Rendőrök jártak tegnap este Orgován Bélánál, aki a napokban gyanús körülmények között lett Tarsoly Csaba után a Quaestor-csoport központi cégének vezérigazgatója. A többek szerint középfokú végzettséggel sem rendelkező tápiósági férfihoz a nagykátai rendőrkapitányság két járőre érkezett, akik tíz percet töltöttek el a házban. Lapunk helyszínen lévő munkatársának nem árulták el, pontosan miért érkeztek, vélhetően lakhelyellenőrzést tartottak.
Lapunk munkatársa megpróbált személyesen is beszélni Orgován Bélával, ám hiába kopogott és csengetett, senki sem jött ki a házból, s még a redőnyt is lehúzták. Az udvaron azonban egy Audi A6-os parkolt. A szomszédok és a helyiek kérdésünkre mosolyogtak azon, hogy Orgován Béla lett a Quaestor-csoport vezetője. Egy helybéli arról beszélt, hogy gyerekkora óta ismeri Orgovánt, és érthetetlen számára, ami történt. – Béla életében nem dolgozott egy percet sem – mondta, hozzátéve azt is, hogy tudomása szerint volt börtönben, a feleségét is ott ismerte meg.
Más pedig úgy fogalmazott, „Bélának nincs vesztenivalója”.
A HVG.hu derítette ki, hogy Tarsoly Csaba, felesége és apja eltűnt a Quaestor-birodalom legnagyobb, központi cége, a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt. éléről a legújabb cégbírósági adatok szerint. Egy jogász véleménye szerint ez alkalmas lehet a vezetői felelősség alóli kibújásra. Úgy tudjuk, Tarsoly Csabával szemben egyelőre nem intézkedtek a rendőrök, értesüléseink szerint azonban napokon belül kihallgathatják.
Lapunk kormánypárti forrásból úgy értesült, a Fidesz újabb törvényjavaslattal segítené a brókerbotrányok károsultjait. Információink szerint három héten belül törvényjavaslatot nyújtanak be annak érdekében, hogy az érintettek minél előbb a pénzükhöz juthassanak. Az elképzelés szerint a kártérítések elkezdéséhez – a jelenlegi szabályozással szemben – nem kellene megvárni a büntetőeljárás lezárultát. Úgy tudjuk, egy további javaslattal a Fidesz lehetővé tenné a csoportos perképviselet alkalmazását is, hogy felgyorsítsa az esetleges kártérítési igények rendezését.
A Hungária Értékpapír Zrt. ügyében indult nyomozás felügyeletére három ügyészből álló munkacsoportot alakított kedden a Pest megyei főügyész. Az MNB március 6-án közölte, hogy a Hungária Értékpapír Zrt.-nél észlelt szabálytalanságok miatt előző este részlegesen felfüggesztette a társaság tevékenységi engedélyét, felügyeleti biztost rendelt ki a céghez, és büntetőfeljelentést is tett a rendőrségen. Az MNB feljelentése alapján sikkasztás gyanúja miatt indított eljárásban négy embert vettek őrizetbe a rendőrök. (MTI)
Ezalatt a több száz milliárdos hiány miatt öncsődöt jelentett Quaestor-csoport károsultjait érintő kártalanítás menete még formálódik. Windisch László, a jegybank alelnöke tegnap azt mondta, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kezdeményezi, hogy a Befektetővédelmi Alap (Beva) fizessen kártérítést a Quaestor által engedély nélkül kibocsátott, fiktív kötvényekre is. Erre az eljárásra az nyújthat alapot, hogy a Quaestor befektetési céllal vette át a pénzeket az ügyfeleitől. Arra a kérdésre, hogy van-e elég forrása a Bevának a kártalanításra, az alelnök azt válaszolta, nem attól függ a károk megtérítése, hogy mekkora összeg van az alapban, hiszen az hozzá tud jutni a szükséges pénzekhez. A Beva akár pótbefizetéseket is előírhat a tagjainak. A Quaestor összesen 58 milliárd forintnyi kötvényt bocsátott ki legálisan, miközben 210 milliárdnyi pénzt szedtek be az ügyfeleiktől. Az alelnök szerint ezt az arányt kell figyelembe venni, amikor el akarják dönteni, hogy melyik ügyfélnél mennyi fiktív és mennyi valós kötvény van.
Binder István, az MNB felügyeleti szóvivője közben arról beszélt, a Bevánál egy jogászcsoport vizsgálja, hogy fizethetnek-e a Quaestor-károsultaknak. Arra keresik a választ, hogy ha a szóban forgó kötvényeket ténylegesen nem hozták létre a Quaestor befektetőinek, akkor ezek pénzeszközöknek, értékpapír-folyószámlának tekinthetők, amire hatmillió forintig kiterjed a Beva garanciája. Binder a Kossuth rádióban ezt nevezte jelenleg a legfontosabb kérdésnek.
Az MNB adatai szerint 30-32 ezer kötvényes van a Quaestornál, és kétharmaduk követelése hatmillió forint alatti: 22 ezer embernek fejenként hatmillió forint alatti, 10 ezer embernek fejenként hatmillió forint feletti összeg, hét embernek pedig százmilliót meghaladó vagyona ragadt bent.
