– A három kudarcos választás után az ellenzék és a magyar politika megújítását tűzték ki célul maguk elé. Nem túlzás ez akkor, amikor még az is kérdéses, hogy egyáltalán megmarad-e az Együtt–PM-szövetség?
– Van létjogosultsága a kritikának, de azt is rögzíteni kell, hogy egy másfél év alatt a semmiből létrejövő párszövetségről van szó, amely számos önkormányzati pozícióban tudott vezetőt adni. Azt még a baloldali konkurenseink is elismerik, hogy az Együtt–PM legnagyobb ereje az, hogy nagyon sok szabad vegyértéke van. Célunk, hogy különböző embereket gyűjtsünk össze annak érdekében, hogy együtt tegyünk kísérletet a magyar politika megújítására. A szövetség létrejöttekor nagyon erős kampánykényszerben voltunk, ami egy csomó identitáskérdést elsodort, ráadásul az egészet Bajnai Gordon fogta össze, aki már nem politizál. Bízom abban, hogy a PM hétvégi taggyűlésén olyan döntésre jut, amely megerősíti, hogy bár a választási szövetségnek vége van, de egy olyan új típusú, intézményes szövetségi együttműködésben dolgozunk tovább, amely nem szünteti meg a két párt önállóságát sem.
– Feszültség van az Együttben is, ahol úgy tudjuk, többen előre hozott tisztújítást sürgetnek.
– Én nem tudok erről. Viszont már nyáron úgy döntöttünk, hogy az átmeneti idő után, február végén, március elején kötelező tisztújítást tartani. Teljesen normálisnak tartom, hogy egy választási időszak utáni tisztújításra készülve vannak eltérő vélemények, de azt, hogy nekünk együtt kell politizálni, nem vitatja senki.
– A hírek szerint sokan Szelényi Zsuzsát látnák a helyén. Csalódás lenne, ha nem erősítenék meg a pozíciójában?
– Én úgy készültem erre a választási időszakra, hogy azt Bajnai Gordon vezetésével visszük végig. Az önmagammal szemben támasztott elvárásoknak alapvetően meg tudtam felelni vezetőként, hiszen egyben tartottam ezt a politikai közösséget, tudtam képviselni az érdekeit. Azt viszont nem kérem magamon számon, hogy egy volt miniszterelnök politikai puvoárjával még nem rendelkezem. Nem érzem, hogy azok az igazságok, amelyekben hiszek, megdőltek volna. Világos véleményem van pártunk jövőjét illetően, és egy tisztújításon szívesen összemérem ezt másokéval.
– Egyetért azzal, hogy ebben a szövetségben a jóval kisebb támogatottságú PM lényegesen jobban járt, mint maga az Együtt?
– Nem látok ilyen problémát. Voltak általam öröklött megállapodások, és voltak újak. Szerintem nem nyerte túl magát a PM, az Együttnek is rengeteg önkormányzati pozíciója, számos alpolgármestere van. Arra pedig nemhogy irigységgel, hanem büszkén tekintek, hogy Karácsony Gergely személyében egy tisztességes, fiatal baloldali, erős zöld elkötelezettségű polgármestere van Zuglónak.
– Aki viszont légüres térben, kisebbségben vezetheti a kerületet, ahol egyelőre még a közgyűlés sem alakult meg. Mit gondol, Karácsony Gergely végig tudja vinni az öt évet?
– Nem hiszem, hogy Gergely elveszett ember lenne, ráadásul a Fidesz az elmúlt négy évben, jól felfogott érdekében az önkormányzati testületek jogköreit jelentősen gyengítette a polgármester javára, akinek így akkor is van mozgástere, ha kisebbségben kormányoz. Az egyeztetések még valóban nem zárultak le, ez Karácsony Gergely felelőssége. De mi mindenben támogatjuk őt, mert abban vagyunk érdekeltek, hogy Gergely ne csak személyesen legyen sikeres, hanem az a politikai alternatíva is, amit képvisel. A helyi fideszes és szocialista érdekekkel Gergely politikusi felelőssége lesz megbirkózni, de mivel komoly győzelmet aratott, szerintem aki valóban Zuglóért akar politizálni, annak pártszínezet nélkül az ő programjának a megvalósítását kell támogatnia.
– Az Együtt hitelt vett fel az önkormányzati választásra. Milyen terhet jelent a törlesztés a párt számára?
