Az államtitkár egy újságírói kérdésre válaszolva mondta el a szerdai rendezvényen, hogy hazánk megállapodott a Norvég Alappal. Mint megjegyezte, a kérdező „lelőtte a másnapi kormányzati sajtótájékoztató poénját”, mert a megállapodás hírét akkor tervezték bejelenteni. Csepreghy a megállapodás kapcsán Magyarország jogállami jellegét hangsúlyozta.
Kifejtette: a kormánynak továbbra is az a véleménye, hogy egyes civil szervezetek szabálytalan módon részesülnek támogatásban az alap révén. A megállapodás ténye azonban azt tükrözi, hogy Magyarországon megfelelően működnek a jogérvényesítési mechanizmusok, és a kormány tiszteletben tartja a jogszerűség követelményét.
A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal tavaly novemberben tett feljelentéseket „a norvég alapok vizsgálata során megállapított szabálytalanságok” miatt. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) ezután nyomozást rendelt el költségvetési csalás gyanúja miatt a norvég alapok ügyében ismeretlen tettes ellen. A NAV Közép-magyarországi Regionális Bűnügyi Igazgatósága idén októberben közölte, hogy megszüntették a nyomozást, mivel annak „adatai alapján nem állapítható meg bűncselekmény elkövetése”.
Az ügyben érintett Ökotárs Alapítvány üdvözölte a Norvég Civil Támogatási Alappal összefüggésben ellenük és az általuk támogatott 17 szervezet ellen folyó nyomozás megszüntetését. Közölték ugyanakkor, hogy az Ökotárs és partnerei, az Autonómia, a DemNet és a Kárpátok alapítvány adószámának sorsa „továbbra is a bíróság kezében van”, de minden jogorvoslati fórumot megkeresnek, hogy bizonyítsák álláspontjukat.
Bírálta a magyar kormány új közbeszerzési törvényét Colleen Bell, az Egyesült Államok budapesti nagykövete a Transparency International által szervezett Átláccó fesztivál nevű konferencián a Portfolio szerint. A beszámolóból kiderül, hogy az összeférhetetlenségi szabályok lazítása – amelynek révén kormányzati és állami tisztségviselők rokonai is indulhatnak közbeszerzésen, ha nem élnek egy háztartásban a tisztviselővel – nem nyerte el az Egyesült Államok tetszését.
„Nem döntéshozók rokonaival kellene versenyezniük az amerikai vállalatoknak”
– jelentette ki Colleen Bell, aki ugyanitt azt mondta: éber választópolgárokra, illetve oknyomozó újságírókra, valamint erős civil szervezetekre van szükség ahhoz, hogy a mindenkori hatalom elszámoltatható legyen, és kikényszeríthető legyen az átláthatóság. A nagykövet kijelentette: a korrupció „olyan, mint a rák, amely megtámadja a szervezetet, majd idővel meg is semmisíti azt”. Korrupció tekintetében Romániát pozitív példaként említette, ahol a független korrupcióellenes ügyészség kormánytagok, bírók és ügyészek, közigazgatási vezetők tucatjai ellen indított eljárást az elmúlt években.
Colleen Bell emellett a paksi szerződések nyilvánosságra hozatalát szorgalmazta.
Margarete Hofmann, az EU csalás elleni hivatala, az OLAF szakpolitikai igazgatója a konferencián kiemelte, hogy az EU kohéziós politikája különösen érzékeny terület a csalások és a korrupciós jelenségek elleni harcban. Arról beszélt, hogy a múlt évtől kezdve növekedett a Magyarország által felderített, uniós pénzekkel összefüggő korrupciós, csalási ügyek száma.
„Minket soha nem az aggaszt, amit a nemzeti hatóságok észlelnek, hanem az, amit nem észlelnek”
– jelentette ki az uniós szakilletékes, ezzel támasztva alá, hogy pozitív fejleménynek tartja a Magyarország által Brüsszelnek jelentett esetek számának növekedését 2014-ben az előző évhez képest. Magyarország tavaly az uniós országok élmezőnyébe került a jelentett ügyek számával – tette hozzá.
Margarete Hofmann beszámolt arról, hogy budapesti látogatása során felkereste a magyarországi OLAF Koordinációs Irodát, és méltatta annak tevékenységét.
