Valós krízis, sikeres tematizálási akciósorozat

Kiszelly Zoltán: A kormány részéről józan reflex volt az év elején, hogy elkezdett a migrációval foglalkozni.

Az már a kezdetektől egyértelmű volt, hogy a Fidesz a menekültek és az illegális bevándorlók kategóriáját megpróbálta élesen elválasztani, kiemelve, hogy az előbbi csoportnak továbbra is védelmet adnak. Orbán Viktor január végén Brüsszelben, miután megbeszélést folytatott európai uniós vezetőkkel és az Európai Néppárt elnökével, úgy fogalmazott: Magyarország nem képvisel idegenellenes álláspontot, de ésszerű bevándorláspolitikát akar Európában. Pár nappal később a Kossuth rádiónak azt mondta: tömegével érkeznek Magyarországra olyan emberek, akik nyilvánvalóan nem menekültek, nem üldözik őket otthon, a megélhetés reményében jönnek el, Magyarországon azonban – a kedvezőbb elbírálás érdekében – politikai üldözöttnek nyilvánítják magukat. Majd úgy folytatta: nincs értelmes érv amellett, hogy miért kellene beengedni az országba más kultúrából, civilizációból érkező emberek tömegeit, akik kizárólag a megélhetéséért jönnek ide.

Az csak később, tavasszal derült ki, hogy míg az év első hónapjaiban elsősorban Koszovóból érkeztek emberek a jobb élet reményében, március–április környékén már elsősorban Afganisztánból, Szíriából, Irakból és Pakisztánból, vagyis részben háborús övezetekből jött a menedékjogot kérők többsége, és Koszovó leszorult a dobogóról.

Az illegális határátlépők áradatával kapcsolatban háromlépcsős kommunikáció figyelhető meg – mondta Kiszelly Zoltán. Egyrészt a plakátkampány és a lefolytatott konzultáció a magyar választók meggyőzését szolgálta arról, hogy itt nem egy álvitáról van szó, aminél a kivándorlás és a magyarok külföldi munkavállalása sokkal fontosabb, hanem ez a magyarok gondja is, különösen akkor, ha visszaküldik a rajtunk keresztül Nyugatra tartó menekülteket. A második a biztonsági határzár építésének bejelentése volt. Ez elsősorban a migránsoknak üzente azt, hogy nem érdemes idejönni, és megvédjük a schengeni határokat, hogy a belső mozgás az Európai Unióban megmaradhasson. A harmadik lépcső pedig a migránsokkal kapcsolatos kvóta kérdése, és a menekültek visszaküldését lehetővé tevő dublini egyezmény felfüggesztésének kilátásba helyezése volt. Ez az uniós partnereknek üzente, hogy mindenki végezze el a saját házi feladatát. Az, hogy Orbán Viktor nem vett részt a héten Bécsben rendezett nyugat-balkáni konferencián, azt a magyar álláspontot tükrözte, hogy a kormány szerint az Európai Unió félrekezeli a problémát – mondta Kiszelly Zoltán.

Juhász Attila politológus, a Political Capital (PC) vezető elemzője viszont arról beszélt, hogy a Fidesz tudatosan épített a menedékérőkkel kapcsolatos kérdésekre, ami uralja a nyilvánosságot, miközben a kormány számára kellemetlen ügyek háttérbe szorulnak. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a kormányzati üzenetekkel ellentétben itt nem bevándorlókról, hanem átutazó menedékkérőkről van szó, vagyis olyanokról, akik gyorsan tovább is állnak. Azoknak a bevándorlóknak a száma, akik tartósan, egy évnél hosszabb ideig maradnak Magyarországon, tavaly óta csaknem kétezer fővel csökkent a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal adatai szerint – mondta a PC vezető elemzője.

Bár a tavalyi év elejét még más kérdések, így például a halálbüntetés bevezetésének lehetősége is uralta, az április végi rendkívüli EU-csúcson már a migrációs kérdéseké volt a főszerep. A miniszterelnök akkor úgy fogalmazott: ami bennünket illet, magyarokat – mert nekünk is vannak menekültjeink, csak nem a tengeren keresztül jönnek –, azt a problémát mi, magyarok magunk szeretnénk, és meg is tudnánk oldani.

Az Kiszelly Zoltán szerint nem kérdéses, hogy Orbán Viktor már időben felhívta a figyelmet a problémára. Ugyanakkor sokáig nem tudta elérni, különösen nem áprilisban, amikor rengeteg bevándorló fulladt a Földközi-tengerbe, hogy Magyarországra és a hazánkon átvezető útvonalra is akkora figyelem jusson, mint a dél-európai országokra. A kormány részéről tehát az év elején szerinte józan reflex volt az, hogy elkezdett a migrációs kérdéssel foglalkozni, a fő problémát viszont az jelentette, hogyan tud Magyarország és a balkáni útvonal rákerülni a problématérképre.

A kérdés magyar kezelése sokfelé bírálatot váltott ki Európában. Április végén például a brit Financial Times a bevándorlásról kezdeményezett nemzeti konzultációról azt írta: a levél erősíti Orbán Viktor egyre inkább bevándorlóellenes retorikáját, és a kérdőív nem felel meg az objektivitás követelményének, felmérés helyett inkább manipulálhatja a közvéleményt.

