Befejeződött a Fővárosi Főügyészségen az a törvényességi ellenőrzés, amely – a Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter által felügyelt Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) kérésére – tavaly év végén kezdődött a norvég pénzek hazai elosztásában érintett öt civil szervezetnél. Értesülésünket a főügyészség szóvivője is megerősítette.
Bagoly Bettina lapunk kérdésére elmondta, a három alapítványnál és két egyesületnél azt vizsgálták, hogy az érintett civil szervezetek működése a Kehi megkeresésében meghatározott körben megfelel-e a jogszabályoknak. – Három szervezet esetben érdemi ügyészi intézkedésre egyáltalán nem volt szükség. Egy alapítvány – a jogszabályi rendelkezések ellenére – nem tette fel a honlapjára a 2012. és 2013. évi beszámolókat, ezért a Fővárosi Főügyészség a megállapított jogszabálysértés megszüntetése érdekében jelzést nyújtott be – közölte a szóvivő. Bagoly Bettina hozzátette, a törvényességi ellenőrzés során azt is megállapították, hogy az egyik érintett egyesület nem működik, ezért a főügyészség az egyesület megszűnése megállapítása iránt keresetet nyújtott be a Fővárosi Törvényszékhez.
Ismeretes, tavaly a magyar kormány a norvég alap programjainak lebonyolítását és monitorozását az állami tulajdonban lévő, de attól szervezetileg független Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft.-hez helyezte át. Lázár János 2014 áprilisában levélben fordult a norvég kormány fejlesztésekért felelős tagjához, sérelmezve, hogy a Norvég Civil Támogatási Alap támogatásait egy szerinte az LMP-hez szorosan kötődő szervezet, az Ökotárs Alapítvány vezetésével osztják szét Magyarországon.
A Miniszterelnökség májusban kérte fel a Kehit a norvég alap felhasználásának teljes körű vizsgálatára. Az átfogó vizsgálat célja az volt, hogy tisztázzák, megáll-e az a magyar kormányzati gyanú, miszerint a norvég alap hazai felhasználásakor áttételesen politikai szervezeteket vagy hozzájuk szorosan kötődő civil szervezeteket támogattak.
Az ügyben büntetőfeljelentés született, majd jogosulatlan pénzügyi tevékenység gyanúja miatt rendőrségi nyomozás indult. Ezután a Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársai a támogatószervezetek budapesti irodáiban házkutatást tartottak (ezen eljárások egyikét idén januárban törvénysértőnek minősítette a bíróság, mert hiányzott a kényszerintézkedés általános feltétele – a szerk.). A végleges Kehi-jelentésből kiderült, a vizsgált hatvanhárom projektből hatvanegy esetben állapított meg a hivatal szabálytalanságot a pályázati pénzek felhasználásában. Ötvenöt kedvezményezett közül pedig huszonegy szervezet esetében egyértelmű kapcsolat volt kimutatható a kedvezményezett és valamelyik lebonyolító szervezet vezetői, munkatársai vagy a pályázatok bírálatában részt vevő külső emberek között.
A Kehi feljelentése alapján decemberben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Közép-magyarországi Regionális Bűnügyi Igazgatósága is elrendelte a nyomozást költségvetési csalás gyanúja miatt. Ezzel egyesítették a korábban elrendelt nyomozásokat. Legutóbb májusban hosszabbították meg a nyomozás határidejét, de gyanúsított továbbra sincs az ügyben.
Az ügyészség megállapította, hogy a Norvég Civil Támogatási Alapból támogatott szervezetek közül háromnak a működése nem felelt meg a jogszabályoknak, kettő megszüntetéséért pert indítottak, egy maga kezdeményezte megszüntetését, egynek pedig megszűnt a közhasznú jogállása – közölte a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) kedden az MTI-vel. A Kehi közleményében arra reagált, hogy a Magyar Nemzet kedden – a törvényességi ellenőrzés eredményeire hivatkozva – azt írta: a Norvég Civil Támogatási Alaptól érkező pénzek elosztásában közreműködő három magyar civil szervezet működése teljesen megfelel a hazai jogszabályoknak. Az ügyészségi vizsgálat két másik esetben is csak adminisztratív hiányosságot talált – tették hozzá, utalva arra is, hogy értesüléseiket megerősítette Bagoly Bettina, a Fővárosi Főügyészség szóvivője is.
A Kehi azt közölte: hét, a Norvég Alapból támogatott civil szervezettel kapcsolatban kezdeményezték az ügyészség törvényességi ellenőrzését, ezek közül öt fővárosi, kettő vidéki. A közleményben azt írták: az ügyészség a Föld Napja Alapítvány, a Civil Kollégium Alapítvány és a Szivárvány Misszió Alapítvány esetében megállapította, hogy „működésük nem felelt meg a vonatkozó jogszabályi előírásoknak”, ezért a Civil Kollégium Alapítvány esetében felhívással, a Föld Napja Alapítványnál pedig jelzéssel intézkedett a törvénysértések megszüntetése iránt. A Szivárvány Misszió Alapítvány maga szüntette meg a jogszabálysértést azután, hogy tudomást szerzett az ügyészség vizsgálatáról.
Hozzátették: pert indított az ügyészség a Magyar Teleház Szövetség Egyesület és az Erdei Iskola Alapítvány megszüntetéséért, mert azok ténylegesen nem működtek. Az Erdei Iskola Alapítvány megszűnését a bíróság időközben megállapította. A Kurt Lewin Kulturális Alapítvány az Előítéletek Csökkentéséért pedig maga kezdeményezte megszűnésének megállapítását, miután értesült az ügyészség vizsgálatáról. Utóbbit az ügyészség „figyelemmel kíséri”, és az eljárást csak azután nyilvánítja befejezettnek, hogy a megszűnést megállapították – írta a Kehi.
A Kehi kezdeményezése által érintett hetedik szervezetről, az Energiaklub Szakpolitikai Intézet és Módszertani Központ Egyesületről az ügyészség azt állapította meg, hogy mivel időközben megszűnt a közhasznú jogállása, a „korábbi közhasznú működése feletti ügyészi törvényességi felügyeleti jog is elenyészett”, vagyis az ügyészség a jelzett jogszabálysértéseket esetében nem is vizsgálta – olvasható a közleményben.
A Miniszterelnökség kedden azt közölte az MTI-vel, hogy a sajtóhírek ellenére még mindig nem tudható, hogy szabályosan osztották-e a Norvég Civil Alap magyarországi forrásait. Hozzátették: a kormány tavaly megfogalmazott kritikái három, a pénzosztásban érintett alapítványra vonatkoztak (Ökotárs, Kárpátok és Autonómia), amelyek működéséről a mai döntések nem szólnak.