– Ez egy negyvenmillió forintos hitel, ami teljes egészében az önkormányzati kampány, illetve bizonyos kintlevőségek finanszírozására szolgált. Úgy számoltunk, hogy ha ilyen szinten marad a pártfinanszírozás, akkor ezt másfél év alatt, gond nélkül vissza tudjuk fizetni. A ciklus másik felére már hitel nélkül tudunk működni, és likviditásunk is marad, hiszen a költségcsökkentési programot már korábban végrehajtottuk a pártban, és mostantól a vidéki szervezetek finanszírozására tudunk figyelni.
– Többször elismerte, hogy Bajnai Gordon személye fogta össze az Együtt–PM-et, így távozása a politikából jelentősen gyengítette a szövetség helyzetét. Honnan, mikorra szereznek olyan személyt, aki a helyére léphet?
– Bajnai Gordon kérdése a múlt kérdése. Mindig tisztelettel gondolok arra, hogy vele dolgozhattam. De bármi is történik a tisztújításon, az Együtt–PM felső vezetői azt a feladatot vállalták a következő időszakra, hogy mivel nálunk van a legtöbb új arc, egy fiatal, színes, kompetens, modern politikai közösséget kell megjelenítenünk, illetve azt, hogy milyen alternatívát kínálunk Magyarország számára. Egy, a magyar dolgozó középosztály gondjaira és elvárásaira figyelő, a versenyt és a szolidaritást egyszerre fontosnak tartó politikát annak a borzalomnak a szétverésével együtt, amit a Fidesz művel.
– De ha tényleg önállóan akarnak politizálni, előbb-utóbb találniuk kell egy saját miniszterelnök-jelöltet.
– Az előző négy évben az ellenzéki oldalt megnyomorította, hogy volt legalább két-három ember, akik bizonyos pillanatokban, idő előtt, akár egymással küzdve, akár túl fiatalon önmagukat miniszterelnök-jelöltnek alkalmas személynek tartották. Ebből okulnia kell mindenkinek. A miniszterelnök-jelölt kérdése nem a ma, hanem a holnapután problémája. Az Együtt dolga most nem a casting, hanem a saját tábor erősítése. Aki képes nem radikális, nyugatias és népszerű választ adni a Fidesz keleties populizmusára, az lesz a miniszterelnök-jelölt 2018-ban.
– Bajnai Gordon az országos párttanács elnökeként eddig milyen hosszú távú, stratégiai tanácsokat adott az Együttnek?
– Ezek zárt ülések. A legutóbbi vitán tett egy-két megjegyzést, de nem ő volt a fő hozzászóló. Ez a mandátuma egyébként februárig szól, majd eldönti, hogy kívánja-e folytatni, vagy nem.
– Az internetadó miatt korábban nem politizáló tízezrek, döntően fiatalok és civil szervezetek mentek az utcára. Csábító lehet becsatornázni őket. Tervezik?
– Nekünk, politikusoknak tisztelni kell ezt a tömeget, amely két dologban értett egyet. Egyfelől, hogy nem kell internetadó, másrészt az utóbbi idők Amerika-ügye, az egész orosz–magyar–amerikai geopolitikai küzdelem miatt ki akarták nyilvánítani, hogy Magyarország helye nyugaton van, nem keleten. Erre Orbán Viktornak kell figyelnie. Nekünk a saját bővülésünk szempontjából nem célunk, hogy az ő sikerüket elvonjuk, hanem kapcsolatot kell ápolni velük, megérteni a kritikájuk jogosságát, hiszen a civil szervezetektől mindig lehet tanulni.
– Nehéz elhinni, hogy a baloldali pártok ilyen távolságtartással szemlélik ezt a jelenséget, és hogy nem akarnak kapcsolatba lépni a szervezőkkel. Vagy ez már meg is történt? Jó pár régről ismerős aktivistájuk tűnt fel újra, például a Fidesz-székház rongálásánál.
– Azzal, hogy a jobboldal propagandisztikus sajtója megpróbált inszinuálni embereket, nem tudok mit kezdeni. Gulyás Mártonnal életemben nem találkoztam, a szervező Gulyás Balázzsal viszont korábban igen. Mind fontos ügyekért küzdenek. Ez egy olyan tüntetés volt, ami nagyon sokféle embert egyesített. Ez egyben kritika az ellenzéki pártok számára, mert ha ezt párt szervezi, nem jött volna el ennyi ember. Párbeszéd természetesen nagyon sok emberrel, értelmiségivel és civil szervezettel van, és ezt folytatni is fogjuk.
