütörtökön megtárgyalta az elmúlt években az amerikai nagykövetség és a kormány munkatársai közötti találkozókról szóló jelentést – tették hozzá.
Az amerikai nagykövetség az átadott angol nyelvű dokumentumban emlékeztetett, hogy 2012 februárja óta a nagykövetség rendszeresen konzultál a magyar kormánnyal a korrupciós aggodalmaikról. A dokumentumban ezt követően 2013 októberétől 2014 októberéig időrendben felsorolnak több találkozót, amelyeken a korrupció kérdéséről egyeztettek. A NAV-val folytatott konzultációk témái között szerepeltek a mezőgazdasági áfacsalásokkal és a trafikrendszer átalakításával kapcsolatos aggályok, továbbá az is, hogy két amerikai agrárvállalat azt állította: évente több tízmillió dollárt veszítenek az áfacsalások miatt. A dokumentum szerint a NAV képviselői nem adtak kielégítő választ a nagykövetség kérdéseire, amelyek arra is vonatkoztak, hogy Fidesz-közeli emberek és cégek jutottak-e trafikokhoz.
Idén januárban a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium képviselőivel tárgyalva a nagykövetség felvetette a mezőgazdasági áfacsalás, az intézményesült korrupció, a közérdekű bejelentők védelme és a külföldön folytatott korrupt üzelmekről szóló törvény (FCPA) be nem tartása miatti aggodalmait, de a tárcánál a dokumentum alapján úgy reagáltak, hogy forduljanak a NAV-hoz, a Belügyminisztériumhoz, illetve a rendőrséghez.
Később a NAV bűnügyi főigazgatóságának illetékeseivel találkoztak a nagykövetség munkatársai, ekkor ismét az amerikai vállalatok aggodalmai volt a téma, mire a NAV egyik tisztviselője azt mondta, hogy nem voltak hivatalos panaszok, így nem tudnak lépni az ügyben – olvasható a dokumentumban. Végül a külképviselet emlékeztetett: júniusban a nagykövetség a Külgazdasági és Külügyminisztériumban is beszámolt az áfacsalással kapcsolatos aggályairól, és szerintük a minisztérium megosztotta az intézményen belül az információt, de más visszajelzést nem kaptak. Ezt követően tájékoztatták a tárcát októberben a beutazási tilalmakról.
Újabb levéllel fordult az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivőjéhez a Legfőbb Ügyészség, információt kérve az esetlegesen felmerülő korrupciós ügyről – erről a testület közleményben tájékoztatta csütörtökön az MTI-t. Emlékeztetnek: Polt Péter legfőbb ügyész október végén már felkereste Eric H. Holdert, az Egyesült Államok legfőbb ügyészének posztját is betöltő igazságügy-minisztert, és információt kért tőle, s erről az ideiglenes ügyvivőt is tájékoztatta.
A mostani levélben az ügyészség illetékes főosztályvezetője közvetlenül a budapesti ügyvivőhöz, André Goodfriendhez fordult, ezúttal személyre szólóan is információt kérve. Ebben utalt arra, hogy mivel a közelmúltban a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnökének sajtónyilatkozata alapján köztudomásúvá vált, hogy érintett a beutazási tilalomban, vele szemben személyiségi jogi sérelem sem áll fenn – olvasható a közleményben.
Az ügyészség kérte az ideiglenes ügyvivőt arra, hogy a beutazási korlátozásokra alapot adó bűncselekményre utaló konkrét adatokat bocsássa a magyar ügyészség rendelkezésére, hogy elemzésük alapján a testület megtehesse a szükséges intézkedéseket. A Legfőbb Ügyészség szerint leginkább ez szolgálná a korrupció elleni hatékony és eredményes fellépés közös ügyét.