Zsúfolt menedékhelyek

Vidéken nehézséget okoz a hajléktalanok elhelyezése.

2015. 02. 13. 5:33
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Ahogy egyre hidegebbre vált az idő, úgy nőtt a hajléktalanszállók és a nappali melegedők igénybevétele országszerte. Januárban már nemcsak a tartós, akár egy évre is szállást nyújtó otthonokban volt telt ház, hanem az egyetlen éjszakára fekhelyet adó éjjeli menedékhelyeken is. Az igénybevevői nyilvántartás lapunk rendelkezésére bocsátott adatai szerint bár a hajléktalanok többsége Budapesten él, mégis egyes vidéki megyékben jelent nehézséget a téli időszakban a fedélnélküliek elhelyezése.

A tartós lakhatást nyújtó hajléktalanok otthonainak és a rehabilitációs intézményeknek a kihasználtsága százszázalékos, és a hajléktalanok átmeneti szállásainak telítettsége is közelíti a száz százalékot. Az egy éjszakára szállást adó éjjeli menedékhelyek kihasználtsága – a téli krízisidőszakban megnyitott időszakos férőhelyekkel együtt – egyelőre átlagosan 80-90 százalékos, de egyes megyékben ennél jóval kedvezőtlenebb az arány.

Szabolcs-Szatmár-Bereg és Tolna megyében 110 százalékos, Vas és Veszprém megyékben pedig 130 százalék feletti az éjjeli menedékhelyek kihasználtsága, mert kevés az intézményi kapacitás. A nappali melegedők esetében is magas a kihasználtság, a január eleji pár napban – Szabolcs-Szatmár-Bereg és Jász-Nagykun-Szolnok megyék kivételével – mindenhol meghaladta a 100 százalékot a telítettség, országos átlagban 130 százalékos a kihasználtság.

Országosan egész évben több mint 9500 állandó szálláshely várja a fedélnélkülieket, ezenkívül a téli krízisidőszakban – november elejétől április végéig – további több mint 1500 férőhelyet lehet megnyitni igény esetén. Emellett 7325 férőhellyel működnek nappali melegedők, míg a tartós ellátásra szorulókat a hajléktalanok rehabilitációs intézményei látják el 228 férőhelyen, illetve 460 férőhellyel a hajléktalanok otthonai. Békés, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Tolna megyében azonban nincsenek időszakosan megnyitható éjjeli menedékhelyek.

Állandó éjjeli menedékhely ugyanakkor minden megyében található, elsősorban a nagyvárosokban. A kisvárosokban, falvakban viszont egyáltalán nincs ellátás, így fordulhatott elő például az is, hogy karácsonykor egy bonyhádi férfi egy templomban keresett menedéket a hideg elől. Őt akkor a Bonyhádtól 25 kilométerre fekvő szekszárdi hajléktalanszállóra vitték a rendőrök, ahol ellátást kapott. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) Czibere Károly vezette társadalmi felzárkózásért és szociális ügyekért felelős államtitkársága lapunk megkeresésére leszögezte: az éjjeli menedékhelyek a létszámon felüli igénybevételeket sem „utasítják” el. Hangsúlyozták: a 100 százalékot meghaladó kihasználtság mellett a hajléktalanellátó szervezetek mindenkit el tudnak helyezni, aki az ellátást elfogadja. Ezenkívül a települési önkormányzatok egyéb fűtött helyiségek (például várótermek, hivatalok, iskolák-óvodák helyiségei) megnyitásáról is gondoskodnak abban az esetben, ha még több helyre van szükség, hogy megakadályozzák a kihűléses haláleseteket.

Lapunk arról is érdeklődött a szaktárcánál, hogy terveznek-e fejlesztéseket a kapacitások bővítésére, különös tekintettel azokra a megyékre, ahol 100 százalék feletti kihasználtsággal működnek télen az éjjeli menedékhelyek. Az Emmi válasza szerint az ellátórendszer látókörébe kerülő hajléktalanok tekintetében a rendelkezésre álló kapacitások – a téli hónapokban is – biztosítják a közvetlen életveszély kiküszöbölését. Továbbra is rendelkezésre állnak azok a kiegészítő források, amelyek lehetővé teszik a főként a téli időszak megnövekedett feladatainak finanszírozását. Leszögezték ugyanakkor, hogy a már kialakult hajléktalanság hatékony kezeléséhez, valamint a hajléktalanok társadalmi integrációjához elengedhetetlen a jelenlegi intézményrendszer és szolgáltatási kör átfogó fejlesztése, átalakítása. Az ehhez kapcsolódó szakmai koncepció kialakítása megkezdődött – tették hozzá.

Az elmúlt években több olyan uniós program zajlott, amelyeknek célcsoportjai a tartósan utcán élők voltak. 2015 októberében fejeződnek be a 2009 óta futó, a hajléktalanok társadalmi és munkaerő-piaci beilleszkedését segítő Támop 5.3.3. nevű programok, amelyeknek célja az utcán élők társadalmi visszailleszkedésének elősegítése volt.

Jelenleg országosan tizenhét program segíti a csaknem négyszáz hajléktalan visszakapaszkodását a társadalomba. A teljes program forrása 2,75 milliárd forint volt, eddig több mint hétszáz ember részesült támogatásban. Még ez év első felében elindul majd a rászoruló személyeket támogató operatív program is, amelyben a hajléktalanok élelmiszersegélyt kapnak majd.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.