Szükségünk van a reklámadóra – jelentette ki tegnap a Kossuth rádióban Orbán Viktor. A kormányfő megerősítette, a reklámadóból származó bevételt nem tudják nélkülözni. – Van reklámadó, van törvény, amelyik ezt szabályozza. Nem tudunk eltekinteni az ebből származó közösségi bevételtől, tehát ezt be kell fizetni a költségvetésbe a közösség javára – mondta.
A kormányfő szerint ugyanakkor az összes többi kérdés technikai jellegű. Így az is, hogy milyen kulccsal és „milyen szélességében szétterítve” van szükség az adónemre. Hozzátette, „több tárgyalás is zajlik” e kérdésben. Orbán Viktor szerint a két nagy kereskedelmi televíziót súlyosabban érinti jelenleg a reklámadó, mint bárki mást, az érintett csatornák pedig „meg is támadták” az országot az Európai Uniónál, és eljárást indítottak, „amit jó volna elkerülni”.
– Miután a reklámadó – mint minden adó – a pénzről szól, és magántulajdonosok zsebbe vágó érdekeiről is szó van, nekik erről van véleményük – mondta Orbán. Megfogalmazása szerint különböző eszközökkel, különböző módszerekkel próbálnak érvényt szerezni, és különböző erősséggel fogalmazzák ezt meg, ám – szögezte le – ilyen vitákban sem a kormány, sem a miniszterelnök nem vehet részt. Az uniós eljárásra és Brüsszel várható kötelezettségszegési eljárására hivatkozott korábban Lázár János is, aki az elmúlt hetekben titokban tárgyalt az RTL Klub tulajdonosával, a Bertelsmann-csoporttal.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter a napokban a közrádióban arról beszélt, hogy a miniszterelnök és a frakció felhatalmazása alapján az a feladata, hogy az Európai Bizottság által reklámadóügyben indított, Magyarországot várhatóan elmarasztaló eljárások megelőzése érdekében tárgyaljon a reklámadó fizetésére kötelezettekkel, közöttük a Bertelsmann-csoporttal. Megerősítette azt is, a Miniszterelnökségnek és a német médiakonszernnek kész javaslata van a csoportot vezető elnök és a miniszterelnök számára. Nem cáfolt értesülések szerint a jelenleg sávos közteher egykulcsossá válik, mértéke pedig öt százalék körül alakul.
Ugyanakkor Navracsics Tibor szerint az Európai Unió versenyjogi szempontból vizsgálja a reklámadót, de arra nézve nincs elvárás, hogy egy- vagy többkulcsos legyen-e az adónem. – Én nem találkoztam ilyen kritériumrendszerrel – közölte a Hír TV Globál című műsorában csütörtök este az Európai Bizottság magyar biztosa. Mint mondta, ebben az esetben vagy más magyar ügyben is nagyon fontos lenne a folyamatos együttműködés a bizottsággal. A Bertelsmann-csoport első emberét egyébként február 24-én fogadja Orbán Viktor.
A Bisnode nemzetközi hitelminősítő szerint a reklámadó kiterjesztésével nehéz helyzetbe kerülnének a jelenleg még adómentes sávba eső kisebb vállalkozások. Az adómentesség eltörlése hasonlóan nehéz helyzetbe hozhatja azokat a kereskedelmi és szolgáltatócégeket is, amelyek reklámok megrendelőiként vagy akár saját felületükön hirdetve a jelenlegi szabályozás szerint még adómentességet élveznek a reklámköltségeik után. A Bisnode közölte, a médiapiac kisebb cégeinek csaknem fele már most is veszteségesen működik, így számukra egy újabb adóteher a véget jelentheti.
