Pintér megfogalmazta a korrupcióellenes célkitűzéseket

A magyar kormány célkitűzése, hogy Magyarország a világ korrupcióval legkevésbé fertőzött országai között legyen.

A miniszter a korrupciót korunk egyik kiemelkedően veszélyes társadalmi, szervezeti betegségének nevezte. Alattomos jelenségnek, amely belülről bomlasztja a társadalmat, rombolja a közerkölcsöt, jogtalan előnyöket biztosít, a törvények és az együttélési szabályok kijátszására biztat, gyengíti az állampolgári felelősségtudatot, elégedetlenséget és ellenségeskedést szít a társadalomban. Hangsúlyozta: a korrupcióval gyanúsítás, a híresztelés is kárt tud okozni szervezetnek, államnak és egyénnek egyaránt. Vigyázni kell azzal, amit karaktergyilkosságnak nevezünk, ha a nemzetközi együttműködés keretén belül ilyen jellegű eszközöket és módszereket próbálnak felhasználni – tette hozzá.

A belügyminiszter a korrupciót világjelenségnek nevezte, amely valamennyi társadalomban és országban megtalálható. Összefogásra van szükség ellene, ez oktatással, neveléssel, a jogi háttér karbantartásával kezdődik, de szükséges etikai, erkölcsi szinten is. Utóbbival kapcsolatban azt mondta: ennek meg kell történnie a társadalmon, a szervezeteken belül, a rendőrségen és az ügyészségen is, hiszen az őrökre is vigyáznia kell valakinek.

Az együttműködés fontosságát hangsúlyozva kiemelte a civil szervezetek kontrollját is, azzal, hogy ők azok, akik a leggyorsabban észlelik a nemkívánatos jelenségeket, figyelemfelkeltő jelzéseiket pedig kellő türelemmel és szakértelemmel kell vizsgálni. Pintér Sándor felidézte: a kormány zéró toleranciát hirdetett a korrupció ellen, amely a jogalkotói munkában is megfigyelhető, hiszen már az alaptörvény is rögzíti az átlátható költségvetési és gazdálkodási érdekek érvényesítését. Hozzátette: a kormány a Belügyminisztérium hatáskörébe sorolta a korrupcióellenes tevékenységgel összefüggő kormányzati feladatok összehangolását, a tárca pedig a feladat végrehajtására a Nemzeti Védelmi Szolgálatot jelölte ki. Külön szólt a megelőzés fontosságáról is, például arról, hogy az önkormányzati választások után felvilágosító kampányba fogtak, mivel a határokon dolgozó rendőrök és vámosok után a helyhatóságok munkatársait éri a legtöbb kísértés.

Beszélt arról is, hogy a korrupciós bűncselekmények esetén az új büntető törvénykönyv szigorításokat vezetett be, továbbá etikai kódexet is kidolgoztak és kiterjesztették a bejelentők védelmét. Az eddig elért eredmények igazolására Pintér Sándor idézte az Európai Bizottságot: Magyarország azon országok között van, amelyekben a legnagyobb csökkentést mutatta a nemzeti közigazgatási intézményen belüli korrupció. A legfőbb ügyész, a Kúria elnöke, az Országos Bírósági Hivatal elnöke, a belügyminiszter, az igazságügyi miniszter és az Állami Számvevőszék elnöke – az állami szervek korrupció elleni küzdelemben való együttműködéséről 2011 novemberében aláírt közös nyilatkozat évfordulóján, a korrupció elleni küzdelem december 9-i világnapjához is kapcsolódva – nagykövetek és diplomaták előtt közösen értékelték az általuk vezetett intézmény éves korrupcióellenes tevékenységét.

A korrupcióval szemben elért eddigi eredményeiket ismertették és a hivatali visszaélésekkel szembeni még hatékonyabb fellépésre tettek ígéretet csütörtökön állami és kormányzati igazságügyi szervezetek vezetői.

– Polt Péter legfőbb ügyész a rendezvényt megnyitó beszédében emlékeztetett: 2011. november 18-án az Állami Számvevőszék (ÁSZ) kezdeményezésére közös nyilatkozatot írtak alá az akkori Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, a Legfőbb Ügyészség, az akkori Legfelsőbb Bíróság és az ÁSZ vezetői a korrupcióellenes harc hatékonyságának fokozása, eszköztárának bővítése, az intézmények korrupcióval szembeni ellenálló-képességének összehangolt növelése érdekében. Azt mondta, az ügyészség elkötelezett küzdelmet folytat a korrupciós bűncselekmények ellen, ezt mutatja, hogy míg 2013-ban 1215 terhelttel szemben indult korrupciós eljárás, addig idén ez a szám már meghaladta a háromezret. Tájékoztatása alapján a 2014-ben hivatali vesztegetés gyanújával eljárás alá vontak között 300 rendőrségi, 234 közigazgatási és 150 adóhatósági dolgozó van.

– Répássy Róbert igazságügyi államtitkár elmondta, a kormány mindent megtesz a korrupcióval szemben, ugyanakkor az a leginkább rejtett bűncselekmények közé tartozik, ezért örök dilemma, hogy hol több a korrupció, ahol sorra lepleznek le ilyen ügyeket, vagy ahol elvétve fordul elő hasonló. A kormány képviselője szerint ugyanezért nem lehet azt sem megválaszolni, hogy a korrupció vádjának napi emlegetése, illetve politikusok letartóztatása a demokráciát erősíti, vagy gyengíti.

– Domokos László ÁSZ-elnök közölte, szervezetének stratégiájában kiemelten szerepel a korrupció elleni fellépés, az állami és önkormányzati intézmények hatékony ellenőrzésére pedig egy hatékony magyar modellt is kidolgoztak.

– Darák Péter, a Kúria elnöke felszólalásában rendkívül eredményesnek nevezte az állami szervek antikorrupciós együttműködését, amelyből szerinte a számvevőszéknek köszönhetően a Kúria is sokat tanult. Az elnök külön kitért a Kúrián idén elfogadott belső kontroll kézikönyvre, amelynek melléklete leírja a bíróság szakmai működésének ellenőrzési nyomvonalát.

– Handó Tünde külön szólt arról is, hogy 2012 óta a bírósági szervezet nem csak az ítélkezés időszerűségét, minőségét igyekeztek javítani, hanem olyan programokat is indítottak, amelyek növelik a bíróságokkal szembeni bizalmat.

A találkozó után André Goodfriend, az Egyesült Államok budapesti ügyvivője újságírók kérdéseire válaszolva azt mondta, hogy az elhangzottak többsége nagyon hasznos volt, a legjobb megoldásnak pedig azt tartaná, ha nem a médiában, hanem a létező hivatalos csatornákat felhasználva működhetnének együtt a korrupció elleni, közös érdeknek számító harcban. Azt nem kommentálta, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a vita jogi útra terelését kérte Vida Ildikótól, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnökétől, de megjegyezte, hogy diplomáciai mentességéről az amerikai kormány dönthet. Egyébként – ahogy az MNO megírta – a NAV-elnök csütörtökön feljelentette André Goodfriendet.