Harminc napra előzetes letartóztatásba helyezte a Budai Központi Kerületi Bíróság nyomozási bírája a Buda-Cash Brókerház három vezető tisztségviselőjét, akiket a rendőrség a társaság működésével összefüggésben hatvanmilliárd forintos csalással, valamint a számviteli rend megsértésével és valótlan adatközléssel gyanúsít. A döntés szerint Tölgyesi Péter vezérigazgató, valamint két helyettese, Gyarmati János és Varga Péter esetében fennáll a veszélye, hogy szabadlábon hagyásuk esetén elszöknek, elrejtőznek, valamint az is feltételezhető, hogy megnehezítik a büntetőeljárás sikeres lefolytatását.
Tegnap a Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársai házkutatást tartottak a Quaestor Értékpapír Zrt. fővárosi központjában is. A nyomozók a cég Váci úti irodájában iratokat, számítástechnikai adathordozókat és számítógépeken tárolt adatokat is lefoglaltak. A rendőrség érdeklődésünkre közölte: a társaság működésével összefüggésben csalás elkövetésének gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen rendeltek el nyomozást.
– Az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága is tájékozódni fog a brókercégek ügyében – közölte a testület MSZP-s elnöke. Molnár Zsolt szerint alaposnak tűnik az a feltételezés, hogy láncreakcióról, egy szélesebb, szerteágazó eseménysorozatról van szó, amely a befektetői bizalom csökkentésére és a bankokba vetett bizalom aláásására is alkalmas lehet. Az Alkotmányvédelmi Hivataltól várnak tájékoztatást, hogy a történtek jelentenek-e a bankrendszerre, a befektetőkre általános kockázatot.
Megszólalt a botrányok kapcsán a kormányszóvivő is. Kovács Zoltán szerint a kabinet megteremtette a feltételeit annak, hogy az ország megszabaduljon az évtizedes pénzügyi korrupció következményeitől. A Fidesz-frakció azt emelte ki, hogy az MSZP kormányzása idején a Magyar Fejlesztési Bank 17 milliárd forint hitelt adott a Quaestor-csoportnak úgy, hogy a hitelre megfelelő fedezet sem volt. Az MSZP elnök-frakcióvezetője, Tóbiás József azt mondta: a jegybank elnökének le kell mondania posztjáról, mert ezzel tudná csak helyreállítani a pénzügyi rendszerbe vetett bizalmat. A Jobbik úgy látja, a Quaestor-ügyben nagykoalíciós brókerbotrány van kibontakozóban, míg az LMP sürgette, hogy a jegybank gondoskodjon az érintett kisbefektetők kártalanításáról. Az Együtt – a Korszakváltók Pártja arra hívta fel a figyelmet, hogy Tarsoly Csaba, a Quaestor elnök-vezérigazgatója kimondottan jóban van a győri kötődésű Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel, ezért „zsíros üzleteket kapott a keleti nyitás nevű kudarcsorozatban”. A minisztérium közölte: Tarsoly Csaba semmilyen „zsíros üzletet” nem kapott, a moszkvai kereskedőház a Quaestor magánkezdeményezéseként indult el.
A lapunknak nyilatkozó szakértők szerint egyébként viszonylag primitív módszerekkel sikerült több száz milliárd forinttal megrövidíteniük az ügyfeleiket a brókerbotrányban elhíresült cégeknek. Megjegyezték, mindig lesznek olyan cégek, amelyek megpróbálják kijátszani a szabályozást, de azok a csalások, amelyekre a Buda-Cashnél és a Quaestor Értékpapír Zrt.-nél fény derült, már-már hihetetlenül egyszerűek.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) munkatársai az elmúlt napokban felvázolták a brókercégek módszereit. A Quaestor például az engedélyezett 60 milliárd forintnyi kötvény helyett 210 milliárdnyit adott el. Erre a szakértők szerint csak azért vehették a bátorságot, mert úgy gondolhatták, soha nem derül fény arra, mit tartalmaznak az ügyfeleiknek küldött visszaigazolások.
A Buda-Cash valamivel körmönfontabb módszert választott, és nem létező személyek nevére nyitott számlákat. A Népszabadság értesülése szerint egy Karácsony Miklós névre hallgató, a valóságban nem létező ügyfelük számláját használták arra, hogy a gyanús ügyleteiket leplezzék. Egyik forrásunk ennek kapcsán viszont arról beszélt, hogy a fiktív számla létrehozása egyáltalán nem olyan egyszerű, mint amilyennek első látásra tűnik. A felügyelet ugyanis annyiféle igazolást kér az ügyfelekről, hogy azt a brókercégek munkatársai már túlzásnak tartják. A csalások egyik közös vonása, hogy a cégek a manipulált informatikai rendszerükön keresztül valótlan adatokat küldtek a felügyeletnek, az értékpapír-elszámolónak és az ügyfeleiknek. A jegybank tájékoztatása szerint azért buktak le, mert az MNB új módszert talált a rendszerek ellenőrzésére. Nem a cégek által szolgáltatott adatokat használták, hanem a helyszínen kérték le az adatokat, mert a cégek munkatársai a felügyelők előtt nem tudják meghamisítani az információkat.
A két ügy leginkább a kártalanítások terén tér el egymástól. A Buda-Cash-bankok ügyfeleinek kártalanítását már elkezdte az Országos Betétbiztosítási Alap. Mintegy 103 milliárd forint jut a bankcsoport 73 ezer ügyfelének. A Buda-Cash brókercég károsultjait pedig a Befektetővédelmi Alap (Beva) segíti meg hatmillió forintig. A Quaestortól kötvényt vásárlókra azonban nem vonatkozik a Beva-védelem, mivel ők a kötvény kibocsátójának fizetésképtelensége miatt veszítették el a tőkéjüket. Ők a hírek szerint a Quaestor-vagyon pénzzé tétele után kaphatják meg a kártérítést. Kérdéses, hogy a vagyon elég lesz-e a veszteségek fedezésére.
