„Mit keresnek orosz bombázók Magyarország légterében?” – tette fel közleménye címében hétfőn a Párbeszéd Magyarországért. A válasz röviden: semmit. Hosszabban: jártak orosz gépek a magyar légtérben, ám kizárt, hogy ezek bombázók lettek volna.
Forrásaink szerint két darab orosz légierőhöz tartozó utasszállító repülőgép (egy Iljusin Il–62-es – amelyről szeptember közepén a Magyar Nemzet is beszámolt – és egy Il–76-os) haladt át Szíria felé a magyar légtéren. Az első valószínűleg katonai felszereléseket is szállíthatott, a második pedig jó eséllyel humanitárius szállítmányt vitt Szíriába, ahol az orosz parlament felhatalmazása nyomán bombázza az Iszlám Állam (és az Aszad-ellenes felkelők) állásait az orosz légierő. Úgy tudjuk, jelen esetben úgynevezett diplomáciai átrepülésről lehetett szó.
Jelenleg egyébként nincs érvényes ENSZ biztonsági tanácsi határozat, amely korlátozásokat vezetne be ezen a téren, de a nagyhatalmak közötti tartós véleménykülönbség miatt Szíriával szemben még fegyverszállítási tilalom sincs érvényben. Az EU a polgárháború 2011-es kezdetekor életbe léptetett ugyan fegyverembargót Szíriával szemben, ám 2013-ban felfüggesztették, hogy az Aszad-ellenes erőknek szállíthassanak haditechnikát.
Több különböző forrás szerint is másfelé vonultak az orosz bombázók Szíria felé: a dagesztáni Mahacskalában tankoltak, majd a Kaszpi-tenger (ahonnan orosz hajókról is bombázzák több-kevesebb sikerrel Szíriát), Irán és Irak légterén keresztül repültek a célponthoz. Úgy tudjuk, hogy a teherszállítók többsége is ezen az útvonalon közlekedett, ez egyébként sokkal rövidebb táv, mintha Magyarországon át kellene repülniük.
Persze ezek után felmerülhet a kérdés, hogy ha volt biztosított útvonal Szíria felé, akkor miért repültek Kelet-Európa felett is orosz gépek? Információink szerint az oroszok egyfajta tesztje is lehetett ez, hiszen a Nyugat és Oroszország viszonya a krími annexió óta nem felhőtlen, orosz katonai vezetők ellen is vannak érvényben szankciók, büntető intézkedések. Az oroszok az európai útvonal kipróbálásával felmérhették, van-e lehetőségük humanitárius és egyéb szállítmányok esetén igénybe venni ezt az opciót.
Hozzá kell tenni: éppen a NATO és Oroszország viszonya, valamint a szankciók miatt zárható ki, hogy Magyarország, valamint több NATO-ország (köztük az oroszellenes érzelmektől is fűtött Lengyelország) bombázókat engedett volna át légterén – mondta forrásunk. Egyébként Bulgária volt az egyetlen, amely nemet mondott az oroszoknak.
A Párbeszéd Magyarországért párt egy svájci repülési szakportál gyűjtésére hivatkozva kért tájékoztatást Orbán Viktor miniszterelnöktől és Simicskó István honvédelmi minisztertől. Ám a diplomáciai átrepülések engedélyezését nem a Honvédelmi Minisztérium, hanem a Külgazdasági és Külügyminisztérium végzi. Mindkét minisztériumhoz elküldtük kérdéseinket, a Honvédelmi Minisztérium megkeresésünkre közölte: „külföldi légi járművek átrepüléséről a Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatala tud felvilágosítást adni”, így az NKH-nál is érdeklődtünk az ügyben. A Külgazdasági és Külügyminisztérium válaszlevelében pedig ezt írta:
„Oroszország budapesti nagykövetsége a KKM BTDF Diplomáciai repülési részlegéhez nem nyújtott be repülési engedélykérelmet orosz harci légi járművek részére.”
Ezzel bizonyossá vált, hogy bombázó repülőgépek nem repültek át Magyarországon, ám a két utasszállítóval kapcsolatban újabb kérdést tettünk fel a minisztériumnak.
„Hivatalos megkeresés nem jött, így hivatalosan nem is repültek be hozzánk az oroszok. Nem hivatalosan meglepődtünk a látogatásukon” – ezt viszont már egy neve elhallgatását kérő külügyminisztériumi forrás mondta a 24.hu-nak kedd este. A portálnak Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is azt mondta, nem volt megkeresés. A fenti kijelentést ugyanakkor más megvilágításba helyezi a Nemzeti Közlekedési Hatóság MNO-nak küldött levele.
„A legutóbbi hivatalos megkeresés a KKM részéről október 15-én érkezett, október 16-ra szólt a repülés, 1db Il–76-os polgári lajstromjelű légijármű, állami megjelöléssel, »humanitárius segély Szíriába és orosz személyek evakuálása« céllal. A repüléshez a KKM, valamint a Szakszolgálatok hozzájárultak”
– állt a levélben, amelyben az NKH Kommunikációs Osztálya arról is tájékoztatott, hogy az oroszok magyarországi légtérhasználata egyáltalán nem lett nagyobb a megszokotthoz képest a szíriai szerepvállalás ellenére sem. „Folyamatos az oroszok általi használat az év egészét tekintve; az átrepülések mennyisége nem tért, illetve tér el a korábban megszokottaktól” – írták.
