A pedagógus-életpályamodell újabb ütemének bevezetése, a tankönyvellátás állami kézbe vétele, a kollektív szerződés hatálybalépése, az óvodai férőhelyek bővítése, a Nemzeti Pedagógus Kar megalakulása és az állami iskolafenntartó racionalizálása voltak a 2014-es év legfontosabb eseményei a köznevelésben. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) illetékes államtitkársága közölte lapunkkal: a pedagógusbérek rendezésére fordított idei, több mint 150 milliárd forintot jövőre 38 milliárdos pluszforrás követi. A többletből 2015 szeptemberében átlagosan legalább 3-4 százalékos újabb növekményre számíthat a 160 ezer pedagógus. Közülük az a 22 ezer fő, aki idén sikerrel vett részt minősítésen, s így jövőre Pedagógus II. vagy Mesterpedagógus fokozatba lép, már januártól több pénzt kaphat kézhez: a kategóriaváltók a mindenkit megillető emelésen túl már év elejétől legalább nyolcszázalékos keresetnövekedésre számíthatnak. A fizetésemelés 2015-től kiterjed a szakképzett pedagógiai asszisztensekre is, a minősítési rendszer pedig egyszerűbb lett: átláthatóbbak a követelmények, kevesebb dokumentumot kell feltölteni a portfólióhoz.
Az idei év fontos eredményei közt emelte ki az államtitkárság az óvodáztatási korhatár leszállításának előkészítését. Ősztől hároméves kortól kötelező lesz óvodába járatni a gyereket, ám jóval több férőhely szükséges. E célra hazai forrásból idén 850 milliót különítettek el, ami húsz településen 897 új férőhelyhez elég. Uniós pályázatok révén további 5850 óvodai hely létesítésére nyílt lehetőség márciusig, amiből 2813 megvalósult.
Idén lépett hatályba a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) között megkötött kollektív szerződés. Legfontosabb eleme a túlórapénzek egységes kifizetésének biztosítása. Igaz, az új munkaidő-számítás miatt csak kimondottan magas terhelés mellett jár túlóradíj, így kevesen részesültek benne. Lapunk úgy tudja, a szerződés hatálya alá tartozó 130 ezer közalkalmazottból csak mintegy nyolcezren kaptak túlórapénzt. A kollektív szerzőzés megnyitotta a kafetériajuttatás lehetőségét is, de ezt a Klik nem túl fényes anyagi helyzete miatt 2014-ben nem tudták kiharcolni az érdekvédők. Újdonság volt a Nemzeti Pedagógus Kar megalakulása is, amely szintén nem volt túl sikeres: a tisztviselő-választásban csak a tanárok tíz százaléka vett részt, és több megyében többszöri nekifutásra sikerült megválasztani a helyi vezetőket.