Pokorni: Nagyon sajnálom politikus barátaimat

Amiért még mindig a rendszer átalakításával, nem pedig azzal törődnek, mit tanítson az iskola.

Egy kormányváltás esetén viszont nagy bajnak tartaná a Klik politikai alapon történő szétverését, mert a tankerületi lépték szerinte megfelelő.

Hogy az oktatásirányítás fejein belül miért nincs paradigmaváltás, arra is van válasza: „Az oktatásügy elveszített egy társadalmi vitát” az egészségügyi és nyugellátással szemben, ami részben a média felelőssége is.

– Az európai társadalmak, köztük Magyarországé is öregszik. Több a nyugdíjas, akiket el kell tartania egy ilyen méretben nem növekvő gazdaságnak és ellátnia az egészségügynek. A nyugdíjas nem mellékesen tudatos szavazó; az a kormány tehát, amely a nyugdíjasokkal szemben pozicionálja magát, bukásra van ítélve – vázolta fel a politika köré épült mókuskereket Pokorni Zoltán.

Az oktatás szervezésével kapcsolatban korábban volt olyan ötlete, hogy valamennyire humanizálják az iskolai kereteket, az első nyolc évet húzzák szét kilencre, a tanítási napot pedig szintén hosszabbítsák meg úgy délután négyig, hogy a csoportos munkára is legyen idő, így talán a gyereknek is kicsit kevésbé esne nehezére egy lazább, szerethetőbb iskolába járni, ám ezt a tervét végül nem tudta formába önteni miniszterként. Az elérendő távlati célnak szerinte annak kéne lenni, hogy minden pedagógus a gyerekeknek személyre szabott programmal rendelkezzen, mint Finnországban vagy Angliában, de attól óva intett, hogy bármelyik országot mintaállamnak kiáltsunk ki és módszerüket egy az egyben átvegyük. „Nem vagyunk Finnország, többet süt a nap, kevesebb vodkát iszunk és nem vagyunk protestánsok, csomó dologban az összehasonlítás nekünk a jobb”, jegyezte meg.

Szerinte érdemes figyelni a McKenzie-jelentésre is, ami annak eredt nyomába, mitől jók a jó rendszerek. A dokumentum arra jutott, hogy az oktatás minősége a tanárokon múlik, ha tehát egy rendszerben sok pénz van, érdemes a tanárok mellett az informatikába, a kütyükbe is invesztálni, ha viszont kevés, a pedagógusokba kell.

– Segíteni kell a tanárokat egymással kapcsolatba lépni, nem fölülről kell nekik megmondani, mi a jó és korszerű. Egymástól tanulják a legtöbbet, ők vannak a frontvonalon! Mi most mintha nem ezt csinálnánk a továbbképzési központok létrehozásával – tartott tükröt a jelenlegi oktatásirányítás elé.

Pokorni a PÖCS-ökre (Pedagógus Önértékelési Csoportok) röviden kitérve azt mondta, azt olvassa az újságban, hogy ezek nincsenek is, így ez a kérdés nem érdekli. A pedagógusminősítésről viszont nagyon is megvan a véleménye: szerinte olyan szisztémának kellene létrejönnie, amelyben a megszerzett fokozat elveszíthető lenne alkalmatlanság vagy motivációvesztés esetén, ne járjon csak azért pluszpénz, ha valaki egyszer valamilyen plecsnit megszerzett. Úgy érzékeli, a jelenlegi pedagógustársadalom nagyon elfáradt, merev, konzervatív, gyanakvó és elutasító.

Pokorni Zoltán kérdésre válaszolva kijelentette, az oktatásról szóló szakpolitikai diskurzus elsilányodott, ugyanis a beleszólás joga „ingyenes” lett, így sokkal többen részt vesznek benne, akiknek noha ezáltal növekedhet a kulturális színvonaluk, de ez az ügynek nem tesz jót.

– A reformkor körülbelül ötezer ember ügye volt, ötezer ember ma Facebook-csoportnak is kicsi. A párbeszéd leegyszerűsítővé válik, ez visszahat a politika színvonalára is. Ma már nem vállalnak szakpolitikai vitákat pártok, de még a pártok műhelyeiben sem igazán van nyoma a szakmai vitáknak – érzékeli Pokorni, hozzátéve, Staller Ilona és Bud Spencer is politikai pályára lépett, az amerikai elnökválasztáson pedig mindig a magasabb jelölt győz. Mint mondja, minden, ami félreérthető, a politikai riválisok félre is fogják érteni, minden megnyilvánulás egy pillanat alatt kint van a nyilvános térben.

Arra a kérdésre, hogy ha hirtelen Cunyiné Bertalan Judit oktatási államtitkár székében találná magát, milyen döntések előkészítésébe fogna leghamarabb, azt mondta, ő erre nem fog válaszolni, és így este 10 óra felé késő is van ehhez Szerinte azonban a mostani kormány, amely ekkora centralizáltságot hozott létre, alkalmassá tette magát arra, hogy erős és jó lépéseket tegyen.

A hegyvidéki polgármester végül címtippeket is adott a nyilvános előadáson valószínűleg megbújt újságíróknak: „Orbán hipercentralizált rendszeréről beszélt Pokorni”. Ugyanakkor jelezte, ő már nem akar a politikában „ez vagy az” lenni.