Az ország védelme a tét

A határzárról, a külföldi plakátkampányról, valamint Andy Vajna átvilágításáról is beszélt Lázár János a Kormányinfón.

Lázár János közölte, a kampánnyal az a célja a kormánynak, hogy világossá tegye, nem érdemes elindulni Magyarország irányába, mert megváltoztak a jogszabályok és épül a határzár. Közölte, a kormány keddi ülésén dönt a kampány elindításáról. A kampánnyal elsősorban az embercsempészeket célozzák meg, hogy megtörje a szervezett, Magyarországról nyugatra vezető embercsempész-útvonalat.

A miniszter megköszönte a civileknek, a civil szervezeteknek, hogy segítették az országba belépőket. Kiemelte Sólyom László volt köztársasági elnök és Lévai Anikó támogatását.

250-300 ezer lehet az illegális bevándorlók száma az idén – mondta el Lázár János a csütörtöki Kormányinfón. „Egy európai népvándorlási válsággal” állunk szemben, és az ENSZ tanulmánya szerint a mostani időszakban 230 millió ember hagyja el az otthonát és vág neki a nagyvilágnak.

Lázár bejelentette, hogy a kormány jövő héten várhatóan arról dönt, hogy a határzár kétszeres lesz: gyorstelepítésű drótakadályból és kerítésből áll.

Az Európai Bizottság 2,4 milliárd eurós támogatást hagyott jóvá hétfőn a 2014–2020-as időszakra tizenkilenc EU-tagország megsegítésére. Lázár János erre reagálva elmondta, hogy a kormány szerint „méltánytalan és igazságtalan ez az elosztási rendszer”. Magyarország ugyanis az egyik legveszélyeztetettebb ország ebből a szempontból. A görögök mégis 474 millió, az olaszok 558 millió eurót kapnak, míg a magyarok alig 61,5 millió eurót. A régi tagállamok javára „lobbizás történt rossz értelemben”, és ezt Magyarország szóvá teszi Brüsszelben: „Ez a szokásos hátrányos megkülönböztetés, a régi tagállamok lenyúlták a pénzt az új tagállamok elől” – tette hozzá a miniszter.

Lázár János bejelentette, hogy legközelebb augusztus 18-án ülésezik a kormány. A miniszter azt javasolja a kormánynak, hogy 2017. június 30-ig írják ki a 2014–2020 közötti uniós költségvetési ciklus minden magyar pályázatát. A kormány következő, keddi ülésén tesz erre javaslatot. Emlékeztetett arra, hogy ebben az időszakban 12 ezer milliárd forint áll Magyarország rendelkezésére. Közölte, idén 133 pályázatot kell kiírnia Magyarországnak.

Augusztus 25-én tartják meg azt a rendkívüli kormányzati konferenciát, amelyet június végére terveztek. Orbán Viktor itt értékeli az elmúlt öt, valamint egy évet. Itt tervezi meg a kormány a következő három év stratégiai lépéseit. A konferencián meghívott állami vezetők is részt vesznek, például Matolcsy György, a jegybank elnöke. Ezután szeptember 15-ig dönti el a miniszterelnök, hogy milyen személyi cseréket tervez.

A miniszter kiemelte: az elmúlt 30 év egyik nagyon fontos döntése, hogy az Európai Bizottság jóváhagyta a 2014–2020 közötti magyar vidékfejlesztési programot. A kormány célja, hogy minden területen érvényesüljön az a szemlélet, hogy a kis és közepes szereplőknek jusson a lehetőségek 80 százaléka, és a bizottság nemcsak jóváhagyta, hanem támogatta is ezt a koncepciót. Hozzátette: mintegy 1300 milliárd forint felosztási rendszerét fogadta el most a bizottság.

Lázár János kitért a 2007–14 közötti uniós fejlesztési ciklus lezárására is. Szerinte „a sírból kellett visszahozni az uniós kasszát”, és most az Európai Bizottság úgy értékeli, Magyarország nem veszít el egy forintot sem a neki járó 8200 milliárdból.

Vajna András György nemzetbiztonsági átvilágítása befejeződött, azon az átvilágított személy megfelelt – jelentette ki a miniszter a filmügyi kormánybiztos C-típusú átvilágításáról. Ezzel eddig adós volt a kormány, most megtették.

