Hiába várható a lakossági fogyasztás további bővülése az idén, februárban elkezdődik hazánkban a Tesco üzletek bezárási hulláma. Úgy tűnik, mára eldőlt, hogy rövid időn belül tizenhárom olyan, főként vidéki áruházra kerülhet lakat, amelyek működtetése eddig veszteséget hozott a brit anyavállalatú multicégnek. A magyarországi Tesco belső köreiből kiszivárgott információink szerint nem ez lesz az egyetlen drasztikus lépése az idehaza legnagyobb kereskedelmi foglalkoztatóként jegyzett óriásvállalatnak, ugyanis az eredmények függvényében további bezárásokat terveznek még idén.
Úgy tudjuk, mindezt a Tesco Global Áruházak Zrt. vezetői tegnapelőtt közölték a hazánkban 222 egységet működtető lánc régiós vezetőivel. A bezárásra ítélt üzletek jellemzően bérleményben működnek, így a cégnek nem kell a költségcsökkentő lépéssel addig várnia, amíg új vevő akad.
A főként kisebb méretű, lakóházak közelében nyitott boltok azért is lehetnek veszteségesek, mert az adott településen már működik nagyobb Tesco hipermarket, s a helyi vásárlóerő nem elég erős ahhoz, hogy eltartson több áruházat a környéken.
Mint megírtuk, jövő hét hétfőre tárgyalásra hívták a Tesco munkavállalóit képviselő szakszervezetek vezetőit, ahol várhatóan elhangzik a létszámleépítésekről szóló bejelentés, ám előtte az érintett egységek dolgozóit is tájékoztatják a döntésről. Számítások szerint a 13 áruház megszüntetésével akár az ezret is megközelítheti azon munkavállalók száma, akiknek a takarékoskodási intézkedéssel bizonytalanná válik a megélhetése.
Annál is inkább, mert információink szerint nem csupán a veszteséges boltoktól szabadulna a Tesco, hanem jelentős szervezeti átalakításra is sort kerítenek az idén. Ennek részeként például átalakítanak egyes vezetői munkaköröket is a vállalatnál azzal a céllal, hogy faragjanak a bérköltségeken. Úgy tudjuk, a hazánkban eddig több száz milliárd forintnyi éves forgalmat elérő áruházlánc a brit anyavállalattól kapta az utasítást a költségek racionalizálására.
A veszteséges boltok bezárása összefügghet azzal, hogy hazánkban a múlt év végén több olyan jogszabály született, amelyek az eddiginél nagyobb költségvetési hozzájárulást várnak el a több mint húszezer munkavállalót foglalkoztató vállalattól.
A hazai Tesco tervezett lépései kísértetiesen hasonlítanak a nemzetközi hálózat londoni központjának intézkedéseire, amelyeket csütörtökön jelentettek be. Az anyacég vezérigazgatója azt közölte, hogy többtucatnyi veszteséges nagy-britanniai üzletet azonnali hatállyal bezárnak, emellett számos tervezett áruház építési terveit törlik, és jelentős árleszállítást hajtanak végre. Dave Lewis a társaság külföldi tevékenységével kapcsolatban csupán sejtelmes említést tett. Elmondta, a cég európai érdekeltségei előtt álló kihívások fennmaradnak, és ezek közé tartozik a magyarországi helyzet is. Részletekbe nem bocsátkozott, csupán megjegyezte, a külföldi leányvállalatokra értékes eszközállományként tekintenek. Nem mellékes hír, hogy tegnap a Moody’s nemzetközi hitelminősítő bóvli kategóriába sorolta az anyacég adósságállományát.
Tegnap a magyarországi lánc dolgozóit képviselő Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete (KDFSZ) azt közölte, decemberben levélben fordultak a nemzetgazdasági tárcához, amelyben több konkrét javaslatot tesznek, hogyan lehet ellensúlyozni a megnövekedett adóterhek foglalkoztatásra és bérekre gyakorolt kedvezőtlen hatásait. A KDFSZ várja a szaktárca állásfoglalását a munkavállalók érdekében felvetett lehetőségekről.
Értesüléseink szerint kormányellenes tüntetés szervezésébe kezdhet a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ), miután a Tesco megteszi hivatalos bejelentését az üzletek bezárásáról, illetve a leépítésekről. A KASZ – amelynek vezetője, Sáling József 1998 és 2002 között a szocialista párt parlamenti képviselője volt – noha kezdetben nyíltan kiállt a vasárnapi pihenőnap mellett, egy váratlan pálfordulásnak köszönhetően decemberben már határozottan ellenezte az intézkedést. A Nemzetgazdasági Minisztérium egyébként már jelezte: a vasárnapi pihenőnap részletkérdéseit szabályozó rendelet 2015 első negyedévében készül el. A tárca szerint a kormány fontos törekvése, hogy vasárnap senkit ne lehessen dolgoztatni, a törvény is ezt a célt szolgálja, és a tárca a jogszabály értelmezésénél is ezt a szempontot veszi figyelembe. A hazai internetes kereskedőket képviselő Szövetség az Elektronikus Kereskedelemért Közhasznú Egyesület egyeztetést kezdeményezett a minisztériummal, mert úgy vélik, az eredeti jogszabály nem tartalmazza egyértelműen, hogy az online áruházaknak is tilos a vasárnapi értékesítés.