A Fidesz szerint vissza fogja kapni pénze nagy részét az a 22 ezer ember, akinek hatmillió forintnál kisebb összegű befektetése volt a bedőlt pénzügyi vállalkozásoknál. Rogán Antal a TV2 Mokka című műsorában beszélt erről, hozzátéve azt is, véleménye szerint a vállalati kötvénykibocsátás esetén a befektetővédelemnek is kártérítési kötelezettsége van, ám azt tudomásul kell venni, hogy például egy kötvény megvásárlása esetén nagyobb a személyes kockázat, mint egy bankbetétnél.
Az Országgyűlés gazdasági bizottsága közben tegnap egyhangúlag támogatta, hogy a fideszes képviselők által hétfőn benyújtott, a „brókerbotrányok áldozatainak kártérítését szolgáló vagyon biztonságba helyezéséről” szóló törvénymódosító javaslatot napirendre vegye a Ház. Az előterjesztés indoklása szerint a cél, hogy a brókerbotrányban érintett cégek cégcsoportjai, a csaló brókerek, valamint a vállalatok vezetői ne tudják elrejteni vagyonukat, s felelősséget vállaljanak az általuk okozott károkért. Ennek részeként zár alá kellene venni nemcsak a csalásban érintett cég, hanem a teljes cégcsoport vagyonát. Hasonlóan zárolás várna a vezetők, tulajdonosok, igazgatótanácsi tagok, felügyelőbizottsági tagok, s egyes könyvvizsgálók vagyonára is. Egyúttal semmissé lehetne tenni azokat a szerződéseket, amelyek a csalássorozat kirobbanása után a vagyon átmentését szolgálhatják. Rogán Antal – ahogyan azt már korábban jelezte – az ellenzéki képviselők együttműködését kérte, hogy támogassák a házszabálytól való eltérést, és így a törvényt az Országgyűlés már jövő kedden el is fogadhatja.
Az ellenzéki képviselők a sürgős tárgyalás támogatása mellett bírálták is a fideszes képviselők által benyújtott javaslatot. Az MSZP-s Tóth Csaba azt sürgette, hogy a brókercsődök áldozatai minél hamarabb hozzájuthassanak pénzükhöz. A bizottság előtt a jobbikos Volner János azt kifogásolta, hogy amikor pártja 2010-ben a pénzintézetek vezetőinél a kiszabható bírság drasztikus emelését javasolta, azt a Fidesz és az MSZP „koalícióban utasította el”. A függetlenként az Országgyűlésben ülő Varju László pedig azt bírálta, hogy a mai szabályok szerint sem intézkedtek a cégek, illetőleg képviselőik vagyonának zárolásáról. Szerinte a felügyelet „szándékosan hagyta azt, hogy a Quaestorból kimentsék a vagyont”. LMP-s képviselők a bizottsági ülés után közleményben írtak arról, hogy hiába hangoztatja Rogán Antal és a kormány, hogy szigorúan lépnek fel a pénzügyi csalások elkövetőivel szemben. – A jelek szerint az Orbán-kormányhoz ezer szálon kötődő Quaestor-csoportból ezekben a napokban is zajlik a pénz kimentése, pedig a botrány kirobbanása óta már eltelt két hét – közölték az ellenzéki politikusok.
A külügy épp időben lépett
Cáfolta tegnap a Külgazdasági és Külügyminisztérium, hogy információi lettek volna a Quaestor pénzügyi helyzetéről, és a háttérintézményeként működő Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. (MNKH) ezért vette volna ki a tőkéjét. Az Index hírportál írt arról, hogy a külügyi tárca is megégetheti magát a Quaestor bukásával. Kifejtették, a Szijjártó Péter által vezetett minisztérium alá tartozó több állami cég is jelentős összegeket tartott a Quaestor-csoportnál, ám épp annak bukása előtt kivették onnan befektetéseiket. A KKM tegnap közölte, sem a tárca, sem a háttérintézményei nem rendelkeztek semmiféle törvénytelen információval. Azt írták, a Buda-Cash és a Hungária Értékpapír csődje után, az MNKH is kivette tőkéjét a Quaestortól. – Az MNKH gondosan járt el akkor, amikor figyelve a piaci folyamatokat, és azt, hogy mi történik a brókercégeknél, kivette a közpénzt a Quaestortól – szögezték le. Megjegyezték azt is, hogy a Quaestor korábban mindenfajta felügyeleti vizsgálaton megfelelt, a cégnél történő pénzelhelyezést a felügyeleti szervek soha nem minősítették kockázatosnak. Mesterházy Attila, az Országgyűlés külügyi bizottságának MSZP-s tagja ennek ellenére úgy véli, hogy az ügy felveti a bennfentes információ gyanúját. Ezért arra kérte Szijjártó Pétert, hogy a minisztérium haladéktalanul hozza nyilvánosságra azokat a döntés-előkészítő elemzéseket, amelyek szorgalmazták a kereskedőház befektetéseinek kivonását.
