Liget projekt: csak a bizonytalanság biztos

Komoly változtatásokkal véglegesítette a kormány a terveket. Négy év alatt hússzorosára nőtt a büdzsé.

Lázár János parkot és új Nyugatit is akar látni

A kormány rögzítette a Liget projekt első részének tartalmát, ennek legfontosabb része a Városliget parkfunkciójának erősítése – közölte Lázár János kancelláriaminiszter a tegnapi budapesti sajtótájékoztatóján, ahol arról is beszámolt, hogy a Nyugati pályaudvar ugyancsak megújulhat. Baán Lászlótól, a liget -projekt miniszteri biztosától legfőképpen egy kertépítészeti ötletpályázat kiírását várja a kabinet a liget parkfunkciójának erősítése érdekében – mondta a tárcavezető. Az új projekt, a Liget–2 a tervek szerint arról szólna – folytatta –, hogy rehabilitálnák a Nyugati pályaudvar és a Városliget közötti területet. Ezzel kapcsolatban azt javasolja Lázár János, hogy a kormány döntsön a pályaudvar teljes rekonstrukciójáról. A MÁV-tól pedig a kezelésében lévő lerobbant területek megújítását, zöld felületté alakítását várják. Emellett azt is tudatta, hogy ötletpályázatot írnak ki egy Csontváry-múzeumra.

Nyárra tovább szélesítették a projekt spektrumát, hiszen a kormány júliusban a koncepció második ütemeként döntött a Múzeumi Negyed mellett a Városliget megújításáról is. Ennek értelmében 2020-ig a ligetből „családi kulturális-szabadidős élményparkot” varázsoltak volna. Ezzel párhuzamosan a Szépművészeti Múzeum ötletpályázatot írt ki a negyed épületeinek elhelyezéséről.

Az immár Liget Budapest Projekt néven futó vállalkozás tervei módfelett fennköltnek bizonyultak: „A Városliget átfogó, több mint egy évszázada nem látott léptékű fejlesztése révén megújuló, illetve létrejövő új városi tér (Liget Budapest) kialakításának célja, hogy olyan együttműködő, egymás hatását erősítő intézményháló jöjjön létre, amely segíti a kulturális javakhoz való sokrétű és széles körű hozzáférést, valamint a szabadidő eltöltésének sokszínű lehetőségét. Mindezt úgy, hogy a kultúra, a kikapcsolódás, a gasztronómia, az ismeret- és élményszerzés intézményei és szolgáltatásai egymást erősítve és kiegészítve, magas minőségi színvonalon legyenek elérhetők minél több ember számára” – olvashattuk a Szépművészeti Múzeum közleményében. A fejlesztés céljai tehát a turizmus fellendítését célozzák elsősorban. (Egy későbbi hatástanulmány évi 300 ezer – napi 800 – fős emelkedéssel számolt a turizmus területén, ami azt jelenti, hogy 10-12 év alatt megtérülhet a beruházás.)

Ez idő tájt jelentek meg az első komolyan kritikus hangok. A Magyar Építészkamara táj- és kertépítészeti tagozata bejelentette, bojkottálják a pályázatot, mert véleményük szerint a helyszín e célra nem megfelelő, hiszen a koncepció súlyosan veszélyezteti a főváros egyik legnépszerűbb városi parkjának zöldfelületeit, és túlterheli az amúgy is terhelt területet. A liget „rekreációs, településökológiai, várostörténeti és tájépítészeti” jelentősége miatt a park megújítását ugyanakkor indokoltnak tartották.

A bojkott érdemben nem befolyásolta az ötletpályázatot, amelyben október elején hirdettek győztest. Ezután hirdették meg az öt múzeumi épületre vonatkozó nemzetközi építészeti tervpályázatot, amit eredetileg 2013 végén írtak volna ki, ám végül 2014 februárjáig kellett rá várni.