Számításaik szerint a magyar médiapiacot nagyságrendileg 1400 műsorszórással, illetőleg lapkiadással foglalkozó vállalkozás alkotja. A piac több mint 96 százalékát a kisebb, 500 millió forint árbevétel alatti cégek teszik ki, ám így is mindössze nyolc százalékát adják a teljes piac árbevételének. Az összárbevétel 72 százaléka néhány mamutcég kezében összpontosul, ezek a tízmilliárd forint feletti árbevétel kategóriába sorolhatók, és már jelenleg is a reklámadó hatálya alá esnek.
Bár a pontos adókulcsot még senki sem ismeri, a Bisnode a Lázár János által említett osztrák mintát, azaz az öt százalékot vette alapul elemzéséhez, amiben a 2013-as pénzügyi beszámolóinak árbevételsorait használta. A cégminősítő arra volt kíváncsi, hogy mekkora az egy vállalkozásra jutó átlagos adóteher az egykulcsos, ötszázalékos reklámadó alkalmazásával. Ehhez azt feltételezte, hogy ezen vállalkozások teljes árbevétele reklámadó-köteles tevékenységből származik.
A cégminősítő közölte, az egysávos adókulcs bevezetésének abszolút győztese a M-RTL Zrt., azaz az RTL Klub csoport lenne, ők a törvény módosításával több mint 3,7 milliárd forinttal kevesebb adó megfizetésére kényszerülnének. A közleményben kiemelték, a nagy vesztesek egyértelműen a kisebb, 500 millió forint árbevétel alatti cégek lesznek, számukra az adóterhek növelése komoly megterhelést jelent. Ugyancsak növekvő adóteher várható a 0,5–5 milliárd forint árbevételű cégek esetében. Várhatóan a piac elbocsátásokkal, költségcsökkentéssel és áremeléssel reagál majd. A tanulmány kitért rá, hogy a piac kockázatosságának növekedésében, a fizetőképesség romlásában, illetőleg a kisebb, tartalékokkal nem rendelkező cégek megszűnésében rejlik az adóváltozás legnagyobb veszélye.
A Magyar Reklámszövetség főtitkára szerint Orbán Viktor tegnapi nyilatkozatával megerősítette a múlt héten beharangozott változásokat. – Továbbra is párbeszédet sürgetünk a kormánnyal a reklámadót érintő változások miatt – közölte lapunkkal Fülöp Szilvia. Ismét felhívta a figyelmet arra, hogy a nullaszázalékos adózói körbe eső cégek bevonása a reklámadó hatálya alá a kis árbevételű hazai médiavállalkozások működését ellehetetleníti. Hangsúlyozta, hogy a 2014-ben a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet által készített reklámadó-tanulmány kimutatta, hogy Ausztriában a médiapiaci szereplők száma a reklámadó bevezetését követően 17,5 százalékkal csökkent.
Magyar Kornélia (Magyar Progresszív Intézet): Az állandó küzdelem fenntartása nagyon fontos hatalompolitikai eszköze a második és a harmadik Orbán-kormánynak is, a célja pedig erődemonstráció. Mindemellett nincs egyértelmű válasz arra, hogy a kormány miért ragaszkodik a reklámadóhoz. Az egyik megoldás az lehet, hogy a kabinet számára fontosabb az RTL Klubbal való kiegyezés, semmint hogy a kisebb szereplők ne fizessenek, már ha igazak a kereskedelmi televízió vezetésével kötött megállapodásról szóló hírek.
Lánczi Tamás (Századvég): A reklámadó be van tervezve a költségvetésbe, ennek az összegnek be kell folynia. Ha minden adóval és járulékkal kapcsolatban rákérdeznénk, hogy erre miért van szükség, és miért ennyi, akkor eléggé hamar szét lehetne zúzni a költségvetést. A reklámadóval kapcsolatban van egy brüsszeli kifogás, amelyre a kormány próbál reagálni, előremenni ebben a kérdésben. A kormány tehát egyrészt próbál a brüsszeli kötelezettségnek eleget tenni, másfelől pedig a fiskális fegyelmet megtartani.