A jövő heti kormányülésen hallgatják meg az országos tiszti főorvos beszámolóját, hogy jelentenek-e fertőzőveszélyt a Magyarországra érkező bevándorlók. Lázár hozzátette: súlyos fertőző betegségek merültek fel – a hepatitis és a HIV –, ezért szakmai segítségre van szükség annak eldöntéséhez, hogy a fertőzöttek aránya sok-e vagy kevés.

A Magyar Nemzeti Bank által létrehozott Pallas Athéné Geopolitikai Alapítvány még februárban luxusingatlant vásárolt a fővárosi Svábhegyen, a Mátyás király út 44. szám alatt – ahogyan arról kedden beszámoltunk a földhivatali tulajdoni lap alapján. Lázár úgy véli, a jegybank nemrég felállt új felügyelőbizottsága vizsgálhatja a befektetéseket. Ez ügyben a kormánynak nincs hatásköre.

A miniszter azt mondta, hogy Gulyás Gergely azért fogalmazhatott úgy, hogy nem kell a kerítés elé érkezőkkel külön tenni semmit, mert a kerítésen irányjelző táblák lesznek, mutatva, hogy merre van a hivatalos belépési pont. Az ember az ajtón megy be, nem a kerítést rúgja be – utalt egy régi magyar szokásra. Ha az érkezők minden törvényt be akarnak tartani, miért nem az ajtón jönnek be? – tette fel a kérdést Lázár.

Mint ismert, Gulyás Gergely szerdai sajtótájékoztatóján arra a kérdésre, hogy a kerítés túloldalán, de már magyar oldalon üldögélők jogi státusza milyen, van-e szándék arra, hogy kidolgozzák, mit kell tenni velük, Gulyás úgy válaszolt: aki nem jön át a határzáron, azzal nincs dolga Magyarországnak.

„Ne várják el tőlem, hogy mind a nyolcszáz kollégám összes dolgáról tudjak” – szabadkozott Lázár János L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkárának nyilatkozatával kapcsolatban. A barackmagügyben ugyanis az államtitkár letagadta, hogy a cégnyilvántartás és a saját vagyonbevallása szerint a tulajdonát képező kft.-je az övé lenne. Ugyanakkor kétségtelennek nevezte, hogy L. Simon valótlant állított. – „Kifelé megvédem a kollégáimat, hogy bent mi történik, az az én dolgom” – reagált az ATV kérdésére.

A borai mellé ajánlotta a rákellenesnek hirdetett sárgabarackmagot a Miniszterelnökség politikai államtitkárának a cége – ahogy arról korábban mi is írtunk: Rákellenes, méregtelenítő és tisztítja a májat – így hirdette az L. Simon László érdekeltségébe tartozó vállalkozás honlapján a sárgabarackmagot – ezt egyébként a HVG vette észre. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal is vizsgálatot indított az ügyben, általánosságban pedig megjegyezték, hogy az élelmiszerek jelölésén gyógyhatásra vonatkozó állítás nem tüntethető fel.

Azzal kapcsolatban, hogy a nyíregyházi kisvasutat Felcsútra viszik, Lázár elmondta: a felcsúti a hetedik ilyen beruházás, és sokra lenne még szükség. A miniszter szerint Orbán Viktor házán kívül sok egyéb nevezetesség van a környéken, az egész Váli-völgy kiemelt természeti érték. Ha Orbán háza és a stadion nem lenne ott, senki nem vonná kétségbe, hogy erre szükség van. Hozzátette: Orbán miatt büntetni az egész völgyet nem lenne igazságos.

A vasúti kocsik projektjével a kormány nem foglalkozott, de a felcsúti pályázat, az elbírálás szabályos volt.

A Quaestor-üggyel kapcsolatban Lázár János kifejtette: eddig csaknem 29 ezer ügyfél kártalanítását utalták át, ami 79 milliárd forintot jelent. Ez azt jelenti, hogy a 32 ezer ügyfél mintegy 90 százaléka kapott jelentős összeget, a károsultak meghatározó része megkapta a pénzét. Jelenleg azoknak a kárrendezésére kell még várni, akik 20 ezer euró feletti összeget kockáztattak, ugyanis meg kell várni az Alkotmánybíróság döntését, miután ügyükben a pénzintézetek e testülethez fordultak – magyarázta.