Korábban megírtuk, a készülő etikai kódex ellen a kezdetektől tiltakoztak a tanári érdekképviseletek, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete már a nyári szünetben petíciót indított a szabályzat ellen. A napokban 11 oktatási szervezet közösen jegyzett állásfoglalásban is elhatárolódott a kódextől, az aláírók köréhez a Pedagógusok Szakszervezete, a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület vagy az Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete mellett az Alapítványi és Magániskolák Egyesülete is csatlakozott, noha őket nem érintik a szabályok, hiszen azok kizárólag az állami intézmények pedagógusaira vonatkoznak. A petíció egyébként módfelett sérelmezi, hogy a kódex nem bírja a tanártársadalom túlnyomó többségének támogatását; kérdés, akkor vajon miért nem küldtek be több észrevételt és módosító javaslatot az anyaghoz. Kétszáz vélemény 150 ezer pedagógustól gyakorlatilag azt jelenti, hogy az érintetteknek mindössze 0,1 százaléka kívánt hozzászólni a témához.
A szabályzat elutasításról Horváth Péter azt mondta: a tiltakozó szervezetek már a pedagóguskar létjogosultságát is megkérdőjelezték, ezért várható volt, hogy a kódex ellen is automatikusan ágálni fognak. – Az érdekvédőknek nem az anyag tartalmával van bajuk, hanem azzal, hogy miért van egyáltalán szükség etikai kódexre. Csakhogy miután a kódex megalkotását törvény írta elő az NPK-nak, ezen kár vitázni. Azt mindenesetre beszédes adatnak tartom, hogy az augusztus 10-én indított petíciót mostanáig mintegy 1700 ember írta alá. Ez a szám elenyésző a pedagógusok összlétszámához képest, ráadásul a kiáltványt nemcsak az oktatás-nevelés területén dolgozók, hanem bárki aláírhatta – hangsúlyozta Horváth, hozzátéve: a kódexet az Országos Köznevelési Tanács is megtárgyalta, ott szinte egyhangú támogatást kapott az anyag.
