Egy nagyváradi református közösség kérése és javaslata nyomán indult meg a kormányzati gondolkodás egy erdélyi kórház építéséről, amely a határon túli magyarok egészségügyi ellátását is segítené – nyilatkozta lapunknak Zombor Gábor. Azt mondta, több helyszínt is vizsgálnak, „nem csak egy elemben gondolkodik a kormány”. Egyelőre a terv előkészítése zajlik.
Arra, hogy pontosan milyen költségvetésből, mekkora állami szerepvállalással, hol és milyen kapacitással épülhet fel az erdélyi kórház, az államtitkár szerint az év második felében lesz pontos válasz.
Kérdésünkre, hogy a költségvetésben várhatóan hol szerepel majd meg a kórház finanszírozására szánt összeg, úgy válaszolt, „az állami finanszírozás az építkezésekre szánt költségekben jelenhet meg”. A fenntartással kapcsolatban jelezte, a román biztosító akkor köt szerződést az intézménnyel, ha vannak bizonyos kötelező elemek a kórházban, de azt szeretnék, ha valamilyen formában a magyar biztosítók is be tudnának szállni a működtetésbe. – A romániai magyarok így akár helyben, a magyar biztosítót is igénybe tudnák venni - tájékoztatta lapunkat az államtitkár.
A kórház működtetése kapcsán Zombor Gábor a Világgazdaság online szerdai konferenciáján elmondta, a román biztosítóháznak a magyarokat érintő „egyébként nem túl sok jó intézkedése” mellett van egy olyan szabálya, amely szerint ha egy magánszolgáltató bizonyos funkciókat felvállal és létrehoz, akkor egyéves szerződést kap az ottani társadalombiztosítási rendszertől, amit persze évente felülvizsgálnak. Ez a feltétel nem olyan egyszerű – fejtette ki Zombor –, mert egy komplett sürgősségi és intenzív osztályt kell fenntartani, valamint területi ellátási kötelezettséget kell vállalni. Zombor világossá tette: Orbán Viktor miniszterelnök is teljes mellszélességgel kiáll az erdélyi kórház építésének terve mellett.
A magyar állam finanszírozásával létesülő romániai kórház terve már évekkel ezelőtt is felvetődött. Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke még Székelyudvarhely polgármestereként kezdeményezte, hogy anyaországi támogatással hozzanak létre egy egészségügyi intézményt a székelyföldi városban. Ezzel párhuzamosan régóta dédelgetett álma az államtitkár által említett Királyhágó-melléki Református Egyházkerületnek is egy keresztény kórház megvalósítása Nagyváradon. A zöldmezős beruházás keretében az egyház már meg is vásárolt egy telket a magyar-román határ közelében fekvő bihari megyeszékhelyen, ugyanakkor ötszáz oldalas hatástanulmány is készült.
A dokumentumot kidolgozó szakértők arra a következtetésre jutottak, hogy Nagyváradon és a partiumi térségben hiánypótló szerepet töltene be a magánkórház, különösen olyan szakterületek esetében, mint a gyermek- és nőgyógyászat. Csűry István, az egyházkerület püspöke érdeklődésünkre üdvözölte Zombor nyilatkozatát, ő ugyanis azon a véleményen van, hogy az erdélyi kórház ügye nemzetstratégiai jelentőségű. – Tervünket nem adtuk fel, éppen ezért örvendünk, hogy elképzelésünk kormányzati szinten is visszhangra talál. Egyházkerületünk folyamatosan tárgyalást folytat a budapesti minisztériummal és az illetékes államtitkárságokkal a kórházlétesítés ügyében, és örülnénk, ha az anyaország kormánya támogatná törekvésünket – nyilatkozta a királyhágó-melléki püspök.
Közben Cseke Attila volt romániai egészségügyi miniszter kijelentette, jogilag lehetséges egy romániai kórház magyarországi finanszírozása Romániában bejegyzett alapítványokon, egyesületeken, egyházakon keresztül, ám úgy véli, a magyar egészségügyi államtitkár indoklása felháborító. – Nem tudom, honnan vette Zombor Gábor azt az információt, hogy Erdélyben már alig vannak magyar orvosok és ápolók. Ha ez valóban így hangzott el, akkor ez nagyon szerencsétlen indoklás. Maholnap az lehet az üzenete, hogy minden erdélyi magyarnak Magyarországon kell orvost és kórházat keresnie, mert Romániában már nincsenek magyar szakemberek – fogalmazott a Romániai Magyar Demokrata Szövetség parlamenti képviselője a Maszol.ro kolozsvári portálnak.
– A határon túl élő magyarokért is ugyanúgy felelősséget vállaltunk eddig is és a későbbiekben is. Ha esetleg problematikus az ellátásuk, azt a lakhelyhez közel kell megoldani, elsősorban ez a sürgősségi ellátásra vonatkozik – nyilatkozta lapunknak Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség volt elnöke. Úgy vélte, nem megoldás, hogy segítünk Magyarországra jönni, és itt finanszírozzuk az ellátásukat, az ottani magyar kórház építése pedig valóban egy olyan jellegű törekvés, ami segíti a kint élő magyarokat. Kiemelte, hogy ez az ország számára nem felvállalható cselekedet, hanem kötelesség.
