Melegjogok: a társadalmat nem kell megnevelni

A melegek helyzetéről konferenciáztak baloldali politikusok. Vita főleg Schiffer András részéről volt, de az ő mondatait is bírálták mások.

„Próbáltuk meghívni a fideszeseket, többek között Kocsis Mátét is, de nem kívántak élni a lehetőséggel” – hangzott el a Republikon részéről a szerdai konferencia elején, bár arról nem szóltak, hogy a Jobbik képviselőjét hívták-e, vagy a radikáljobbos pártot nem is kívánták egy asztalhoz ültetni a többiekkel. Az LMP társelnöke, Schiffer András többször fel is szólalt ez ellen, mondván, ő a jobbikos Mirkóczki Ádámmal, esetleg Losonczy Pállal is szívesen ütköztetné érveit.

Utóbbi nevét nem ő dobta be egyébként: a PM-es Tordai Bence vetette fel, hogy szerinte azok a jobboldaliak elfogadóbbak a melegekkel szemben, akiknek van ilyen ismerősük. Példaként említette Losonczyt, aki egy személyes beszélgetés során fejtette ezt ki neki.

A jobboldal hozzáállása egyébként többek részéről felmerült. Szigetvári Viktor Együtt-elnök kifejtette: segíteni kell a jobboldalt, hogy ebben a kérdésben ne valamiféle „megfelelési kényszernek” tegyen eleget. A politikus szerint fontosabb is talán az oktatás a jogoknál. Schiffer vitába szállt vele és a többiekkel, mint mondta: a társadalom nem megnevelendő tárgy, amelyet le kell szoktatni a homofóbiáról. Hozzátette, hogy súlyos válságban van a világrendszer, és így természetes, hogy sokan a hagyományos intézményekbe kapaszkodnak. „Még ha nem is értek vele egyet, de nem mondanám populistának a KDNP álláspontját” – fogalmazott Schiffer. Szigetvári erre azzal válaszolt: ő nem is mondta, hogy aki kereszténydemokrata, az populista, és azt is természetesnek tartja, hogy egy világválság során sokan a hagyományos értékekhez igyekeznek ragaszkodni.

Az edukáció kérdéskörét mások is elővették. A DK-s Sebián-Petrovszki László arról beszélt, hogy amikor tavaly, még a baloldali összefogás előtt képviselőjelölt-jelölt volt, akkor egy jelentős részben jobbikos támogatottságú körzetben indult, a lakossági gyűlésén pedig megkérdezték tőle: igaz-e, hogy egy férfival él házasságban. A válasza erre az volt, hogy nem igaz, mert valójában élettársi kapcsolatban él, s ezután közösen beszélték ki a melegek helyzetét.

Tordai Bence Schiffernek válaszul elmondta: valójában ő is edukál, amikor az általa vallott nézetekről beszél, még ha ezt nem is ismeri el. Schiffer és Tordai között egyébként is mintha feszültebb lett volna a viszony, a végén pedig már a PM-es politikus úgy fogalmazott, hogy „te is edukálsz, hiába nem nézel rám”. Tordai korábban azt is kifejtette, hogy sok vitájuk volt egykori párttársaikkal, „a PM egy 2.0-s politikai startup, az 1.0-s képviseletében itt van András”, később pedig kifejtette, hogy az LMP-s és a PM-es logika különbsége, hogy Tordaiék a szerves társadalomfejlődés elfogadása mellett sem mondanak le az edukációról, a nekik fontos témák kiemeléséről csupán „a heteronormatív emberek érzékenysége miatt”. A Párbeszéd Magyarországért politikusa elmondta továbbá, hogy ő maga is nagyon jól edukálható, és ma is LMBTQI-jogokról beszél, de ha jövőre kell majd A-t is mondani, azt is megteszi majd. (Az LMBTQIA betűszóból az I az interszexuálisokat, az A pedig az aszexuálisokat jelöli.)

Az MSZP-s Bárándy Gergely a vita során végig azt hangsúlyozta: a szocialisták a gyakorlatban is elkötelezett hívei voltak a jogkiterjesztésnek, illetve annak is, hogy a közösség tagja elleni gyűlöletkeltés, gyűlölet-bűncselekmények külön büntetőjogi tényállás alá essenek. „Mi vezettük be a regisztrált élettársi kapcsolatot” – jelentette ki, hozzátéve, hogy Amerikában is sok idő kellett a melegházasság elfogadásáig, „a társadalmi szemléletformáláshoz idő kell”.