A Fidesz és a kormány önmagában a téma napirenden tartásával nem szerzett új híveket és választókat, de stabilizálta szavazótáborát. A népszerűségvesztés már a menekültkérdéssel kapcsolatos kampány előtt megállt, azóta stabil a nagyobbik kormánypárt támogatottsága – mondta a Magyar Nemzetnek Juhász Attila. Kiemelte ugyanakkor, hogy miközben voltak olyan eszközök, amelyek szorosan a migrációs problémára vonatkoztak, így például a biztonsági kerítés építése vagy a jogszabályok változtatása, addig a nemzeti konzultáció és a plakátkampány egyértelműen a pártpolitika része volt, ami magát a helyzetet nem kezelte.

A PC elemzője szerint egy ország önmagában ilyen problémával, a menedékkérők ilyen hullámával nem tud mit kezdeni. Ekkora áradatot nem állít meg senki, és ebből a szempontból Magyarország csapdában van. A kormánynak ugyanis fel kell mutatni valamit, de azonkívül, hogy átengedi a tömegeket az országon, aligha fog tudni mit tenni.

A harcosabb, elszántabb hangok május közepén jelentek meg a kormányzati nyilatkozatokban. Orbán Viktor debreceni látogatásán például arról beszélt, hogy az ottani menekülttábort nem fejleszteni, hanem bezárni kell.

– Azt akarjuk, hogy ne jöjjenek többen! Akik itt vannak, azok menjenek haza! – mondta a miniszterelnök a bevándorlókra utalva, épp egy nappal azelőtt, hogy Strasbourgban az ő részvételével a magyarországi helyzetről, a halálbüntetés ügyéről és a bevándorlás kérdéséről vitázott az Európai Parlament. Azt ő maga is elismerte, hogy a fennálló uniós szabályok miatt a tábort nem lehet bezárni, így szerinte ezt az ütközetet először Brüsszelben kell megnyerni. A történet érdekessége, hogy azóta nem volt napirenden a menekülttáborok bezárása, sőt, a tervek szerint újabb befogadóállomásokat létesítenek – a helyiek tiltakozása ellenére – Martonfán, illetve Sormáson. A legújabb terv pedig a határ menti, Szerbia felé nyitott tranzitzónák kialakítása.

Idővel újabb hívószavak jelentek meg. Június eleje óta például egyre gyakrabban modern kori népvándorlásként említették az eseményeket. Június végén került elő a dupla kerítés gondolata, illetve akkor robbant a hír, hogy az ország felfüggeszti a Nyugatra távozott menekültek visszafogadását lehetővé tévő dublini rendelet alkalmazását. „A csónak megtelt” – magyarázta akkor Kovács Zoltán kormányszóvivő. Mindezt egy nappal később, több nyilatkozat megtétele után sikerült úgy pontosítani a kormánynak, hogy nincs szó felfüggesztésről, csak Magyarország türelmet kér, mivel nem képes több embert befogadni. Később döntöttek a biztonságos országokkal kapcsolatos javaslatról is, ami épp Szerbiát vette be a felsorolásba, lehetővé téve, hogy szükség esetén oda is vissza lehessen toloncolni menedékkérőket.

– A kormány cselekszik, és a migrációs helyzet kezelésével a többségi álláspont élére áll, ezt képviseli – fejtette ki lapunknak Kiszelly Zoltán. Szerinte mindaddig, amíg sikeresen kezeli a helyzetet, a támogatottsága is megmarad. Mint mondta, ha a kerítés megépítése mellett sikerül olyan jogszabályokkal fellépni a migrációs nyomás ellen, ami a nemzetközi próbát is kiállja, akkor ez olyan erkölcsi és jogi fölényt jelent, ami után további eszközök és lépések következhetnek.

Arra a felvetésünkre, hogy az egyre több hozzánk érkező menedékkérő, vagy az egyre tragikusabb események, mint például a hetvenegy halálos áldozattal járó ausztriai tragédia, nem jelent-e fokozott biztonsági deficitet, Kiszelly Zoltán azzal válaszolt: a szemlélet ezektől a hírektől nem fog megváltozni, de például az jelentős változást hozhatna, ha ősszel Ausztriában az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) olyan támogatottságot szerezne, ami miatt Ausztria zárná a határait.

Juhász Attila ugyanakkor azt emelte ki, hogy bármit is lép a magyar kormány, a probléma minél tovább húzódik, neki annál jobb, hiszen azt tudja kommunikálni, hogy megvédi az országot. A menedékkérők hulláma nyilván egy idő után alábbhagy majd, addig viszont ez remek lehetőséget jelet a népszerűségszerzésre – fejtette ki a PC elemzője.

Arra mindenesetre aligha lehet számítani, hogy a migrációs helyzet javuljon. Lázár János a csütörtöki kormányinfón azt mondta, a következő napokban akár újabb 6-8 ezer ember érkezhet a déli határhoz, ezért is kellenek nagyobb rendőri erők, és ezért is szükséges, hogy a hónap végéig, azaz hétfőig befejezzék a határzár első szakaszát, a drótakadályt. Jövő héten mindenesetre kétnapos rendkívüli ülést tart a parlament, ahol a déli határ védelme érdekében tett eddigi és további lépéseket nézik át, és számos törvénymódosítást is elfogadhatnak.