Még az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) háttérintézménye, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) is úgy látja, hogy az iskolák államosítása rengeteg negatívummal járt – számolt be róla az Index. Az OFI frissen nyilvánosságra hozott tanulmánykötete, a Szerep- és funkcióváltások a közoktatásban szerint rendszerszintű hibákról van szó, és a közoktatásban 2012 óta csak akadályozó tényezőként van jelen a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik). A tankerületekre a stratégiai gondolkodás teljes hiánya jellemző, az intézmények nem látnak előrelépést szakmai kérdésekben, az igazgatók helyzete pedig ellehetetlenült.
Az OFI kutatói szerint máshol nem láttak szükségesnek ilyen mértékű centralizációt: a francia rendszer központosítottsága is már oldódik, a finn és a lengyel rendszer pedig decentralizált. Magyarországon egy koncepciót mellőző szisztéma állt fel, amit felülről irányítanának, de a rendszert teljes egészében senki nem látja át. Ezzel szemben a központosítás előnyei eddig nem rajzolódtak ki, azon túlmenően, hogy némileg hatékonyabban használták ki a tanári kart az áttanításokkal. Az adminisztrációs terhek ugyanakkor rengeteg energiát vonnak el a pedagógusoktól.
Az intézményvezetők kétharmada érzi úgy a kérdőívekre érkezett válaszok alapján, hogy csorbult az iskolák autonómiája. A leginkább az állami fenntartásba került középiskolákban érezhető az elégedetlenség.
„A bevezetett rendszer nem keresi a párbeszédet a közoktatásban érintett szereplőkkel, a számonkérést sem engedi meg a társadalom számára, ezzel a megközelítéssel pedig aligha lehet erőteljes változásokat elérni” – jelentette ki Györgyi Zoltán oktatáskutató az OFI elemzésében.
Mint beszámoltunk róla, a győri Révai Miklós Gimnázium igazgatója, a Nemzeti Pedagógus Kart elnöklő Horváth Péter is azt közölte: abszurd helyzeteket teremt a Klik. Horváth szerint a miskolci Herman Ottó Gimnáziumból indult tiltakozás is jelzi, hogy nincs jó hangulat pedagóguskörökben, és maga is ugyanezt tapasztalta az egész országban. Horváth szerint az intézményfenntartó túl nagy és alulfinanszírozott, és „vonatkozik rá a közbeszerzési törvény, ezért iszonyatosan nehézkes minden beszerzés”. Így például a tízezer forintos vásárlási utalványt is közbeszereztetni kell. Emellett növekedtek a tanári kötelező óraszámok és a diákok óraszámai is.
Több szakképző is nehéz helyzetbe került: az Ajkai Szakképző Iskola Bánki Donát Intézményegységében harminc helyet kell majd megszüntetni jövőre. Nagy Zoltán iskolaigazgató az Origónak panaszolta: „A növendékeink tavaly még országos első helyezettek voltak. Szeptembertől már el sem indíthatjuk a csoportjukat.”
Közben a pedagógusok is tiltakozásokra készülnek, a két legnagyobb pedagógus-szakszervezet pedig bojkottálja a köznevelési kerekasztalt. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke, Mendrey László úgy látja, a kormány csupán a pedagógustársadalmat akarja megosztani.
Korábban Balog Zoltán miniszter elismerte, miután a miskolci tanárok tiltakozásba kezdtek: „túltoltuk a biciklit egy kicsit”.
