Hankó Balázs hangsúlyozta: a magyar kultúra támogatása a kormány számára nem csupán gazdasági, hanem nemzetstratégiai kérdés. – A magyar kultúrának, ugyanúgy, mint a magyar nemzetnek, nincsenek határai. Ez az, amely összeköti a magyarokat a világ minden pontján, és ennek erősítése kiemelt feladat – fogalmazott a miniszter. Hozzátette, az elmúlt bő évtizedben mintegy 650 milliárd forintnyi kulturális fejlesztés valósult meg Magyarországon, az uniós átlagnál kétszer többet fordít az ország kulturális finanszírozásra.
A magyar kultúra nagykövetei
A kulturális intézmények iránti érdeklődés is igazolja e törekvést: például tavaly több mint kétmillióan keresték fel a múzeumokat. – Minden egyes múzeumlátogatás mögött átlagosan 8400 forintnyi állami támogatás áll – mondta Hankó.
A miniszter bejelentette, hogy a kormány 800 milliárd forint értékű kulturális fejlesztési programot indít a következő években. Ennek keretében az Iparművészeti Múzeum 168 milliárd, a Természettudományi Múzeum 160 milliárd, míg a Magyar Nemzeti Múzeum 15 milliárd forint támogatásban részesül.
A fejlesztések célja, hogy a magyar közgyűjtemények a legmodernebb eszközökkel mutathassák be a nemzeti örökséget, és a digitalizáció révén a fiatalok számára is vonzóvá tegyék a kulturális értékeket.
– A célunk, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum a világ száz legjobb múzeuma közé kerüljön. A 25 milliós közgyűjtemény nemcsak a múltunk kincse, hanem a jövőnk záloga is – hangsúlyozta Hankó Balázs, aki egyúttal bejelentette Demeter Szilárd új feladatkörét is. A kormány döntése értelmében Demeter Szilárd a jövőben kulturális nemzetépítésért felelős miniszterelnöki biztosként folytatja munkáját.
A közgyűjteményi rendszer megújítása, a hatékonyság növelése és a digitalizációs fejlesztések révén Demeter Szilárd kiváló munkát végzett. Ezért új feladatkörrel folytatja tevékenységét, immár az egész magyar kultúra nemzetépítő szerepének megerősítéséért felelve – fogalmazott Hankó Balázs, majd hozzátette, hogy 2026. január 1-jétől a kulturális ágazatban dolgozó mintegy 41 ezer ember 15 százalékos béremelésben részesül.
Demeter Szilárd köszönetét fejezte ki a kormány támogatásáért, és hangsúlyozta, hogy a közgyűjtemények állapotának felmérése után most a megújítás feladata következik.
– Az elmúlt másfél évben sikerült mélységében átnéznünk, milyen állapotban vannak a közgyűjteményeink. Ezeket sajnos az elmúlt évtizedek rossz döntései miatt elég rossz állapotban találtuk, de most már pontosan látjuk, mit kell tenni, hogy a magyar kulturális örökség újra méltó helyére kerüljön
– mondta.
A digitalizáció kérdését különösen fontosnak nevezte, mert – mint fogalmazott – „egy világ, amely egyre inkább digitalizálódik, új kihívásokat állít a kultúra elé, és nem mindegy, hogyan digitalizálunk. Hozzátette, hogy a gazdaság, a kultúra és a technológia összekapcsolása versenyképes, értékteremtő eredményekhez vezethet.
A magyar nemzetnek nincsenek határai – ez nemcsak földrajzi, hanem szellemi értelemben is igaz. A kulturális nemzetépítés célja, hogy a Kárpát-medencei egységes kulturális tér mellett a diaszpórában élő magyarok is aktív részesei legyenek ennek az építkezésnek. Ők a magyar kultúra nagykövetei a világban. Ilyen értelemben a magyar világnemzet, tehát világraszóló kulturális nemzetépítésről lesz szó a következőkben.
Mindez azért érdekes kihívás, mert mostanában az Európai Unióról egyértelmű kijelentéseink nem léteznek, nem tudjuk, mi az az európaiság – mondta az új miniszterelnöki biztos.
Beszédében történelmi párhuzamot is vont:
– A mostani korszak hasonló ahhoz, amit a reformkorban éltünk meg, amikor a felvilágosodás után meg kellett fogalmaznunk, mit jelent magyarnak lenni Európában. Most ismét egy ilyen pillanatban vagyunk: újra ki kell találnunk, miről szól Európa, és benne mi a magyar nemzet küldetése
– foglalta össze Demeter Szilárd.
