Hozzá kell tenni: éppen a NATO és Oroszország viszonya, valamint a szankciók miatt zárható ki, hogy Magyarország, valamint több NATO-ország (köztük az oroszellenes érzelmektől is fűtött Lengyelország) bombázókat engedett volna át légterén – mondta forrásunk. Egyébként Bulgária volt az egyetlen, amely nemet mondott az oroszoknak.
A Párbeszéd Magyarországért párt egy svájci repülési szakportál gyűjtésére hivatkozva kért tájékoztatást Orbán Viktor miniszterelnöktől és Simicskó István honvédelmi minisztertől. Ám a diplomáciai átrepülések engedélyezését nem a Honvédelmi Minisztérium, hanem a Külgazdasági és Külügyminisztérium végzi. Mindkét minisztériumhoz elküldtük kérdéseinket, a Honvédelmi Minisztérium megkeresésünkre közölte: „külföldi légi járművek átrepüléséről a Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatala tud felvilágosítást adni”, így az NKH-nál is érdeklődtünk az ügyben. A Külgazdasági és Külügyminisztérium válaszlevelében pedig ezt írta:
„Oroszország budapesti nagykövetsége a KKM BTDF Diplomáciai repülési részlegéhez nem nyújtott be repülési engedélykérelmet orosz harci légi járművek részére.”
Ezzel bizonyossá vált, hogy bombázó repülőgépek nem repültek át Magyarországon, ám a két utasszállítóval kapcsolatban újabb kérdést tettünk fel a minisztériumnak.
„Hivatalos megkeresés nem jött, így hivatalosan nem is repültek be hozzánk az oroszok. Nem hivatalosan meglepődtünk a látogatásukon” – ezt viszont már egy neve elhallgatását kérő külügyminisztériumi forrás mondta a 24.hu-nak kedd este. A portálnak Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is azt mondta, nem volt megkeresés. A fenti kijelentést ugyanakkor más megvilágításba helyezi a Nemzeti Közlekedési Hatóság MNO-nak küldött levele.
„A legutóbbi hivatalos megkeresés a KKM részéről október 15-én érkezett, október 16-ra szólt a repülés, 1db Il–76-os polgári lajstromjelű légijármű, állami megjelöléssel, »humanitárius segély Szíriába és orosz személyek evakuálása« céllal. A repüléshez a KKM, valamint a Szakszolgálatok hozzájárultak”
