A Magyar Közlöny legfrissebb számában olvasható dokumentum szerint a támogatott szakképzésben a rezidens az Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központtal (ENKK) létesít közalkalmazotti jogviszonyt, a szakképzés idejére általa választott egy egyetemmel szakképzési megállapodást köt. A szakminiszter minden év október 31-éig közzéteszi a következő év január 1-jétől december 31-éig betölthető rezidens-keretszámokat.
A támogatott szakképzésben a rezidenseket úgynevezett tutorok felügyelik, egy-egy – a képzőhely által kijelölt – tutor egyszerre legfeljebb három jelöltet, a javadalmazásuk rezidensenként havi 50 ezer forint lesz.
A rendelettel létrehozott rezidenstámogatási program a közfinanszírozott egészségügyi ellátásban, a miniszter által meghatározott speciális szakterületeken és a hiányszakmákban elhelyezkedő rezidensek támogatását szolgálja a szakképzési időből hátralévő részben.
A szintén a rendelet által létrehozott fiatal szakorvosok támogatási programjában azok vehetnek részt, akiket szakvizsgájuk után teljes munkaidőben foglalkoztat valamely érvényes finanszírozási szerződéssel rendelkező egészségügyi szolgáltató. A szakorvosonként havi bruttó 151 000 forintos programban az augusztus 31-ét követően az első szakorvosi vagy kórházi, klinikai szakgyógyszerészi szakvizsgájukat megszerző szakorvosok és szakgyógyszerészek részesülhetnek a szakvizsga megszerzését követő öt évig, valamint a rezidenstámogatási program ösztöndíjaiban részesülő és augusztus 31-éig első szakorvosi vagy kórházi, klinikai szakgyógyszerészi szakvizsgát tett fiatal szakorvosok és szakgyógyszerészek részesülhetnek 2016. január 1-jétől számított öt évig.
Múlt csütörtökön, sajtótájékoztatón az egészségügyért felelős államtitkár arról beszélt: idén július elsejétől központosítják a rezidensképzést, és jövőre nettó 270 ezer forint lehet a szakorvosi minimálbér. Zombor Gábor akkor kifejtette, a rezidensek felmenő rendszerben nem egy-egy konkrét kórházzal, hanem az ENKK-val szerződnek, az illetményüket pedig a központi költségvetésből biztosítják.
Tehát – szakítva az eddigi gyakorlattal – nem az adott kórháznak kell kigazdálkodnia a rezidensek bérét - így az intézményeknél 3,4-5 milliárd forint marad, amelyet más célra is felhasználhatnak. Problémát jelentett az is, hogy a rezidenseknek, miután letették a szakvizsgát, és így kikerültek az ösztöndíjrendszerből, jelentősen csökkent a jövedelmük. Ezért jövő januártól legalább öt évig havi bruttó 151 ezer forint plusztámogatás illeti meg a fiatal szakorvosokat, akik közfinanszírozott ellátás keretében gyógyítanak. Ezt azt jelenti, hogy körülbelül havi nettó 270 ezer forint lesz a szakorvosi minimálbér.
Zombor Gábor kiemelte, hogy a jövő évi költségvetés biztosítja a megfelelő forrásokat és ezt a komplex programot, a jövő évi büdzsében 9 milliárd forint áll erre rendelkezésre. Elmondta még, hogy míg 2010-ben a szakorvosi képzésben négyszázhúsz jelentkező volt, a 2015-re meghirdetett államilag támogatott szakképzés keretszáma 1167 fő, tehát akik akarnak, azok részt tudnak venni a programban.
Zombor Gábor egy keddi háttérbeszélgetésen elmondta, az egészségügyben nem lehet életpályamodellt kidolgozni, mert annak egységes megvalósítása a különböző foglalkoztatási jogviszonyok miatt lehetetlen.
Az orvosok és a szakdolgozók esetében külön-külön kell megállapodni, amely egy hosszú távú bérmegállapodást jelentene. Azt a tárca is érzékeli, hogy az ágazatban dolgozók elégedetlenségének legfőbb oka egyértelműen a bizonytalanság, „nem látják, mi lesz a következő lépés”. Problémát okoz az is, hogy a kapott bérkiegészítések eddig nem épültek be az alapbérbe, ez azonban jövő januártól megváltozik.
