Eredeti szándéka szerint Vida Ildikó egy ciklusra vállalta a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) vezetését – az előző Orbán-kormány idején ő vezényelte le az Adó- és Pénzügyi Ellenőrző Hivatal (APEH), valamint a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának (VPOP) összevonását –, 2014-ben a miniszterelnök kifejezett kérésére folytatta a munkát az adóhivatal élén – tudtuk meg NAV-os forrásainktól. Mostani, pontosabban két hónappal ezelőtti döntésének oka, hogy úgy érezte, elfogyott körülötte a levegő. Az idáig vezető folyamat gyökerei messzire nyúlnak.
Vida Ildikó megújított megbízatásának kezdete nagyjából egybeesett az amerikai–magyar kapcsolatok megromlásával. Orbán Viktor tavaly nyári elhíresült tusnádfürdői beszéde az illiberális demokráciáról és a civil szervezetek elleni vizsgálatok élénk reakciókat váltottak ki az Egyesült Államok részéről; Bill Clinton volt és Barack Obama jelenlegi elnök is szövetségestől szokatlan élességgel bírálta a magyar kormányt. Obama hazánkat a civil társadalmat korlátozó országok sorában említette.
Erre válaszul kemény nyilatkozatot adott ki 2014. szeptember 24-én a Külgazdasági és Külügyminisztérium, amelynek vezetését akkortájt vette át Szijjártó Péter. E szerint „az Amerikai Egyesült Államok elnökének a magyar civil társadalom kormányzati korlátozására vonatkozó megjegyzéseinek nincsen ténybeli alapja. A magyar nép egy szabadságszerető nép, ezért nem viselné el szabadságának semmilyen korlátozását.” Külügyi forrásból úgy tudjuk, a minisztériumban sokan nem javasolták a harcias viszonválaszt. Tény, hogy az amerikai–magyar viszony a politika területén mélypontra jutott, amit csak tetézett a helikopterbeszerzés régóta húzódó ügye. Magyarország jó ideje tervezi új harci helikopterek vásárlását; az előző ciklusban államközi szinten az amerikaiakkal használt, az olaszokkal új eszközök ügyében folytak végül eredménytelenül zárult tárgyalások.
Később egy nemzetközi tender kiírásáról volt szó, ám erre sem 2014-ben, sem az idén nem került sor. Ezen is indulni terveztek az amerikaiak, az üzlet elmaradása növelte a csalódások számát a tengerentúlon. Forrásaink szerint amerikai jelzések alapján várható volt, hogy a rendezetlen konfliktusok miatt az Egyesült Államok a kitiltás politikai fegyverét alkalmazza, s különösen érzékeny területként az adóhivatal az egyik lehetséges „célpont”. NAV-os informátorunk egyenesen úgy fogalmazott, ezt talán nem is bánták sokan kormányzati körökben, hiszen „nem kár Simicska Lajos embereiért”. Egyik forrásunk úgy tudja, amerikai részről informálisan megüzenték, hogy a NAV vezetőivel kezdik a kitiltásokat.
Emlékezetes, a kitiltási botrányt nem Amerika, hanem az akkor a kormányközeli Századvég tulajdonában lévő Napi Gazdaság robbantotta ki tavaly október 16-án. A lap szerint adóvizsgálat folyik amerikai érdekeltségek ellen, amire válasz az érintett szervezetek vezetőinek kitiltása az Egyesült Államokból. Máig megoszlanak a vélemények arról, hogy az informálisan Habony Árpádhoz köthető Századvég-agytröszt magánakciójáról, vagy a legfelső szinten jóváhagyott politikai akcióról, egyfajta elővágásról volt-e szó. Előbbit erősíti, hogy a kitiltási botrány fűtötte a kormányellenes civil tüntetéseket, s az egész magyar berendezkedésre a rendszerszintű korrupció vádjának árnyékát vetette, ami aligha állhatott az Orbán-kormány érdekében.
Másrészt a Napi Gazdaság a kitiltási ügy érintettjeként lényegében beazonosította a NAV vezetését – kormányzati körökben 2014 őszén már téma volt az elnök távozása –, kellemetlen helyzetbe hozva Vida Ildikót, aki végül a Magyar Nemzetnek mondta el, hogy valóban rajta van a listán. Ahogy azt is, hogy erről a kormány illetékeseit is értesítette. A kitiltásáról szóló hivatalos levelet egyébként a Napi Gazdaság említett cikkének megjelenése után kapta kézhez Vida Ildikó.
Érdekesség, hogy az adóhivatal vezetőin kívül hivatalosan továbbra sem tudni semmit arról, milyen kormányzati vagy kormányközeli személyeket tiltott még ki az Egyesült Államok. A legkonkrétabb vád a NAV-val szemben az amerikai Bunge étolajgyártóhoz kapcsolódott: a cég még 2011-ben áfacsalások miatt a hatósághoz fordult. Ám kiderült, hogy a bejelentés után azonnal titkos nyomozás indult, ami hosszú ideig tartott ugyan, de eredménnyel zárult. Erről 2014. február 21-én számolt be a NAV bűnügyi szóvivője: „Cukor-, olaj- és élelmiszer-kereskedelemmel foglalkozó bűnszervezetre csaptak le a NAV nyomozói. A gyanúsítottak több gazdasági társaságot működtettek, amelyek egy általuk létrehozott cégláncolaton keresztül nagyüzemi felhasználóknak és multinacionális kereskedőknek értékesítették a papíron Szlovákiában beszerzett cukrot és étolajat.” Paradox módon a kitiltási ügy egyszerre lehetetlenítette el és erősítette meg pozíciójában Vida Ildikót. A miniszterelnök ugyanis szuverenitáskérdésként kezelte az ügyet; semmiképpen sem akart külső nyomásra leváltani egy állami vezetőt. Inkább felszólította a NAV elnökét, hogy a homályos korrupciós vádakra válaszul perelje be André Goodfriend ideiglenes amerikai ügyvivőt. Ez meg is történt a várható eredménnyel: Amerika nem függesztette fel Goodfriend diplomáciai mentességét, így az eljárás meghiúsult. Vida Ildikó maradt, az ügyvivő pedig nemsokára távozott.