– Az amerikai ügyvivő, André Goodfriend az utóbbi időben feltűnően aktív a magyar belpolitikában. Egy diplomatához képest talán túlságosan is.
– Az energiabiztonság, a geopolitikai orientáció, a korrupció, a nyugati hovatartozás megingatásának ügyeiben a kormány ma olyan szinten van távol a magyar nemzeti érdektől, amely méltán vált ki kritikát. Goodfriend úr bizonyos kérdésekben amerikai nemzeti, illetve geopolitikai érdeket érvényesít. De mivel a magyar geopolitikai érdek nagyon közel áll az amerikaihoz, nem érzem indokolatlan beavatkozásnak, sőt üdvözlöm, hogy szót emel ezekben az ügyekben. Uniós polgárként pedig sajnálom, hogy az EU maga és bizonyos tagállamai ezt eddig nem tették meg.
– A DK azt kérte az Európai Bizottságtól (EB) és elnökétől, hogy függessze fel a magyar kormány azon jogát, hogy minden esetben szabadon dönthessen az uniós források felhasználásáról. Emellett olyan uniós támogatások kifizetésének felfüggesztését is kérték, amit szerintük korrupt módon nyertek el. Gyurcsány Ferencék eljárását minimum ingoványos útnak, de inkább hazaárulásnak lehet nevezni. Ön szerint?
– Ezt az ingoványos utat még Orbán Viktor jelölte ki, amikor 2010 előtt az Európai Néppárton belül a Magyarország számára folyósítandó fejlesztési források zárolására szólított fel. Ha egy magyar politikus külföldi, nemzetközi szervezethez, vagy kormányhoz fordul azért, hogy az bírja rá a magyar kormányt arra, hogy jobban figyeljen a magyar nemzeti érdekre, az szerintem nem hazaárulás, hanem a magyar nemzeti érdek büszke képviselete. Ebben a tekintetben nincsen kritikám a DK felé. Viszont úgy érzem, hogy Gyurcsány Ferenc nem az időzítések mestere. Ahogy hiba volt az önkormányzati kampányban megírnia, hogy szerinte egységpárt kell a baloldalon – ami úgy és akkor csak a DK érdekét szolgálta, nem pedig a baloldali közösség közös sikerét –, úgy hiba volt az éppen még fel sem állt Juncker-bizottságra kívülről nyomást gyakorolni. Meg kellett volna adni a lehetőséget, hogy az új EB önállóan alakítson ki véleményt Magyarországról.
– Gyurcsány Ferenc viszont nem tett le a baloldali uniópártról, jóslata szerint 2016-ra meggondolják magukat a most még ódzkodók. Ugyanúgy bejön a jóslata, mint az országgyűlési választáskor, amikor őt és pártját végül tényleg bevették az együttműködésbe?
– Önzőnek, a baloldali érdekek elárulásának tartom, ha egy párt 2014-ben, három választási vereség után azzal foglalkozik, hogy 2018-ra milyen szervezeti keretek kellenek. Nem az a kérdés, hogy milyen formában, hanem hogy milyen tartalommal megyünk neki a választásnak. Hogyan lehet antipopulista, centrista választ adni az orbáni lecsúszásra. Amíg ez a választási rendszer érvényben van, idővel nyilván szembe kell nézni azzal, hogyan lehet egy körzetben egy egyéni jelölt a Fidesszel szemben. De ha csupán ez lesz a DK politikája, akkor sok sikert kívánunk nekik, de mi ebben nem leszünk társak.
– Végül árulja el, hogyan lesz egy cserkészből Gyurcsány Ferenc, Bajnai Gordon munkatársa, az MSZP kampányszakembere?
– Az én életrajzomban nincsenek titkok. Világos az utam. Valóban cserkész őrsvezető is voltam, piarista érettségim is van. Bartus László rendszeresen le is írja rólam, hogy én az Opus Dei ügynöke vagyok. De a viccet félretéve, nem ilyen rossz a helyzet, sosem titkoltam, hogy egy katolikus családban születtem, a vallástól mára eltávolodtam, de fontos része mindez az életemnek. Fiatal polgárként 1998 után egyre jobban zavart a Fidesz pluralizmust tagadó, populista politikája. Utamat akkor kezdtem a magyar baloldalon keresni, és úgy érzem, megtaláltam.
