Újabb hungarikumról dönthet ma a Hungarikumbizottság. Pontosabban annak előszobájába, a Magyar Értéktárba vehetik fel a kürtőskalácsot a testület mai ülésén. A Magyar Pékek Fejedelmi Rendje által benyújtott javaslat vélhetően elnyeri majd a grémium tetszését, az összeállított anyagból ugyanakkor a szakma más képviselői szerint épp a termék történetének lényeges elemei hiányoznak. A különleges technikával készülő édesség ugyanis ezer szállal kötődik a Székelyföldhöz, a beadványban még sincs nyoma ennek.
Sebestyén Csaba, a Hungarikumbizottság egyik erdélyi tagja ezért a bizottsághoz és a földművelésügyi miniszterhez is levelet intézett, amelyben kérte, hogy ha már felvesznek egy-egy terméket, szolgáltatást vagy szellemi teljesítményt az értéktárba, akkor a leírásból ne hagyják ki a határon túli vonatkozásokat.
A különleges édesség ugyanakkor nem első alkalommal kerül a Hungarikumbizottság látóterébe. A hungarikummá nyilvánítást már 2013-ban javasolta a Nemzetközi Kürtőskalács-szaktestületet, a dokumentációt azonban több adminisztrációs hiányosságra hivatkozva elutasították. Lapunk úgy tudja, a kifogások közt szerepelt, hogy hiányzik az idegen nyelvi – például a kínai – leírás, nem készült bemutató kisfilm, és a szükséges két ajánlást sem csatolták a kérelemhez. A tárca lapunknak küldött válasza is ezt igazolja. Eszerint az említett anyag nem felelt meg a formai és tartalmi követelményeknek, így a titkárság elutasította.
Hantz Péter, a kürtőskalács-szaktestület korábbi vezetője szerint egy olyan, mindenki által ismert és elismert terméknek, mint például a kürtőskalács vagy a Rubik-kocka – amelyeket a világon mindenhol a magyarsággal azonosítanak – nincs szüksége ajánlásra, ezért ezt a két dokumentumot elvi alapon nem szerezték be. A kínai leírás ugyanakkor elkészült, az ismertető szórólapok több nyelven hozzáférhetők. Kisfilmre már nem volt pénzük a kezdeményezőknek, mivel a Hungarikumbizottságtól semmilyen támogatást nem kaptak. Ehelyett egy közel hatvanoldalas kiadványt készítettek. A szervezet által működtetett online felületen egyébként számtalan dokumentum mutatja be a kürtőskalács eredetét és történetét, a bizottság azonban nem fogadta el referencia-tárhelyként az oldalt.
A szaktestület korábban az Európai Unió hagyományos kiváló termék védjegyét is szerette volna megszerezni, miután Szlovákia 2006-ban a náluk trdelník néven ismert, a mi kürtőskalácsunkhoz hasonló édességét már levédette. A magyar dokumentációban élesen elkülönítették a két terméket, a szaktestület kutatásai ugyanis kimutatták, hogy a trdelnik a kürtőskalács kétszáz évvel ezelőtti, karamellizált cukormáz nélküli változatához áll közel.
Ha megkapnák az uniós védjegyet, akkor a kürtőskalácsot magyar termékként tartanák számon az EU-ban, azok a sütők pedig, akik betartják a minőségi előírásokat, ingyen használhatnák a tanúsító logót a csomagolásaikon. A silány termékeket pedig nem lehetne többé kürtőskalácsként forgalmazni. A szaktestület ugyanis szerette volna, ha megkülönböztetik a vajjal, tejjel és tojással készített házi és az olajjal készített vásári változatot. A terméknek tejet vagy legalább tejport mindenképp tartalmaznia kell.
Nemzeti támogatás nélkül azonban lehetetlen az uniós bejegyzés. A szaktárca a szaktestület szerint itt is komoly akadályokat gördített az ügymenet elé. A szervezet lapunkkal közölte: az első buktatókkal azután szembesültek, hogy olyan tervezetet készítettek, amely komoly minőségi követelményekhez kötné a bejegyzést. Ugyanakkor erről nem tudtak megegyezni a tárca képviselőjével, folyamatos elutasításba ütköztek.
A minisztérium több próbálkozás és fellebbezés ellenére is elutasította a szaktestület kérelmét, a szervezet a döntést bíróságon támadta meg. A történtek fényében a székelyföldi sütők fölvetették, hogy ha folytatódik ez a huzavona, kénytelenek lesznek engedni a romániai nyomásnak, a bukaresti mezőgazdasági tárca ugyanis szintén lépne az ügyben. Így előfordulhat, hogy a hagyományos magyar édességet végül romániai termékként regisztrálják majd az EU-ban.
