A lapunknak nyilatkozó szakértők szerint egyébként viszonylag primitív módszerekkel sikerült több száz milliárd forinttal megrövidíteniük az ügyfeleiket a brókerbotrányban elhíresült cégeknek. Megjegyezték, mindig lesznek olyan cégek, amelyek megpróbálják kijátszani a szabályozást, de azok a csalások, amelyekre a Buda-Cashnél és a Quaestor Értékpapír Zrt.-nél fény derült, már-már hihetetlenül egyszerűek.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) munkatársai az elmúlt napokban felvázolták a brókercégek módszereit. A Quaestor például az engedélyezett 60 milliárd forintnyi kötvény helyett 210 milliárdnyit adott el. Erre a szakértők szerint csak azért vehették a bátorságot, mert úgy gondolhatták, soha nem derül fény arra, mit tartalmaznak az ügyfeleiknek küldött visszaigazolások.
A Buda-Cash valamivel körmönfontabb módszert választott, és nem létező személyek nevére nyitott számlákat. A Népszabadság értesülése szerint egy Karácsony Miklós névre hallgató, a valóságban nem létező ügyfelük számláját használták arra, hogy a gyanús ügyleteiket leplezzék. Egyik forrásunk ennek kapcsán viszont arról beszélt, hogy a fiktív számla létrehozása egyáltalán nem olyan egyszerű, mint amilyennek első látásra tűnik. A felügyelet ugyanis annyiféle igazolást kér az ügyfelekről, hogy azt a brókercégek munkatársai már túlzásnak tartják. A csalások egyik közös vonása, hogy a cégek a manipulált informatikai rendszerükön keresztül valótlan adatokat küldtek a felügyeletnek, az értékpapír-elszámolónak és az ügyfeleiknek. A jegybank tájékoztatása szerint azért buktak le, mert az MNB új módszert talált a rendszerek ellenőrzésére. Nem a cégek által szolgáltatott adatokat használták, hanem a helyszínen kérték le az adatokat, mert a cégek munkatársai a felügyelők előtt nem tudják meghamisítani az információkat.