Adóhivatali forrásunk szerint nem volt felhőtlen Vida Ildikó és Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter viszonya. Konfliktusuk az online pénztárgépek bevezetéséhez köthető: az adóhivatal szakemberei éppen annak a két kasszatípusnak a tesztelésénél nem voltak jelen, amelynek engedélyét az illetékes hivatal visszavonta. A Nemzetgazdasági Minisztérium által favorizált ALT Cash típusa nem bizonyult teljesen biztonságosnak, az engedély ideiglenes visszavonása súlyos zavart okozott tavaly év elején az online pénztárgépekre való átálláskor. (Ennek fényében is érdekes az a házszabály-ellenesség miatt elvetélt javaslat, amely szerint a NAV elnökének kinevezése és felmentése nem a miniszterelnök, hanem a nemzetgazdasági miniszter jogköre lett volna.)
Vida Ildikó a hivatal dolgozóinak írt, hétfőn az MNO.hu-n nyilvánosságra került levelében főként a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt érintő kormányzati elképzelésekre és az életpályamodellre tett javaslata elutasítására hivatkozott döntése okaként. Utóbbi azért is jelent különösen nagy problémát, mert hatalmas jövedelmi különbségek vannak a hivatásos állományban lévők között. NAV-os forrásaink nehezményezik, hogy a szervezeti felépítést és a személyzeti állományt érintő kormányzati tervekről kikérték a Nemzetgazdasági és a Belügyminisztérium, s a Lázár János vezette Miniszterelnökség véleményét, az adóhivatalét viszont nem. Az Államreform-bizottságnak pedig könyörögniük kellett, hogy meghallgassa véleményüket. A változtatási elképzelések között a szervezet vezetői szerint vannak hasznos és veszélyes elemek is. Utóbbiak között említette egyik forrásunk az adóellenőrzések lerövidítésének alapesetben üdvözlendő szándékát. Ám szerinte például a hálózatos áfacsalások esetében, ha azok a határokon is átnyúlnak, nem lehet a javasolt fél év alatt végigvinni az ellenőrzéseket. A kormányhivatalokhoz való kiszervezést pedig kivitelezhetetlen ötletnek tartják, hiszen ott nem dolgozhatnak hivatásos állományúak, s ez esetben az informatikai háttér biztosítása sem lenne megoldott. Informátorunk elbocsátásokra sem nagyon lát lehetőséget, mondván, 2011 óta csak újabb feladatokat kapott a NAV. Az adóhivatalnál azt is a bizalom hiányának tudják be, hogy szerintük az Állami Számvevőszék a jelentéseiben kifogásolható módon kritizálja a szervezetet, s ott is problémát vél felfedezni, ahol az EU mindent rendben lévőnek talált.
A Vida Ildikó két hónapja történt lemondását követő kormányzati nyilatkozatokat, Varga Mihály és Lázár János kijelentéseit forrásunk az egész NAV szempontjából károsnak ítéli. – Hogyan lehet a közbizalom meggyengüléséről beszélni, amikor kormányzati részről is elismerik, hogy folyamatosan növekednek az adóbevételek? – tette fel a kérdést. Hozzátette: a közbizalom megingása nem adószakmai, hanem politikai kérdés, amit a politikának kell kezelnie. Állítása szerint az adóhivatali dolgozók körében visszatetszést keltett az a kormányzati kijelentés, hogy a NAV ellenségként kezeli az embereket.
Összefoglalva: Vida Ildikó úgy érezte, elfogyott körülötte a levegő, miután világossá vált előtte, hogy az életpályamodellre tett javaslatának megvalósítását a kormányzat az ígéretek ellenére blokkolja, a NAV átalakítását pedig lényegében a hivatal jelenlegi vezetését megkerülve, a szakmai meggyőződésével ellentétes módon kívánja végrehajtani. Ehhez járultak az előző évek konfliktusai, a kormányzat egyes szereplőivel való ütközések, a bizalom hiánya, illetve a kitiltási ügy, amelyben az adóhivatal vezetése akaratán kívül a magyar–amerikai politikai játszma eszközévé vált. Így Vida Ildikó a miniszterelnök szándéka ellenére végleges döntést hozott május 20-án az adóhivatal éléről történő távozásáról. A hatóság jövőjéről szóló döntéseket a kormánynak kell meghoznia.
Lázár tudta
Elismerte tegnap Lázár János kancelláriaminiszter, tudott arról, hogy a NAV elnöke május 20-án benyújtotta lemondását. Arról nem beszélt, ezt miért nem hozták nyilvánosságra. Azt hangoztatta: Vida Ildikó tavaly ősz óta többször felajánlotta lemondását, de a kormányfő nem fogadta el, mert elégedett volt a munkájával. Lázár hozzátette: az új elnök kinevezésével nem sietnek, a kormány először a szervezet átalakításáról döntene. (MN)
