Folytatni kell a tanárképzés elmúlt években megkezdett reformját, a cél, hogy 2017-ig teljesen megújuljon ez a terület – derül ki a felsőoktatási stratégiából. A kormány által elfogadott fejlesztési koncepció kiemeli: a következő tíz évben mintegy ötvenezer pedagógus éri el a nyugdíjkorhatárt. Az idősödő kollégák hiányát elsősorban az óvodák és az általános iskolák alsó tagozatai érzik majd meg, a távozók fele ugyanis tanító vagy óvodapedagógus munkakörben dolgozik.
A tanári létszám csökkenése nem újdonság: az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) tavaly közzétett köznevelés-fejlesztési stratégiája szerint 2003 óta folyamatos volt a visszaesés, nyolc év alatt mintegy 19 ezerrel lettek kevesebben a tanárok. Mivel azonban a demográfiai folyamatok miatt a gyereklétszám is jócskán fogyatkozik, ma még nem jelentkezik égető pedagógushiány, de a beavatkozás így is elkerülhetetlen. Hanesz József, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) elnöke lapunknak adott interjújában múlt hónapban elmondta: érzékelhetően nő a tanárszakok népszerűsége, de az informatika, matematika, fizika, és kémia tantárgyak területén, valamint a szakoktatásban problémás lehet a nyugdíjba vonulók pótlása.
Egy a tanárok életkorát vizsgáló kutatás egyébként már 2010-ben kimutatta, hogy a pedagógusok csaknem 30 százaléka 50 év fölötti, több mint harmada 41 és 49 év közötti, a legfiatalabb, 30 év alatti dolgozók aránya pedig mindössze 10 százalék. A felsőoktatási stratégia leszögezi: mivel a következő években még továbbra is számolni kell a diáklétszám csökkenésével, vélhetően nincs szükség a teljes nyugdíjban érintett létszám pótlására, de ezzel együtt is minimum évi két-két és fél ezer végzett fiatal munkába állására lesz szükség a következő években.
Az Oktatási Hivatal adataiból jól látszik, hogy az életpályamodell és a Klebelsberg-ösztöndíj bevezetése valóban meghozta a fiatalok kedvét a tanári pályához: míg 2010-ben az összes jelentkező 5 százaléka akart pedagógus lenni, 2014-ben már 11 százalékuk (8546 fő) adta be a felvételi kérelmét pedagógusképzésre. Ez pedig azt jelenti, hogy a 14 képzési terület közül a harmadik legkedveltebb volt a pedagógia, népszerűsége megelőzte az orvosi, a jogi, a bölcsész, vagy épp a természettudományi képzésekét. Egyedül a műszaki és gazdasági képzéseket nem sikerült utolérni.
A pedagógusképzéseken belül az óvodapedagógusi, a gyógypedagógusi és a tanítói szakma iránt érdeklődnek a legtöbben, ez a három szak tavaly felkerült a legkedveltebb képzések 15-ös toplistájára, kiszorítva olyan slágerszakokat is, mint mondjuk a kommunikáció. Az osztatlan tanárképzésre 2014-ben 35 százalékkal jelentkeztek többen, mint 2013-ban, tanári mesterszakokat pedig 10 százalékkal választottak többen tavaly, mint azelőtt.
Az idei jelentkezések összesítése még tart, így arról egyelőre nincs adat, de Balog Zoltán miniszter előzetesen már közölte, hogy tanárszakokra durván ötezerrel több jelentkezést adtak le most, mint 2012-ben, ami ötvenszázalékos emelkedést jelent. A HVG Diploma 2014 kiadványából pedig az is kiderül, hogy a pedagógushallgatók 60 százaléka végzéskor már főállásban dolgozik, és a pályakezdők között mindössze 5,2 százalék a munkanélküliek aránya. Pedagógusképzés jelenleg több mint 30 felsőoktatási intézményben működik.
