Segélyek helyett munkát adnának

Átalakul a szociális támogatási rendszer – több ellátás önálló formája megszűnik, nagyobb jogkört kapnak az önkormányzatok.

Hat évvel ezelőtt még havonta átlagosan több mint 213 ezren részesültek rendszeres szociális segélyben, négy évvel később azonban már csak 38 ezer ember élt ebből az ellátásból. A feltételek korábbi szigorításának következtében rendszeres szociális segélyben már most is csak viszonylag szűk kör részesül: azok, akik egészségkárosodottnak minősülnek, vagy a rájuk irányadó nyugdíjkorhatárt öt éven belül betöltik, illetve akik 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevelnek, és a gyermek ellátását intézményben, óvodában vagy iskolai napköziben nem tudják megoldani. Jogosultak a szociális segélyre azok is, akik megfelelnek a települési önkormányzat rendeletében meghatározott egyéb feltételeknek. Márciustól azonban tovább szűkül a jogosultak köre: megszűnik a rendszeres szociális segély, helyette egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás lesz, ezt azonban csak az egészségkárosodott személyek és az olyan 14 éven aluli gyermeket nevelő szülők kapják majd, akit nem tudnak elhelyezni intézményben, a nyugdíjhoz közel állók nem, ők foglalkoztatást helyettesítő támogatásban (fht) részesülhetnek, ennek összege azonban alacsonyabb a segélynél.

A munkaképesnek bizonyuló, tartósan állástalanok nagyobb csoportja eddig is csak fht-ra volt jogosult. Ezt csak annak folyósítják, aki egy év alatt legalább harminc nap munkaviszonyt tud igazolni. Ez a támogatási forma idén is megmarad, feltételei nem változnak, az igénybe vevők köre viszont a rendszeres szociális segély megszüntetésével tovább nő majd. 2012-ben (a KSH-nál ez a legfrissebb adat) csaknem 237 ezren részesültek foglalkoztatást helyettesítő támogatásban. A rendszeres szociális segély havi összege a családi jövedelemhatár összegének és a jogosult családja havi összjövedelmének különbözete, de nem haladhatja meg a közfoglalkoztatási bér mindenkori kötelező legkisebb nettó összegének 90 százalékát, 2014-ben a 45 569 forintot. A foglalkoztatást helyettesítő támogatás összege jelenleg 22 800 forint.

A lakásfenntartási támogatást eddig normatív alapon állapították meg. Annak a személynek jár, akinek háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 százalékát (71 250 forint), és a háztartás tagjai egyikének sincs a törvényi értékhatárt meghaladó vagyona. A támogatásra alanyi jogon jogosult mindenki, aki adósságkezelési szolgáltatásban részesül. Összege minimum 2500 forint volt, a maximuma nem volt meghatározva. A lakásfenntartási támogatásra fordított összeg az utóbbi években folyamatosan nőtt, folyó áron 84 százalékkal emelkedett 2005 és 2012 között. Erre a célra 2005-ben még csak 12 milliárd forintot fordítottak, 2012-ben azonban már 22 milliárdot, ráadásul a jogszabályi változások következtében az utóbbi években az összeg csaknem felét természetbeni támogatásra – például tűzifára – költötték. Az igénybe vevők száma is jelentősen gyarapodott: 2005-ben még 305 ezer ember részesült ilyen segítségben, 2012-ben pedig ezer híján félmillióan kaptak támogatást a rezsi kifizetéséhez, ami mintegy 65 százalékos emelkedést jelentett. Az egy főre jutó átlagos összeg 44 494 forint volt, tíz százalékkal nagyobb, mint korábban.

Megszűnik az adósságkezelési szolgáltatás is mint önálló ellátási forma, igaz, ez eddig sem volt alanyi jogon járó ellátás, folyósításáról a települési önkormányzat döntött. Az önkormányzat azt a családot részesíthette adósságkezelési szolgáltatásban, amelynek adóssága meghaladja az ötvenezer forintot, legalább hathavi díjjal tartozik, vagy díjtartozása miatt valamely közműszolgáltatást kikapcsolták, és a háztartásban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az önkormányzat rendeletében meghatározott összeghatárt. Az érintetteknek vállalniuk kellett, hogy megfizetik az adósság és az önkormányzat által megállapított támogatás különbözetét. Az adósságkezelési szolgáltatás mértéke jelenleg nem haladhatja meg az adósság 75 százalékát, és összege legfeljebb 300 ezer forint, a lakáshitel-hátralékok bizonyos eseteiben 600 ezer forint lehet.

A méltányossági közgyógyellátás és a méltányossági ápolási díj mint önálló kategória szintén megszűnik, az ilyen célra szükséges támogatást a jövőben az önkormányzatoktól lehet majd igényelni települési támogatás címén.

A hároméves kortól kötelező óvodába járás bevezetésével megszűnik a halmozottan hátrányos helyzetű családok óvodáztatási támogatása is. A támogatást korábban a kormány a nehéz sorsú gyermekek óvodalátogatásának ösztönzése céljából vezette be. A tervek szerint a kormány a családi pótlék folyósítását is a gyermek rendszeres óvodába járásához köti majd, vagyis a szülők a jövőben is érdekeltek lesznek abban, hogy gyermeküket elvigyék az óvodába, így az óvodáztatási támogatás mint anyagi ösztönző feleslegessé válik. Kérdés, mekkora érvágást jelent majd az így kieső bevétel a nehéz körülmények között élő családoknak, azon belül is a gyermekeknek, akik a támogatás egy részét eddig természetbeni juttatás, például ruha, cipő formájában is megkaphatták.

