Erről Keresztes Imre, a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) vezetője beszélt a napokban a volt országgyűlési képviselő elleni vádemelést bejelentő sajtótájékoztatón.
Ahogy Keresztes fogalmazott, legendákat tartalmazó iratok is előkerültek az egykori szocialista politikussal kapcsolatban a Welsz-hagyatékból. Például egy részletes terv különböző pénzösszegek lehetséges igazolására. De részben kitöltetlen, 2006-os, „Tisztelt Simon Úr!” kezdetű levéltervezetek is voltak a hatóság birtokába került iratok között, amelyek utalnak bizonyos korábbi szerződésekre. Az iratokból a kilencvenes évek utolsó és a 2000-es évek első éveire, svájci bankokra, pénzek befektetési célú magyarországi átadására-átvételére, kereskedelmi célú ingatlanvásárlásra következtethettek az ügyészek, bár az iratokból konkrétumok nem, csak általánosságok olvashatók ki.
Keresztes Imre szerint ugyancsak előkerültek a Welsz-hagyatékból olyan iratok vagy inkább irattervezetek, amelyek bizonyos ismeretlen eredetű pénzeszközök eredetét igazolták volna, ám – mint azt a főügyész kiemelte – az előkészület nem büntetendő. Simon Gáborral összefüggésben találtak még egy 2012-es levelet is, amelyben „Tisztelt Simon Úr!” megszólítással a képviselő hozzájárulását kérik a svájci bankszámla egyesítéséhez az osztrák bankszámláival.
A főügyész hangsúlyozta, hogy sem a Welsz-hagyatékban, sem a Simontól lefoglalt iratokban nem találtak arra vonatkozó adatot, hogy a vádban szereplő pénzösszeg – 267 millió forint – pártpénz vagy korrupcióból származó összeg lenne. Welsz Tamás rendőrségen tett vallomása pedig a bizonyítékok között szerepel a majdani perben.
Ezzel azonban még nincs vége: a Welsz-hagyatékot, melyet majdnem egy évig a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elemzett, majd az ügyészség elvitte néhány héttel a vádemelés előtt, továbbra is vizsgálja a KNYF. A pénteki sajtótájékoztatón újságírói kérdésre, miszerint az iratok között lehetnek-e MSZP-s vagy fideszes politikust érintő iratok, Keresztes Imre azt válaszolta: tovább folyik a lefoglalt iratok vizsgálata, így nem zárható ki, hogy politikust érintő iratok kerüljenek elő.
Ismeretes, a Simon Gábor elleni vád lényege szerint az országgyűlési képviselő 2008 és 2012 között adóbevallásaiban és a vagyonnyilatkozataiban jövedelmeként csak az országgyűlési javadalmazását és államtitkári fizetését tüntette fel, ugyanakkor 267 millió forintnyi ismeretlen eredetű jövedelemről nem adott számot.
Mint azt megírtuk, Simon a NAV megállapítása után 128 millió forintnyi elmulasztott közterhet befizetett az adóhatóságnak. A hatósági határozatot azonban bíróságon támadta meg az akkor még gyanúsított volt MSZP-s politikus; amennyiben a közigazgatási eljárásban Simon Gábornak adnak igazat, a büntetőper jogalapja is megsemmisül, a befizetett összeg visszajár. A védelem álláspontja szerint előbb meg kellett volna várni a közigazgatási eljárás befejezését, utána dönteni a büntetőeljárásról, ám a főügyészség fordítva járt el.
