Az élelmiszerlánc-felügyeleti díj emelkedése, a márciustól életbe lépő vasárnapi nyitvatartási rend változása, a 2017-től megkövetelt nyereséges működés nem indokolják az áruházláncnál jelenleg zajló leépítéseket – mutattak rá közleményükben.
Mint írják, méltánytalan a Tesco magyarországi elbocsájtásokról és üzletbezárásokról szóló bejelentése, mert burkoltan a magyar kormányra próbálja hárítani annak a felelősségét, hogy az „agresszív terjeszkedési politikája” miatt nem tud nyereséggel működni. A Tesco anyavállalatának gazdasági problémái: a 263 millió fonttal (106 milliárd forinttal) túlbecsült nagy-britanniai eredménye, a cég szigetországi vezetőinek lemondása, a Moody’s leminősítése és a társaság részvényeinek szabadesése sokkal inkább indokolják a cégcsoport leányvállalatainál zajló leépítéseket és boltbezárásokat, mint a magyar kormány piacvédelmi döntései – sorolták.
A felelősség vállalása helyett azonban kapóra jött, hogy a kormány átláthatóbbá kívánta tenni a multinacionális cégek működését, és ezt a magyarországi vezérigazgató is elismerte, hiszen azt nyilatkozta: „a boltbezárások mögött az áll, hogy két egymást követő veszteséges év után megtiltja a törvény a napi fogyasztási cikkek árusítását”. Ez a szabály azonban csak 2017-ben lép életbe, vagyis ez a lépés közvetlen módon nincs és nem is lehet hatással a piacra – hangsúlyozták.
Ugyanakkor a Miniszterelnökség azt is megemlítette, hogy „a magyar kormány stratégiai megállapodás keretében évek óta a dolgozók védelmében és a hazai áruk arányának növelése érdekében működik együtt a Tescóval; ez is igazolja, hogy a multinacionális vállalat a kormány számára fontos stratégiai partner”.
A közlemény arra is rámutat, hogy „nyilvános beszámolók szerint a legnagyobb forgalmú kereskedelmi lánc évek óta milliárdos nagyságrendben menti ki hazánkból a magyar emberek pénzén előállított nyereségét, így csökkentve adózás előtti eredményeit, ezzel óriási károkat okozva a költségvetésnek”. Mint írták, ősszel az is kiderült, hogy miért: mert a brit központban mintegy 106 milliárd forinttal túlbecsülték a 2014-re várt nyereséget a ténylegesnél. A kormány nem ért egyet azzal, hogy az angol és a hazai menedzsment által elkövetett súlyos hibák árát a magyar fogyasztóknak kellene kifizetniük, és a jövőben is mindent megtesz azért, hogy növelje a fogyasztók jogbiztonságát, az ellátás színvonalát és csökkentse a kiskereskedelemben dolgozók kiszolgáltatottságát – zárul a közlemény.
Ismert, a Tesco hétfőn közölte: több mint 500 magyar munkavállalóval közlik hétfőn az áruházlánc illetékesei, hogy február 4-től megszűnik a munkahelyük, de lesz, akinek új állást kínálnak. Az egyik új törvény kimondja, hogy a két egymást követő évben veszteségesen működő üzleteknek el kell hagyniuk Magyarországot. A Tesco a nyereségesség érdekében az üzletág teljes stratégiai felülvizsgálatát követően 13 üzletének bezárása és az ezzel járó elbocsátások mellett döntött – indokolta a lépést a cég közleményében Nigel Jones, a Tesco magyarországi vezérigazgatója.
Piaci források a Magyar Nemzetnek azt jelezték: a korábban szocialista parlamenti képviselőként ismert Sáling József által vezetett Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) már egy ideje tudomással bír a készülő leépítésekről, az érdekvédők a mai bejelentés előtt mégsem igyekeztek felkészíteni az érintetteket. Úgy hírlik, ehelyett kormányellenes tüntetésre is sor kerülhet a kereskedelmi dolgozók bevonásával a hivatalos bejelentések után, amelynek szervezésében a KASZ is részt vehet.