A törvénymódosító javaslat szerint 2015. június 4-ét követően már nem nyújtható be óvodáztatási támogatás iránti kérelem, ekkortól a még folyamatban lévő ügyekben október 31-ig terjedő időtartamra kell megállapítani a jogosultságot, a támogatást pedig június 30-ig kell folyósítani. A korábban keletkezett óvodáztatási támogatásra való jogosultságot október 31-től meg kell szüntetni. Óvodáztatási támogatásra – kérelem alapján – jelenleg az a szülő vagy családba fogadó gyám jogosult, akinek gyermeke halmozottan hátrányos helyzetű, és az óvodába járást legkésőbb annak a nevelési évnek a kezdetéig megkezdi, amelyben az ötödik életévét betölti. Feltétel még, hogy a gyereknek a kérelem benyújtását közvetlenül megelőző időszakban legalább két hónapon át rendszeresen kell óvodába járnia. A támogatás összege első alkalommal gyermekenként húszezer, majd félévente további tízezer forint.

Az állam által garantált támogatási jövedelempótló formákon túl (foglalkoztatást helyettesítő támogatás, egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti díj, ápolási díj és időskorúak járadéka) a jövőben az önkormányzatok feladata lesz a további szociális támogatások elosztása. Ez azt jelenti, hogy a megszűnő ellátások az önkormányzatok által nyújtható települési támogatásba olvadnak bele, vagyis aki ilyen célra szeretne a továbbiakban pénzt kérni, annak az önkormányzattól kell majd támogatást kérnie. Az önkormányzatok maguk döntik majd el, hogy a rendelkezésre álló összegből kinek adnak pénzt, és mennyit.

A költségvetést megalapozó salátatörvény indoklása szerint azért jó, ha az önkormányzatok döntenek a támogatásokról, mert így minden rászoruló kap majd juttatást, azok viszont nem, akik korábban visszaéltek a szabályokkal. A helyi közösségek tudják leginkább eldönteni: ki jogosult támogatásra, és ki nem. Az önkormányzatok szabadon dönthetnek majd a támogatások nagyságáról és formájáról. A szociális törvény az önkormányzatok által folyósítandó segélyek tekintetében csupán annyit ír elő, hogy az önkormányzat a helyi viszonyokhoz mérten a krízishelyzetben lévő személyeknek, illetve a helyi szociális problémák kezelésére települési támogatást nyújt. A támogatás egyes típusait és jogosultsági feltételeit minden önkormányzat saját rendeletében határozza meg. Az alacsony helyi bevételi képességű önkormányzatok költségvetési támogatást kapnak majd a segélyezési feladatok ellátásához, a jelentős iparűzési adóval rendelkező településeket ugyanakkor továbbra is sávosan növekvő mértékben, az eddigiekhez képest is erőteljesebben terheli majd a beszámítás.

A módosítások – a megfelelő felkészülési idő érdekében – főszabályként 2015. március 1-jén lépnek hatályba. A rendszeres szociális segélyben részesülők esetén a jelenleg ellátásban részesülőknek a támogatást 2015. február 28-ig folyósítják, addig az érintettek foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultságát meg kell vizsgálni. Azokat a már korábban megállapított ellátásokat (lakásfenntartási támogatás, adósságkezelési szolgáltatás, méltányossági közgyógyellátás), amelyek a kötelező segélyek közé tartoztak, kifutó jelleggel továbbra is folyósítják azzal, hogy január 1-jét követően már csak 2015. február 28-ig állapítható meg lakásfenntartási támogatás. Az önkormányzatok számára a törvény szintén február 28-ig ad időt a települési támogatásra vonatkozó rendeletek megalkotására.

A segélyezési rendszer átalakításával párhuzamosan ugyanakkor jelentősen nő a közfoglalkoztatásra szánt keret. A tavalyinál több mint 15 százalékkal többet, 270 milliárd forintot szán az idei évre a kormány erre a célra, amelynek köszönhetően újabb tízezrek juthatnak munkához. A Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter által jegyzett büdzsé általános indoklása szerint a kormány politikájának mozgatórugója a segély helyett munkát alapelv, a cél a segélyezettek visszavezetése a munka világába. A kabinet hosszú távú célja a teljes foglalkoztatottság elérése, az, hogy 2018-ra senkinek se legyen szüksége jövedelempótló támogatásra. A kormány tervei szerint a következő évek során a jelenleg foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők fokozatosan átkerülnek majd a munkaerőpiacra, először várhatóan döntő részben a közfoglalkoztatásba, majd az elsődleges munkaerőpiacra. Ennek érdekében az eddigi, átlagosan évi 200 ezer közfoglalkoztatotton felül 2015 második felében további több tízezer ember – a jelenleg jövedelempótló támogatásban részesülők mintegy negyede – kaphat lehetőséget a közfoglalkoztatásban való részvételre. A cél olyan programok indítása, amelyek tovább könnyítik a közfoglalkoztatásból a versenyszférába való belépést. A közfoglalkoztatás keretein belül különösen a munkaerőpiacon hátrányban lévők, az alacsony iskolai végzettségűek, a tartósan munka nélküliek, valamint a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását kívánja növelni a kormány.