Tehát – szakítva az eddigi gyakorlattal – nem az adott kórháznak kell kigazdálkodnia a rezidensek bérét - így az intézményeknél 3,4-5 milliárd forint marad, amelyet más célra is felhasználhatnak. Problémát jelentett az is, hogy a rezidenseknek, miután letették a szakvizsgát, és így kikerültek az ösztöndíjrendszerből, jelentősen csökkent a jövedelmük. Ezért jövő januártól legalább öt évig havi bruttó 151 ezer forint plusztámogatás illeti meg a fiatal szakorvosokat, akik közfinanszírozott ellátás keretében gyógyítanak. Ezt azt jelenti, hogy körülbelül havi nettó 270 ezer forint lesz a szakorvosi minimálbér.
Zombor Gábor kiemelte, hogy a jövő évi költségvetés biztosítja a megfelelő forrásokat és ezt a komplex programot, a jövő évi büdzsében 9 milliárd forint áll erre rendelkezésre. Elmondta még, hogy míg 2010-ben a szakorvosi képzésben négyszázhúsz jelentkező volt, a 2015-re meghirdetett államilag támogatott szakképzés keretszáma 1167 fő, tehát akik akarnak, azok részt tudnak venni a programban.
Zombor Gábor egy keddi háttérbeszélgetésen elmondta, az egészségügyben nem lehet életpályamodellt kidolgozni, mert annak egységes megvalósítása a különböző foglalkoztatási jogviszonyok miatt lehetetlen.
Az orvosok és a szakdolgozók esetében külön-külön kell megállapodni, amely egy hosszú távú bérmegállapodást jelentene. Azt a tárca is érzékeli, hogy az ágazatban dolgozók elégedetlenségének legfőbb oka egyértelműen a bizonytalanság, „nem látják, mi lesz a következő lépés”. Problémát okoz az is, hogy a kapott bérkiegészítések eddig nem épültek be az alapbérbe, ez azonban jövő januártól megváltozik.
