Jövő szombati ülésén szavaz a tanárok etikai kódexéről a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) küldöttgyűlése. A szabálygyűjtemény elfogadásához a 125 tagú testület kétharmados többségének támogatása szükséges – értesült lapunk. Horváth Pétertől, az NPK elnökétől úgy tudjuk, a szakmai viták és a tiltakozások hatására több ponton finomodott a kódex eredeti szövege, számos olyan passzus kikerült vagy módosult, amit korábban sokan élesen kritizáltak. – Mintegy kétszáz módosító javaslat érkezett a kódexhez, egyéni ötletek és szervezeti ajánlások egyaránt, amelyeket a kar küldöttei már az őszi szünet előtt megkaptak, hogy a végső döntésig bőven legyen idejük átnézni, adott esetben beépíteni őket. A kollégák javaslatai alapján tartalmi változások is várhatók, illetőleg olyan apróbb stiláris módosítások, amelyek nem annyira érdemi újítást, mint inkább a korábbinál szerencsésebb megfogalmazást jelentenek – magyarázta Horváth Péter.
Elmondása szerint várhatóan kikerül a kódexből az a fejezet, amely szerint a pedagógus „gondosan kerüli a szenvedélybetegségek kialakulását, ennek veszélye esetén azonnal megfelelő segítséget kér”. Az NPK elnöke szerint könnyen félremagyarázható ez a passzus, hiszen extrém esetben akár kávézás vagy egy szál cigaretta miatt is felelősségre lehetne vonni valakit, ami nyilvánvalóan nem cél. Az eredeti szövegtől eltérően nem fogják előírni azt sem, hogy a nevelők tartózkodjanak a szélsőséges vagy környezetükből megbotránkozást kiváltó megnyilvánulásoktól. Horváth Péter szerint a kívánatos viselkedésre való utalás más passzusokban megjelenik, nincs szükség túlmagyarázásra. Kikerül továbbá a kódexből, hogy a pedagógusnak haladéktalanul értesítenie kell a felettesét, ha olyan egészségi problémája van, ami a munkavégzését is befolyásolja.
A módosított változatban a korábbinál hangsúlyosabban fog megjelenni, hogy a gyermekek, tanulók érdeke mindenek felett áll, az a „rossz szájízű” megfogalmazás pedig, hogy a pedagógusi munkát bírálat és önbírálat egysége jellemzi, úgy módosulna, hogy konstruktivitás és önfejlesztés jegyében kell végezni a munkát.
Korábban megírtuk, a készülő etikai kódex ellen a kezdetektől tiltakoztak a tanári érdekképviseletek, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete már a nyári szünetben petíciót indított a szabályzat ellen. A napokban 11 oktatási szervezet közösen jegyzett állásfoglalásban is elhatárolódott a kódextől, az aláírók köréhez a Pedagógusok Szakszervezete, a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület vagy az Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete mellett az Alapítványi és Magániskolák Egyesülete is csatlakozott, noha őket nem érintik a szabályok, hiszen azok kizárólag az állami intézmények pedagógusaira vonatkoznak. A petíció egyébként módfelett sérelmezi, hogy a kódex nem bírja a tanártársadalom túlnyomó többségének támogatását; kérdés, akkor vajon miért nem küldtek be több észrevételt és módosító javaslatot az anyaghoz. Kétszáz vélemény 150 ezer pedagógustól gyakorlatilag azt jelenti, hogy az érintetteknek mindössze 0,1 százaléka kívánt hozzászólni a témához.
A szabályzat elutasításról Horváth Péter azt mondta: a tiltakozó szervezetek már a pedagóguskar létjogosultságát is megkérdőjelezték, ezért várható volt, hogy a kódex ellen is automatikusan ágálni fognak. – Az érdekvédőknek nem az anyag tartalmával van bajuk, hanem azzal, hogy miért van egyáltalán szükség etikai kódexre. Csakhogy miután a kódex megalkotását törvény írta elő az NPK-nak, ezen kár vitázni. Azt mindenesetre beszédes adatnak tartom, hogy az augusztus 10-én indított petíciót mostanáig mintegy 1700 ember írta alá. Ez a szám elenyésző a pedagógusok összlétszámához képest, ráadásul a kiáltványt nemcsak az oktatás-nevelés területén dolgozók, hanem bárki aláírhatta – hangsúlyozta Horváth, hozzátéve: a kódexet az Országos Köznevelési Tanács is megtárgyalta, ott szinte egyhangú támogatást kapott az anyag.