Ekkorra már azonban felforrósodott a levegő a Liget projekt körül. A civilek számos fórumon támadták a beruházást, mondván, az épületek veszélyeztetik a park növényzetét, és a múzeumok tönkreteszik a Városligetet. Baán László erre válaszul havi rendszerességgel állt ki a nyilvánosság elé, hangsúlyozva, a beruházás nemhogy csökkenti, de még növeli is a liget zöld felületét. A felfokozott hangulatú közéleti vita kisvártatva új szintre lépett, amikor a szakma addig feltűnően csendben lévő képviselői is bekapcsolódtak. A hazai építészek a hosszú hallgatás után egyre hangosabban sérelmezték, hogy kihagyták őket a kerület méretű zöld terület sorsáról szóló döntésekből. Így pedig – érveltek – a koncepció elhibázott, hiszen éppen az építészeti és városfejlesztési szempontokat hagyták figyelmen kívül. Városliget+ elnevezéssel ezért elismert szakemberekből álló csoport alakult, amely önkéntes alapon igyekezett szakmailag is elfogadható terveket letenni az asztalra. Számításaik szerint, ha minden megvalósul, a liget 5,7 százalékos beépítése 12-13 százalékra növekedne. Holott józan tervekkel minden múzeumot meg lehetne valósítani úgy, hogy közben a beépítettség öt százalékra csökkenne – tették közzé elképzeléseiket.

Ám ahogy korábban, és azóta is, a civil és szakmai ellenvélemények, alternatív megoldási lehetőségek nem ingatták meg jelentősen a projekt felelőseit. Az egyeztetések elmaradtak, kompromisszumra esély sem volt. Minden maradt a régiben: kiírták a 870 ezer euró összdíjazású nyílt, nemzetközi tervpályázatot. A pályázatot elbíráló zsűri elnöke Baán László lett, tagjai között pedig magyar és külföldi szakemberek, valamint Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke kaptak helyet. Az öt új múzeumépület megvalósításának tervezett összköltségét 75 milliárd forintban határozták meg. Nem sokkal később kormányhatározatban tették egyértelművé, a Városliget megújulása kiemelt fejlesztés, amelynek 2018-ra el kell készülnie.

2014 tavaszán felgyorsultak az események. A tervpályázatra rekordszámú, közel félezer pályamű érkezett, ám az Új Nemzeti Galéria és Ludwig Múzeum épületére új pályázatot kellett kiírni, erre azonban már valódi sztárépítészek és irodák jelentkeztek. Baán László bejelentette, 2015 második felében elindulhat a Petőfi Csarnok és a volt Hungexpo-épületek bontása, illetve a projekt részeként hozzálátnak a Szabolcs utcai Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ építéséhez.

A nagy ívű ígéretek mellett azonban megjelentek a pletykák is. Mindenekelőtt az, hogy Orbán Viktor miniszterelnök budai Várba költözése miatt igyekeznek gyorsan tető alá hozni a Liget projektet, hiszen új helyet kell találni a palotában feleslegessé váló intézményeknek. Ezt Baán László lapunknak adott interjújában cáfolta. Mint ahogy később cáfolta a projekt csúszását előre jelző híreket is. Hangsúlyozta, a beruházás anyagi háttere biztosított, és a Múzeumi Negyed időre, vagyis 2018-ra elkészül. Mindeközben azonban Hoppál Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára az ATV-ben arról beszélt, csak 50 százalék esélyt lát rá, hogy sikerül előteremteni a projekt 2015-ös forrásigényét.

„Eldőlt a Városliget sorsa – hangzatos címekkel adott hírt a sajtó a minapi kormányülésről, ahol kiderültek a részletek a tervezett fejlesztésről. Ez nvolt az a pillanat, ami elvileg pontot volt hivatott tenni a lassan évek óta húzódó társadalmi vita végére a ligeti múzeumokkal kapcsolatban” – írta az Égigérő blogon kedden Őrfi József.

Ekkor azonban nem várt repedések tűntek fel a beruházás bástyafalán. 2014 végéig úgy tűnt, a ligetért folytatott harcban a fejlesztést támogatók és az azt elutasítók tábora áll egymással szemben. Hamar nyilvánvalóvá vált azonban, hogy az állami szereplők finoman szólva sem egységesek a kérdésben. A belső törésvonalak aztán idén tavasszal mélyültek el igazán.

Az Új Nemzeti Galéria és Ludwig Múzeum épületére másodjára kiírt pályázatból – amelyben a norvég Snöhetta és a japán Sanaa megosztva nyert – kizárták Zoboki Gábort, a többek között a Müpát és a sencseni Nansan Kulturális Központ és Múzeumot is jegyző szakembert, mivel szándékosan nem a Városligetbe, hanem a Várba tervezte az épületet. A Szent György térre megálmodott múzeumot a tervező úgy magyarázta: alternatív megoldást kínál, mert mint fogalmazott, a ligetet, „a főváros zöld tüdejét” az eredeti formájában kellene helyreállítani. Érvénytelen pályázata így figyelemfelkeltő gesztus volt. „Nem a Liget Budapest Projekt ellen protestálunk ezzel a lépésünkkel, hanem a Városligetért állunk ki” – fogalmazott lapunknak az építész.