Szigetvári is elmondta, hogy az Együtt a teljes jogkiterjesztés pártján áll. Sebián-Petrovszki szintúgy: mint közölte, szerinte nem külön csomagként kell kezelni a melegek ügyét, hanem az egyes témáknál kell nézni, hogyan érinthetik ezek a homoszexuálisokat.

A Liberálisok ügyvivője, Bősz Anett arról beszélt: van előrelépés a melegházasság elfogadása terén, de relatív többségben vannak most is az ellenzők. Szerinte beszélni kell az „alultájékozottság” kérdéséről is, mivel sokszor hangzik el, hogy „a gyerekem majd mit fog szólni, ha meleget lát”, vagy hogy a melegek egyben pedofilok is. Szerinte nem igaz, hogy a homoszexuálisok hajlamosabbak a depresszióra, csak a társadalom nyomja őket ebbe bele.

Schiffer András úgy vélekedett ugyanakkor, hogy a melegházasság mellett arról is lehet beszélni, milyen különálló ügyek fontosak épp a melegeknek. A politikus szerint ilyen lehet, hogy valakinek a külföldi párja részesülhet-e könnyített honosításban, illetve hogy vér szerinti gyereket örökbe fogadhat-e a meleg szülő párja. A politikus ugyanakkor fontosnak tartja, hogy ne sértsék azokat a polgártársaikat sem, akikkel radikálisan nem értenek egyet, „az elfogadás ott kezdődik, hogy egymás lelkiismereti meggyőződését is tiszteletben tartjuk”. Emellett Schiffer felhívta Tarlós István és a jobbikosok figyelmét is: „nem polkorrekt zubbonyban kell mindenkinek ugrálnia”, de tudomásul kell venni, hogy a szavaknak társadalomformáló erejük van. Úgy véli továbbá, hogy a DK hitelessége akkor megkérdőjeleződött, amikor Pásztor Albertet indította Miskolcon és amikor képviselője a debreceni menekülttábor ellen szólalt fel.

Schiffer a vitát azzal indította egyébként, válaszul Bárándy felvetésére a gyűlöletbeszéd-törvényekről, hogy szerinte nem lehet korlátozni a szólásszabadságot a tolerancia nevében. Megkérdeztük a jelen lévő politikusokat, mit gondolnak a gyűlöletbűncselekmény-törvényről. Emlékezetes, nemrég két év letöltendőre ítéltek egy fiatal nőt, mert egy Pride utcabál után megütött egy felvonulót. A kérdés arra is vonatkozott, nem túlzás-e egy ilyen ítélet. A konkrét bírósági döntést egyikük sem szerette volna kommentálni, a közösség tagja elleni bűncselekményekre vonatkozó kitételt pedig a legtöbben helyesnek tartják. Szigetvári kifejtette, hogy a jogintézménnyel egyetért, az ítélet pedig megalapozottnak tűnt, bár azért hozzátette: olvasta ő is a nő nehéz sorsáról szóló cikket, és empátiát is érzett iránta, de ettől még a törvénnyel egyetért. Bárándy itt közbeszúrta, hogy ezt is ők vezették be, Schiffer erre kifejtette: zavarta, hogy 2006 után az ilyen eseteket az akkori kormány politikai haszonszerzésre használta, és örül, ha a büntetőjogi paragrafusokat alkalmazzák is.

Megkérdeztük azt is, mit gondolnak arról, amikor Ungár Klára a nyilvánosság előtt beszél más politikusok vélt vagy valós szexuális orientációjáról, mondván, mivel homofób politikát támogatnak, ezért ez jogos eljárás velük szemben. Ungár tettével egyedül Sebián-Petrovszki értett egyet, Szigetvári és Tordai úgy vélekedett, ez nem szerencsés dolog, és mindenkinek önként kell döntenie a coming outról. Tordai hozzátette azt is, hogy Arthur Finkelstein esetében viszont, „aki meleg kapcsolatban él, de buzigyűlölő kampányt folytat”, jogos lehet erről beszélni. „Ha valaki liberális, akkor nem gondolhatja, hogy bárkit bármire rákényszeríthet” – jelentette ki Bősz Anett. Schiffer pedig úgy fogalmazott: „gyalázatos és illiberális”, amit Ungár tett, és a cél sosem szentesítheti az eszközt, még a „tolerancia mint szent cél sem”.