– Júliustól harmincszázalékos béremelést kapnak a katonák. Ez egyszeri harminc százalék lesz, vagy lehet számítani további illetményemelésekre?
– A kormány úgy döntött, hogy július elsejétől harminc százalékkal növeli a fegyveresek illetményét. Ez csak az első lépés, a fegyveresek illetménye a következő négy évben évente növekszik további öt-öt százalékkal. Jelenleg mintegy hetvenmilliárd forintot költünk illetményre, ez négy év alatt megközelítőleg százötmilliárd forintra nő. Összesen tehát ötvenszázalékos illetményemelésben részesülnek 2019-ig a katonák.
– Elterjedtek olyan hírek, hogy ezzel párhuzamosan megszüntetik a katonáknak járó pótlékokat. Igaz ez?
– Nem megszüntetjük, hanem átalakítjuk a pótlékok rendszerét. Eddig harminckétféle jogcímen fizettünk ki pótlékokat, ennél lényegesen kevesebbre van szükség. Az erre szánt pénzt ugyanúgy megkapják a katonák, csak más jogcímen, mint korábban.
– Minden katona egységesen harmincszázalékos illetményemelést kap majd?
– Nem, van, aki jóval többet, van, aki éppen ennyit, van, aki kevesebbet. Arra törekszünk, hogy a szerződéses legénységi állomány nagyobb illetményemelésben részesüljön, hiszen ők nagyon keveset keresnek. Szeretnénk az altiszti állományt is megerősíteni, hiszen rájuk is nagy szüksége van a honvédségnek, és a kiképzésükre is igen sokat költöttünk az állam pénzéből az elmúlt években. Azért is fontos, hogy ez a két állomány nagyobb illetményemelést kapjon, mert a körükben a legnagyobb az elvándorlás, a fluktuáció.
– Az elvándorlás ma már olyan mértékű, hogy ötezer fő hiányzik a honvédség békelétszámából. Minek tulajdonítható ez?
– A honvédelmi tárca 2011-ben a gazdasági válság hatására sajnos elvesztette a forrásai jelentős részét. Ez nem egyedi jelenség, hiszen a NATO-tagállamok körében átlagosan húsz százalékkal csökkentették a védelmi költségvetési forrásokat. Az ötezer fős létszámhiány az állománytábláinkban engedélyezett maximális létszámhoz képest mutatkozik, a honvédség működését nem veszélyezteti, hiszen van több mint ötezer tartalékosunk is. Egyre jobban növeli azonban a katonáink túlterheltségét. A költségvetési források ugyanakkor a kormány által garantált módon emelkedni fognak, a biztonságpolitikai helyzet romlása miatt már előbbre is került a honvédelemre szánt összegek tervezett megnövelése. Jövőre tizenegymilliárd forint jut az illetményemelésre azon felül, hogy a Honvédelmi Minisztérium (HM) költségvetése kilencmilliárd forinttal emelkedik. Összességében tehát 2015-ben mintegy húszmilliárd forinttal több jut a honvédelemre, mint az idén. Ez megközelítőleg tízszázalékos emelkedés.
– Az illetményemelésen túl milyen eszközeik vannak még a katonák megtartására?
– Az illetményemelés mellett az új életpálya olyan, több évtizedes pályaívet rajzol fel, amelynek legfontosabb eleme a kiszámíthatóság és a biztonság. A kormány jövőre dolgozza ki a közszolgálati kedvezményes lakáshitel rendszerét, amellyel a közszférában dolgozók a jelenleginél jóval könnyebben juthatnak majd lakhatáshoz. Ki kell dolgozni a feltételeit egy állami nonprofit biztosító felállításának is, amely – tekintettel a katonák edzettségére és ezáltal az átlagnál egészségesebb állapotára – lényegesen kedvezőbb feltételekkel köt majd biztosítást honvédeinkkel.
– Milyen infrastrukturális és haditechnikai fejlesztésekre lesz pénz a közeljövőben?
– A kormány eldöntötte azt is, hogy húszmilliárd forintot szán a pápai bázisrepülőtér fejlesztésére. Ezt Orbán Viktor miniszterelnök be is jelentette a walesi NATO-csúcson. Ez többéves folyamat, jelenleg a tervezésnél, az előkészítésnél tartunk. Tervezés alatt áll a NATO-ban az úgynevezett magas készültségű összfegyvernemi erő (VJTF) felállítása, amelyben szintén részt veszünk, és erre is kapunk majd többletforrásokat a központi költségvetésből.
– Lesz pénz arra, hogy a honvédség korszerű helikopterekhez jusson? Hol tart ez a beszerzési folyamat?
– Az előkészítő munkát elvégeztük. Azt mondhatom, hogy egy gombnyomásra bármikor ki tudjuk írni a tendert. Ehhez a beszerzéshez azonban nagyon sok forrás szükséges, közbeszerzést pedig csak úgy lehet kiírni, ha a fedezete is megvan. Mivel a HM költségvetéséből ezt nem lehet finanszírozni, kormánydöntés szükséges. Amint megszületik, megoldjuk a forgószárnyasok beszerzésének ügyét.
