Kétharmad nélkül döntöttek

Civilek az Alkotmánybírósághoz küldetnék a földkezelésről szóló szabályozást.

Katona Mariann–Nagy Áron
2015. 04. 29. 3:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Döntött az Országgyűlés arról, hogy a nemzeti parkok földterületeinek kezelését a földalapkezelő végezze. Kivették a kétharmados részeket, így a kormánypártok biztosítani tudták a többséget. A fideszes Bencsik János így is nemmel voksolt.

Szakmai szervezetek és a teljes ellenzék tiltakozása mellett fogadta el tegnap az Országgyűlés kormánypárti többsége azt a törvénymódosító javaslatot, amely a nemzeti parkok földjeinek kezelését a Nemzeti Földalapkezelőhöz (NFA) utalja.

Már két héttel ezelőtt is szerepelt a Ház napirendjén az előterjesztés, akkor azonban még kétharmados többséget igénylő passzusokkal. A Fidesznek és a KDNP-nek viszont nem sikerült megteremteni az elfogadáshoz szükséges szavazatszámot, így a zárószavazást elhalasztották. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter javaslatára végül kivették a kétharmados részeket, és így került újra a Ház elé az indítványa.

A tegnapi voksoláson 110 kormánypárti képviselő támogatta a törvény módosítását, nagyjából egy tucatnyian azonban – köztük például a Pécsen tartózkodó Orbán Viktor, Szijjártó Péter, Kósa Lajos vagy éppen L. Simon László – nem vettek részt a szavazáson. A fideszes Bencsik János – csakúgy, mint két héttel ezelőtt – ezúttal is nemmel, vagyis a frakció ellenében szavazott. A voksolás közben az LMP képviselői tiltakozásul a nemzeti parkok neveit tartalmazó táblákat emeltek a magasba, mindegyiken szerepelt az „eladva” szó is.

Az ülést vezető Latorcai János jelezte, ezzel megsértették a házszabályt. Az LMP-s Sallai Róbert Benedek alkotmányossági vétóra kérte Áder János köztársasági elnököt. A képviselő megfogalmazása szerint szeretnék, ha az államfő a nemzeti egységet képviselné, a jövő generációk érdekeit helyezné előtérbe és nem pártkatonaként működne. Az MSZP-s Harangozó Gábor pedig azt mondta, civil összefogást, kontrollt szeretnének összehozni a nemzeti parkos földvagyon természetvédelmi céljainak megőrzése érdekében, ezért egyeztetésre hívják a természetvédelmi civil szervezeteket.

Lapunknak kormány közeli források is bírálták a szabályozást. Arra emlékeztettek, hogy a kabinet már nem először hoz intézkedést a nemzeti parkok kárára. Megemlítették, hogy 1200 hektáros birtokméret felett nem jár a mezőgazdasági vállalkozások területalapú támogatása, a nemzeti parkoknak így jelentős forráskieséssel kell számolniuk. Ráadásul az elmúlt években számos uniós támogatású fejlesztést hajtottak végre, amelyeknek fenntartását többnyire a földbérletből finanszírozták, azonban a jövőben erre sem lesz mód. A köztársasági elnök, az ombudsman és az összes parlamenti képviselő segítségét kéri a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME), a Magyar

Természetvédők Szövetsége és a WWF Magyarország, hogy a törvény ne léphessen hatályba. A három szervezet emlékeztetett rá: az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottsága, a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Tanácsa szakmai bizottsága, az Országos Környezetvédelmi Tanács, 170 civil szervezet, valamint az összes ellenzéki képviselő egyaránt veszélyesnek találta a jogszabályt. A Környezeti Management és Jog Egyesület elemzése szerint ráadásul a törvény az egészséges környezethez való alapjogot is sérti, azaz feltehetően alkotmányellenes.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.