„Nem döntéshozók rokonaival kellene versenyezniük az amerikai vállalatoknak”
– jelentette ki Colleen Bell, aki ugyanitt azt mondta: éber választópolgárokra, illetve oknyomozó újságírókra, valamint erős civil szervezetekre van szükség ahhoz, hogy a mindenkori hatalom elszámoltatható legyen, és kikényszeríthető legyen az átláthatóság. A nagykövet kijelentette: a korrupció „olyan, mint a rák, amely megtámadja a szervezetet, majd idővel meg is semmisíti azt”. Korrupció tekintetében Romániát pozitív példaként említette, ahol a független korrupcióellenes ügyészség kormánytagok, bírók és ügyészek, közigazgatási vezetők tucatjai ellen indított eljárást az elmúlt években.
Colleen Bell emellett a paksi szerződések nyilvánosságra hozatalát szorgalmazta.
Margarete Hofmann, az EU csalás elleni hivatala, az OLAF szakpolitikai igazgatója a konferencián kiemelte, hogy az EU kohéziós politikája különösen érzékeny terület a csalások és a korrupciós jelenségek elleni harcban. Arról beszélt, hogy a múlt évtől kezdve növekedett a Magyarország által felderített, uniós pénzekkel összefüggő korrupciós, csalási ügyek száma.
„Minket soha nem az aggaszt, amit a nemzeti hatóságok észlelnek, hanem az, amit nem észlelnek”
– jelentette ki az uniós szakilletékes, ezzel támasztva alá, hogy pozitív fejleménynek tartja a Magyarország által Brüsszelnek jelentett esetek számának növekedését 2014-ben az előző évhez képest. Magyarország tavaly az uniós országok élmezőnyébe került a jelentett ügyek számával – tette hozzá.
Margarete Hofmann beszámolt arról, hogy budapesti látogatása során felkereste a magyarországi OLAF Koordinációs Irodát, és méltatta annak tevékenységét.