– Hamarosan kifutnak az üzemidőből a Magyar Honvédség merev szárnyú szállító repülőgépei is. Hogyan sikerül pótolni ezeket?
– Ez a képesség elengedhetetlen, ha folyamatosan misszióba jár a hadsereg egy jelentős része. A Baltikum légtérvédelmét hamarosan a Gripen vadászgépek fogják ellátni, ehhez például szinte állandó légihidat kell biztosítani a javítóanyagok, szakemberek szállításához. Az is fontos szempont, hogy ma nincs nemzeti légitársaságunk, de mindig adódhatnak olyan helyzetek, hogy baleset, katasztrófa vagy háborús konfliktus miatt külföldön rekedt magyarokat kell kimenteni és hazaszállítani. Ehhez képest negyvenéves korhoz közelednek az An–26-os szállító repülőgépeink, amelyekből jelenleg öt van a honvédség hadrendjében. Nyilvánvaló nemzeti érdek ezek lecserélése, de a költségvetésünkben erre sincsen fedezet, ezért ehhez is a kormány segítségét kérjük.
– A Honvédelmi Minisztérium az egyetlen, amely saját haditechnikai fejlesztésekre fordíthatja a fölöslegessé vált ingóságok és ingatlanok értékesítéséből származó bevételeit. Ez nem jelent segítséget?
– A kormányváltástól mostanáig 2,143 milliárd forint bevételünk származott ingóságok értékesítéséből, az ingatlanok eladásából pedig 7,648 milliárd forint folyt be a HM kasszájába. Tervezzük további ingatlanok, illetve számos hadrendből kivont haditechnikai eszköz értékesítését is. A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatot például egy új, korszerű központban tervezzük elhelyezni, amihez a volt katonai hírszerzés és katonai elhárítás régi épületeinek értékesítése nyújthat fedezetet. Arra törekszünk, hogy a HM kezelésében csak olyan ingatlan maradjon, amely a katonai igények, szükségletek szempontjából elengedhetetlen. Látható azonban, hogy az értékesítésekből öt év alatt befolyt összegek sem voltak elegendőek a nagyobb haditechnikai fejlesztések finanszírozására.
– Koszovóban százötven katonával növeltük a missziós létszámot. Mi indokolta ezt, és jelent-e többletköltséget a korábbi missziós anyagi kiadásokhoz képest?
– Valóban kétszázról háromszázötvenegyre növeltük a koszovói missziós létszámot. Ez kétségkívül növeli a költségeinket is, de ezt abból a pénzből gazdálkodtuk ki, amelyet az afganisztáni létszámcsökkentéssel nyertünk. A missziós költségeink tehát alapvetően nem növekedtek az előző évekhez képest. Afganisztánban már csak száz-száztíz tanácsadó, kiképző, mentor katonánk marad az új, Resolute Support (Határozott támogatás) NATO-műveletben 2016 végéig. Koszovó és a Nyugat-Balkán helyzete jelenleg stabil, de a békefenntartás semmiképpen nem tekinthető befejezettnek. Ezt talán majd akkor érhetjük el, ha a térség államai egységesen tagjai lesznek a NATO-nak és az Európai Uniónak. Koszovó északi részén, Mitrovicában és környékén feszült a helyzet, szükség van a többségi albánok és a kisebbségben lévő szerbek közötti béke fenntartására. Mi is kaptunk felkérést a Koszovóban állomásozó erőink növelésére. Ez a nemzeti érdekeinkkel is összhangban áll, hiszen egy konfliktus esetén menekültek ezrei áraszthatják el Magyarországot, Szerbiában pedig jelentős magyar kisebbség is él.
– Magyarország felkészült az ukrajnai háború miatt megváltozott biztonságpolitikai helyzetre? Nem meghasonlott állapot, hogy miközben az Egyesült Államok katonáival együtt készülnek a katonáink a területvédelemre, az Egyesült Államok bejelentette: műveleti területnek tekinti hazánkat?
– Ezzel kapcsolatban annyit mondhatok, hogy Magyarországnak a NATO tagjaként van a válság kezelésére kidolgozott és begyakorolt válságreagálási rendszere, amelyben a váratlan eseményekre történő válaszadásra alkalmas elemek is szerepelnek. A Magyar Honvédség bevezette a szövetség által javasolt, illetve a nemzeti intézkedési rendszerben meglévő, a helyzet folyamatos követését és a szükség szerinti gyors reagálást biztosító szigorító intézkedéséket. Aktualizáltuk az ország fegyveres védelmi tervét. Az ukrán válság kapcsán a honvédség tervezett fejlesztéseinek egy részét előre hoztuk, átütemeztük és végrehajtottuk.
