A Tarlós István főpolgármester által jegyzett előterjesztés elfogadásával a Fővárosi Közgyűlés határozatában kimondta: egyetért azzal, hogy Budapest a Magyar Olimpia Bizottsággal (MOB) közösen, az Országgyűlés támogatásával pályázzon a 2024. évi nyári olimpiai és paralimpiai játékok megrendezésének jogáért.
A testület felkérte a főpolgármestert, hogy az olimpia budapesti megrendezésének megpályázására vonatkozó közös szándéknyilatkozatot – az Országgyűlés támogató döntését követően – a MOB elnökével együtt írja alá, és küldje meg a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnökének.
Az előterjesztést 25 igen szavazattal, az LMP-s Csárdi Antal ellenében és a DK-s Gy. Németh Erzsébet tartózkodása mellett fogadták el.
Kedden szó esett a tömegközlekedésről is. Tarlós István főpolgármester szerint „alsó hangon” 20-25 milliárd forint hiányzik a budapesti tömegközlekedés büdzséjéből, az idei évi hiány pedig ebből 15 milliárd forintot tesz ki.
A főpolgármester erről a Fővárosi Közgyűlés keddi ülésének szünetében beszélt újságíróknak, hangsúlyozva, hogy a budapesti tömegközlekedés költségvetésében „nincsenek dugipénzek”, a főváros pedig nem akarja becsapni a kormányt.
Kérdésre válaszolva Tarlós István nem tudta megígérni, hogy nem lesz járatritkítás, az ugyanis szerinte a kormánnyal kötendő megállapodástól függ.
Tarlós pénteken azt mondta: a miniszterelnökhöz fordul a BKV finanszírozása és a vizes-világbajnokság kormány által kért területei ügyében. Arról volt szó eddig – fejtette ki –, hogy lesz egy megállapodás az állam és a főváros között a BKV ügyeiben, ideértve az adósságátvállalást. Tarlós István szerint „ha hinni lehet” Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentésének, akkor az eddigi féléves megbeszélésekkel szöges ellentétben nem születik ilyen megállapodás.
A budapesti tömegközlekedés nagyon drága dolog, aminek a súlyát nem tudják felmérni „azok, akiknél, mondjuk, hat csuklós buszból áll a tömegközlekedés” – fogalmazott, hozzátéve, a kormányfő pontosan tudja, miről van szó, és biztos abban, hogy megtalálják majd a megoldást.
„Orbán Viktor miniszterelnökkel eddig is mindig szót értettünk, ezután is szót fogunk érteni, még akkor is, ha ettől nem mindenki boldog” – mondta a főpolgármester, majd megjegyezte, utóbbi kijelentéssel nem az újságírókra gondol.
Tarlós István szólt arról is, hogy a kormány a budapesti tömegközlekedés támogatásával nem átvállal valamit, hanem az államtól átvett kötelező feladatot finanszíroz.
A budapesti közlekedésfejlesztést tartalmazó Balázs Mór-terv véglegesítésére kérte fel a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) Zrt. vezérigazgatóját a Fővárosi Közgyűlés keddi döntésével. A Balázs Mór-terv a budapesti városfejlesztés jövőképére épül, és megfogalmazza, hogy a főváros közgyűlése által 2013-ban jóváhagyott Budapest 2030 városfejlesztési koncepcióban kitűzött célokat miként lehet a közlekedés eszközeivel támogatni.
A BKK 2014-ben bocsátotta társadalmi egyeztetésre a tervet. A négy hónapos társadalmi egyeztetés alatt 271 írásos véleményben 1300 észrevétel érkezett a tervhez. Ezek alapján hosszú távú fejlesztési elemként bekerül a tervbe a 4-es metró nyugati meghosszabbítása is. Hosszú távon számolni kell a 4-es metróvonal nyugati meghosszabbításával is, mégpedig oly módon, hogy a vonal Budaörsöt is elérje, egyúttal vonzó, de a települési központokat nem terhelő P+R kapcsolatot teremtsen az M1-es és az M7-es autópálya felől érkezők számára. A külső végpont kijelölése további vizsgálatot igényel – olvasható az előterjesztéshez benyújtott változtatási javaslatokat tartalmazó mellékletben.
Az előterjesztést egyhangúlag, 25 igen szavazattal fogadta el a Fővárosi Közgyűlés.
