Lázár: Higgye el, a jegybank törvényesen működik

A miniszter szerint nem igaz, hogy az MNB nem finanszírozhatja a nyereségéből alapítványi költéseit.

Elsősorban a Magyar Nemzeti Bank költéseinek titkosításáról, illetve a Nemzeti Választási Irodánál történtekről kérdezték Lázár Jánost a 41. Kormányinfón. A Miniszterelnökséget vezető miniszter a sajtótájékoztatót azzal kezdte, hogy a kormány nem foglalkozott a kérdéssel, és alkotmányos berendezkedésünkön belül csupán felajánlhatja segítségét a törvényhozásnak. Mindenesetre Lázár többször is fontosnak nevezte, hogy az MNB-re ugyanazok a játékszabályok vonatkozzanak, mint más nem euróval fizető jegybankokra. Azt Lázár elismerte, hogy akkor is közpénzről van szó, ha a Magyar Nemzeti Bank az összegeket átcsoportosítja az alapítványaihoz, viszont szerinte országunk pénzügyi biztonságának szempontja felülírhatja a nyilvánosság szempontját, ezért utóbbit lehet korlátozni.

Lázár nem volt ott a parlamentben kedden, és osztja Péterfalvi Attila NAIH-elnök aggályait, de a javaslatot megszavazta volna. Ismert: az Országgyűlés úgy is ítélte meg, hogy korlátozni kell az MNB-s alapítványok és cégek, csakúgy, mint a posta piaci tevékenysége adatainak megismerhetőségét.

A Magyar Nemzet munkatársa megkérdezte Lázár Jánost, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter miért hagyja, hogy a jegybank évek óta törvénytelenül finanszírozza a nyereségéből ezeket a költéseket. Lázár úgy vélekedett, hogy szó sincs törvénytelenségről, és nem csak a beszedett bírságokat használhatná fel erre a nemzeti bank. „Higgye el, hogy a jegybank törvényesen végzi a munkáját” – fogalmazott.

A miniszter korábban örömtelinek nevezte, hogy a központi bank „részt vesz a nemzeti kultúra megóvásában”, és megemlítette, hogy az osztrák jegybanknak ezerdarabos gyűjteménye van. Lázár szerint sokan az MNB ellehetetlenítésére játszanak, pedig szerinte Péterfalvi véleményében is benne van, hogy a jegybankkal kapcsolatos információk korlátozhatók.

Többször kérdezték Lázárt a Nemzeti Választási Irodánál történtekről is. Emlékezetes, hogy miután kopaszok állták el az utat az előtérben, Herceghalom polgármesterének felesége, Erdősi Lászlóné nyújthatta be először kérdését, ő pedig a boltok vasárnapi zárva tartásának fenntartása mellett áll. A Nemzeti Választási Bizottság fideszes delegáltjai – Patyi András elnökkel szemben – megszavazták, hogy Erdősiné kérdését hitelesítsék.

Miután a kopaszokat a Fradi Securityhez, így a Fradit vezető Kubatov Gábor Fidesz-alelnökhöz kötötték, felmerült a kérdés, hogy a fideszesek keresték-e már az ügyben az Egyesült Államokban tartózkodó politikust. Lázár szerint nem sikerült még vele tisztázni a dolgokat, de méltánytalan helyzet alakult ki a választási irodánál, ezért meg kell változtatni a szabályokat. Lázár később hozzátette: ha valamire maga a miniszterelnök mondja, hogy méltánytalan helyzet, az a Fideszen belül mindenki számára érthető. A kancelláriaminiszter szerint máskor is előfordulhat, hogy hasonló vita alakul ki az irodánál népszavazási kezdeményezések közül, ezért általában kell megváltoztatni a szabályokat.

Azóta egyébként Kubatov Gábor is megszólalt, és ugyanazt mondta a kérdésről, mint Lázár és Orbán: méltatlan volt, ami történt. Saját felelősségéről nem beszélt a Fidesz alelnöke, akit az MTI ért el.