– Arról talán több konkrétumot is elmondhat, hogyan sikerült az a hadgyakorlat, amelyen a védelmi felkészülés részeként vettünk részt, több NATO-tagállam katonáival együtt, Litvániában.
– A szövetség egyik válasza a megváltozott biztonságpolitikai helyzetre a NATO ötödik cikkelye szerinti műveletek begyakorlása. Mint ismeretes, ez a tagállamok kölcsönös szolidaritását írja elő, vagyis azt, hogy bármelyikük megtámadását a többi saját maga elleni támadásként kezeli. A Litvániába küldött századunk a napokban érkezett haza. Amerikaiakkal, portugálokkal, dánokkal, kanadaiakkal és helyi katonákkal közösen gyakoroltuk, hogyan kell védekezni egy a Baltikumot keleti irányból érő támadás esetén. Ezenkívül különböző téli kiképzéseken vettek részt a katonáink. A lövészeink nagyon jól szerepeltek a kiképzésen, és öregbítették a honvédség egyébként is meglévő jó hírnevét.
– Folytatódnak ezek a kiképzések jövőre is?
– A NATO elhatározta, hogy fokozza a készenlétét a térségben, és a jövőben sokkal több ilyen és ehhez hasonló hadgyakorlatot folytat. Már Magyarországon is volt nemrég ilyen hadgyakorlat, egyebek között amerikai tüzérek közreműködésével, és lesz még a jövőben is. Más országokban is várhatók ilyen kiképzések, amelyeken szintén részt veszünk majd.
– Idén volt az első világháború kitörésének századik évfordulója. Hogyan sikerült megemlékeznie a háborús hősökről a HM-nek, és milyen eredményeket sikerült elérni a külföldi első világháborús hadisírok gondozásában?
– Éppen egy hete vettem részt a limanowai csata százéves évfordulójának megünneplésén Lengyelországban. Ebben a csatában az Osztrák–Magyar Monarchia részéről a soproni 9-es Nádasdy-huszárezred harcolt a legnagyobb létszámban. Az ezrednek több száz hősi halottja volt, köztük Muhr Ottmár parancsnokkal. A csata döntő fordulatot hozott a háborúban, és a környékbeli lengyelek megmenekültek a tartós orosz megszállástól. Ezért a mai napig nagy hálával emlékeznek a magyarokra, és az elmúlt száz évben folyamatosan gondozták a magyar hadisírokat. Az emlékhely azonban az idők során megérett a felújításra, az ehhez szükséges költségek felét a HM állta. A nagyszabású ünnepségen tízezres lengyel közönség vett részt. Felújítottunk itthon is első világháborús emlékhelyeket. Például a Kozma utcai zsidó temető hősi parcelláját és az első világháborús hősi emlékművet Recsken. Létrehoztunk egy oldalt a legnagyobb közösségi portálon Csillagos ég, merre van a magyar hazám? címmel. Több mint egyéves kutatómunka és fejlesztés előzte meg a Hősök naptára című internetes felületünk elindítását. Az első világháborúban minden egyes naphoz, ahol csak lehetett, hozzárendeltünk egy-egy kiemelkedő hőstettet. Ennek akkora sikere van, hogy ma már a Magyar Rádióban is mindennap, reggel és este hallhatjuk az aznapra vonatkozó magyar hőstett rövid történetét. Tervezzük, hogy jövőre televíziós formát is adunk ennek a naptárnak.
– Közeledik a karácsony és az új év. Hogyan tölti az ünnepeket, és mit üzen erre az alkalomra a katonáknak?
– A karácsonyt én is családi körben töltöm, mint honvédeink legtöbbje. A katonáknak a legfőbb üzenetem a köszönet. Szeretném megköszönni az egész éves helytállásukat, mind idehaza, mind a missziókban. Szolgálatukat például az olyan helyzetekben, mint a december eleji ónos eső időszaka, amikor a katonáink harci jármű segítségével juttatták el az Antenna Hungária munkatársait a Gerecsére, hogy helyreállíthassák a televízió- és rádióadáshoz alkalmazott adótornyot. Kitüntettem az akció résztvevőit. De ott voltak a katonáink az elmúlt években minden idők legnagyobb dunai árvizénél és a vörösiszap-katasztrófánál is, és mindig, mindenhol segítettek a bajban. Számíthatott rájuk az ország minden nehézségben, amelyet a sors ránk mért, és ez így lesz a jövőben is. Ebben a pillanatban is ezerötszáz katonánk áll készenlétben, hogy ha bármi hasonló történik az országban, azonnal indulhasson. Múlt héten tartottuk meg hagyományos rendezvényünket, az árvák karácsonyát, amelyen a szolgálat közben elhunyt katonáink gyermekeit ajándékozzuk meg. Jó volt látni az örömüket, és megtapasztalni, hogy a honvédség valóban bajtársi közösség. De nemcsak a katonáknak, hanem mindenkinek azt kívánom, hogy legyen áldott, kegyelemben gazdag karácsonya és boldog új esztendeje.