Baán László Zoboki Gábor szavaira reagálva elmondta: ahhoz, hogy egy ilyen terv egyáltalán komolyan felmerülhessen, először a Várnegyed rekonstrukcióját kellene átfogóan áttekinteni.

L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára mindeközben a Magyar Narancsnak arról beszélt, nem tartja rossz ötletnek Zoboki Gábor tervét. Később azonban hangsúlyozta, a múzeum a Városligetben épül majd föl. A váratlan belső konfliktus mögött sokan az erőviszonyok megváltozását sejtették, többen arról suttogtak, Baán László kegyvesztetté válhat. Ezt támasztotta alá a júniusi hír a Liget projekt forrásainak elvonásáról. A miniszteri biztos azonban cáfolta a híreszteléseket, és biztosított mindenkit, hogy a források rendelkezésre állnak, az immár 150 milliárdos beruházás 2016-ban feltétlenül elindul.

A szappanopera-szerű történet újabb fordulatára október elejéig kellett várni. Akkor a Népszabadság szellőztette meg a hírt, hogy Demján Sándor nagyvállalkozó a Múzeumi Negyedet a Nyugati pályaudvar mögötti, egykor kormányzati negyednek szánt üres területre vinné át. A projekt ily módon kisebb lenne, és 55 milliárdból ki lehetne hozni. A Népszava ugyanakkor arról írt, az ötlet nem Demján Sándortól, hanem Orbán Viktortól származik, és Finta József építész dolgozta ki. Baán László abszurdnak nevezte a felvetéseket. Mint mondta, a pályaudvar mögötti fejlesztés nem helyettesítheti, vagy válthatja ki a Liget projektet, ráadásul nem lehetne olcsóbban megvalósítani. Az azonban igaz, árulta el a kormánybiztos lapunknak, hogy a fejlesztés kiegészül a Nyugati pályaudvart és a Városligetet összekötő terület zöldsávvá alakításával.

Mindeközben Karácsony Gergely, Zugló PM-es polgármestere népszavazást kezdeményezett a napokban, megakadályozandó, hogy a területet az eredeti tervek szerint építsék be. A CivilZugló Egyesület pedig közel 20 ezer aláírás összegyűjtésével tiltakozott a projekt ellen.

Így érkeztünk el a kulturális bizottságban elhangzott e hét hétfői bejelentéshez, amely újra csavart egyet a szinte átláthatatlanul komplex projekten. Az eredeti koncepció ugyanis mindössze két múzeumra szűkült: az Új Nemzeti Galériára és a módosított helyszínen felépülő Néprajzi Múzeumra. Ezek mellett elkészül a Magyar Zene Háza, a Városligeti Színház, illetve a Szabolcs utcai raktározási központ.

Ezt pedig már csak nagy jóindulattal nevezhetjük múzeumi negyednek, pláne, hogy a két múzeum végső tervei még nincsenek meg: az Új Nemzeti Galéria két győztese közül a bizottság a mai napig nem választott, a Néprajzi Múzeum pedig új terveket kap.

Több mint négy év telt el azóta, hogy Baán Lászlót miniszteri biztossá nevezték ki. A kulturális tárca immár a negyedik államtitkárát fogyasztja, a Liget projekt 10 milliárdos költségvetése 200 milliárdra kúszott fel, tervek jöttek, tervek mentek, víziók születtek, érveltek és ellenérveltek, támadtak és cáfoltak, ám érdemi változás nem történt. Hacsak az nem, hogy a Szépművészeti Múzeum három évre bezárt a román csarnok felújítása miatt.

Hogy a 2018-as újranyitáskor milyen állapotban lesz a Városliget, csak találgathatjuk. Az elmúlt bő négy év tapasztalatai alapján még a kész terveket sem tekinthetjük véglegesnek. Holott egy 200 milliárd forintos, a főváros és az egész ország arculatát meghatározó, nemzetközi sztárépítészeket foglalkoztató beruházás esetében joggal várhatnánk el a határozott és következetes állami szerepvállalást.