Lázár János a Kormányinfó elején a menekültkvóták ügyében tervezett népszavazásról beszélt. Mint mondta, a migránsok nagy része megélhetési okokból jön, a schengeni határt pedig meg kell védeni. Hasonlóként érvelt a politikus a népszavazás szükségessége mellett, mint Orbán Viktor a vasárnapi évértékelőjén: eszerint a „ránk kényszerített kvóta” alapvetően változtatná meg az országot, és a vita szimbolikus kifejezése, hogy ránk kényszerítenének bizonytalan számban migránsokat, emiatt pedig népszavazni kell.

A miniszter beszélt arról is, hogy Macedóniánál is védeni kellene Európa határait, Görögországnak pedig pénzt kell adni a válság kezelésére. Ugyanakkor a görögökkel szemben kritikus is volt Lázár: elmondta, hogy Görögország beavatkozik abba a perbe, amelyet Magyarország indított a kötelező betelepítési kvótával szemben, „a beavatkozás pedig Magyarország-ellenes”.

Lázár beszámolt arról, hogy március 7-én az Európai Tanácsban találkoznak a miniszterelnökök, és a migránskrízisről tárgyalnak majd. A kormány szerint ott kell segíteni, ahol a probléma van, és akkor ott maradnak az emberek – ezért Szíriában a britekkel közösen vesznek részt kórházépítésben. A kancelláriaminiszter fontosnak nevezte, hogy bár januárban és februárban összesen háromezer migráns érkezett Magyarországhoz, és elenyésző részük vallotta magát szírnek.

Kisebb vita volt még a Kárpátaljáról érkezettek kapcsán: Lázár János a 444 kérdésére arról beszélt, hogy mivel Ukrajnában nem fogadják el a kettős állampolgárságot, magyar részről nem is történhet utalás arra, hányan vették ott igénybe eddig. A miniszter szerint senki nem mondta, hogy a Kárpátaljáról érkező ötven- és százezer közti ember menekültstátust kért, így a mozgásukat nem is lehet és nem is kell követni.

A köznevelés kapcsán Lázár elmondta: Palkovics László államtitkár húsvét után tesz javaslatot arra, hogy milyen változtatások történjenek a Klebelsberg Intézményfenntartó Központtal, ezek tartalma szerinte a kerekasztalon kell eldőljön, és nincs olyan kérdés, amelyről ott ne lehetne tárgyalni.

A miniszter beszélt arról is, hogy öt mintagazdaság létrehívásáról döntött a kormány, és megalapították a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaságot Mezőhegyesen.

A sajtótájékoztatóra reagált a Magyar Liberális Párt, illetve Jávor Benedek PM-es európai parlamenti képviselő is.

Az MLP szerint „Lázár János és a magyar kormány folyamatosan félrevezeti a magyar választókat, ugyanis a kötelező betelepítés fogalma nem létezik az Európai Unóban. A Liberálisok azért fordulnak a Kúriához, mert a kabinet népszavazási kezdeményezése jogi nonszensz, amely csak arra alkalmas, hogy félelmet keltsen. Európa mindössze arra kérte Magyarországot, hogy 1294 olyan embert fogadjon be, aki a háború elől menekülve az unió területén keresi biztonságát.”

Jávor a Paksról elhangzottakra reagált: Lázár a Kormányinfón arról beszélt, hogy a kapacitásfenntartással kapcsolatban megállapodtak Brüsszellel arról, mi nyilvános az eddigiekből. Az EP-képviselő közleményében azt írta: „A szűkszavú közlés látványos kormányzati meghátrálást és a társadalmi kontroll híveinek fontos győzelmét jelenti: a PM szerint a párt EP-képviselőjének fellépése nyomán az évszázad lenyúlása mostantól nem marad a kormány magánügye. Jávor Benedek [ ] panasza nyomán az Európai Bizottság előírta a paksi titkosítási törvény módosítását és egy meglehetősen kevés mozgásteret hagyó jogalkotási terv benyújtását. A bizottsági közbelépés miatt módosítani kell a jelenleg a paksi bővítési beruházás összes szerződését és előkészítő dokumentumát titkosító atomtörvényt. Azaz még a tavasz folyamán megszűnik az általános érvényű titkosítás.”

Percről percre való tudósításunkat itt olvashatják el.