Az amerikai ügyvivő egyébként a jelek szerint jól érezte magát az eseményen, szinte végig Gyurcsány Ferenc közelében tartózkodott, és láthatóan megtalálták a közös hangot.
Charles Gati magyar származású amerikai politológus, a Johns Hopkins Egyetem professzora előadásában hangsúlyozta, hogy Goodfriend megnyilatkozásai száz százalékban a State Department és az Amerikai Egyesült Államok véleményét, hozzáállását és politikáját tükrözik, akik pedig azt gondolják, hogy az ügyvivő a saját nevében beszél, „azoknak fogalmuk sincs arról, hogyan működik az amerikai külpolitika”. Gati nagyon jó húzásnak tartotta a kitiltási ügyet, illetve azt, hogy a diplomaták a korrupcióról beszélnek, nem pedig Paksról, Ukrajnáról, az illiberális magyar demokráciáról.
Elismerem, ez egy politikai húzás is, és népszerű – mondta a professzor. Mint kifejtette, mindenki azt feltételezi, hogy itt minden politikus lop, ezért azok az amerikai diplomaták, akik korrupcióról beszélnek, egy népszerű ügyet karolnak fel. – A politika egy legitim foglalkozás, és hogy ha ezt Amerika egy jó ügy érdekében teszi, akkor csak tapsolni kell ehhez – jelentette ki a professzor.
A NATO-val kapcsolatban Charles Gati úgy vélekedett, hogy ez az egyetlen hatalom, amely Magyarországot megvédheti az orosz agressziótól. – A szenátus védelmi bizottságát januártól John McCain vezeti. Mondjak ennél többet? Hogy lehet így nekimenni McCainnek, hogy lehet így nekiugrani Amerikának? Milyen jogon beszélnek Orbán Viktor és társai a magyar függetlenség megvédéséről, amikor minden lépésük külpolitikai téren ennek pont az ellenkezője? Meg kell mondjam, tudok arról, hogy a NATO-nál is vannak megbeszélések. Hogy lehet pont azokat elidegeníteni, akik a legtöbbet tettek és tennének a magyar függetlenségért? – fakadt ki a professzor, aki szerint „Amerika nélkül a magyar függetlenség kaput”.
Charles Gati nevetségesnek tartotta azt a feltételezést, hogy az EU vagy az Egyesült Államok próbálnák megdönteni a magyar kormányt, szerinte legfeljebb befolyásolni lehet a helyzetet. Gati ezen állítása azért is érdekes, mert már 2012-ben arról beszélt, hogy „igenis vannak lehetőségek arra, hogy a kormányt – ha lehet, demokratikus módon, ha nem lehet, másképpen – elmozdítsák”. Később öt pontban foglalta össze, miként lehetne megbuktatni Orbán Viktort, ezek egyike a polgárháború volt, „ha folytatódik a nyugati javaslatok, kritikák dacos, irracionális elutasítása”.
Gati idén nyáron a The American Interest című konzervatív folyóiratban megjelent cikkében többek között arra bátorította az Európai Uniót, hogy tűzze napirendre Magyarország tagságának kérdését, az amerikai kormányt pedig arra, folytasson „büszke, de udvarias kulturális háborút a hivatalos sajtóban papoló Amerika-ellenes gengszterekkel”, s helyezze alacsonyabb szintre az amerikai– magyar diplomáciai kapcsolatokat. E javaslatait Charles Gati tegnap is fenntartotta, mint fogalmazott, „ez kivételesen egy olyan cikk, ami miatt nem kell szégyenkeznem”, és úgy vélekedett, hogy az amerikai külpolitika „pontosan azt csinálja, amit csinálni kell”.
Gyurcsány Ferenc a konferencián arról beszélt, hogy Orbán Viktor gondolkodásából hiányzik az együttműködés elfogadása, barát-ellenség dichotómiában látja a világot, és az ellenséget a Nyugatban látja, barátokat pedig Keleten keres, ami szemben áll Magyarország nemzeti érdekeivel. A DK elnöke szerint a jelenlegi külpolitika következménye, hogy az elmúlt 30-35 évben az ország soha nem volt ennyire elszigetelve, mint most. Gyurcsány azt jósolta, hogy 2015-ben növekedni fog a kormány külső és belső elszigetelődése, nemzetközi és belpolitikai konfliktusokkal lesz teli az év. – Aki másfajta külpolitikát akar látni, annak nincs más választása, mint hogy itthon és külföldön is azt kívánja, minél előbb bukjon meg ez a kormány. A demokratikus ellenzék nagy célja az előre hozott választás elérése lehet – jelentette ki a DK elnöke.
Eörsi Mátyás volt külügyi államtitkár kifejtette: Magyarországon nincs külpolitika, valójában csak belpolitika van, és annak vannak külpolitikai hatásai. A keleti nyitás politikájában nincs ideológia, a pénzszerzés az alapja, mert ha a kormánynak pénzre van szüksége, nem fordulhat a nyugati intézményekhez, hiszen azok megszabnák, mire fordítsák a forrásokat, de a keleti országokat, Oroszországot nem érdekli, hogy a pénz „egy részét hogyan teszik zsebre az oligarchák” – hangoztatta. Eörsi szerint diplomácia helyett félelem van a külügyi tárcánál, és minden rendszer, amely félelemre épül, kudarcra van ítélve. – Ahol egy sportriporter lehet külügyi szóvivő, az sokat elárul a kormány külpolitikájáról – vélekedett. Mint mondta, mára nem maradt barátja Magyarországnak, nincs szövetségese Európában, tönkretette a kapcsolatait az Egyesült Államokkal, és a korábban támogató Lengyelország és Litvánia is „kifarolt mögüle”.
Paul Lendvai, az Europäische Rundschau társkiadója és főszerkesztője azt mondta, hogy ötven éve nem volt olyan rossz a Magyarországról alkotott kép, mint most. A magyar–amerikai viszonyról úgy vélekedett, hogy még „soha ilyen nevetségesek a magyar külpolitika és a kormány nyilatkozatai nem voltak”. Mintha az Egyesült Államok mással sem foglalkozna, mint a magyar politikai helyzettel, pedig nem Magyarország áll Washington figyelmének központjában – magyarázta. Lendvai a kormány Európa-politikáját pedig úgy jellemezte, hogy „pénz igen, zászló nem”.
Göncz Kinga volt külügyminiszter szerint a diplomatáknak nem „házaló ügynökökre” kellene hasonlítaniuk, hogy Magyarország elfogadottságát segíthessék. A konferencián megjelent Heller Ágnes, Kósáné Kovács Magda, Kovács László, illetve Kuncze Gábor is, akit Gati „egyik kedvenc barátjának” nevezett.
