A parlament kedden kivételes eljárásban
„korlátozta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tulajdonában álló gazdasági társaságok és alapítványok adatainak megismerhetőségét”.
Az intézmény vezetőinek fizetését megduplázta az Országgyűlés, amikor fideszes javaslatra – 118 kormánypárti igen szavazattal, 58 nem ellenében – módosította a jegybanktörvényt. A parlament gazdasági bizottságának fideszes elnöke, Bánki Erik gyorsan reagált is, szerinte a jegybanktörvény kedden elfogadott módosítása kiállja az alkotmányosság próbáját. Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke szerint ugyanakkor nem állja ki az alkotmányosság próbáját, még a javaslattal kapcsolatban megjegyezte: alkotmányossági aggályokat vet fel, szembemegy a bírósági és hatósági gyakorlattal. Péterfalvi hosszú levélben taglalta aggályait Gulyás Gergelynek.
Még február 3-án adtunk hírt arról, hogy az MSZP szerint a Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítéletében kimondta: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által alapított Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány közfeladatot lát el és közpénzzel gazdálkodik. Tóth Bertalan, az ellenzéki párt országgyűlési képviselője az MNB székháza előtt tartott sajtótájékoztatón elmondta: azért indított pert, mert a jegybank alapítványai nem teljesítették közérdekű adatigénylésre vonatkozó kérését.
A parlament korlátozta a Magyar Posta piaci alapú szolgáltatásaira vonatkozó adatszolgáltatását.
A Fidesz alelnökének eredeti előterjesztését az ellenzéki pártok és civil szervezetek mellett Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke is alkotmányellenesnek ítélte. A hatóság vezetője szerint ugyanis bár az állami tulajdonú cégeknél is fennállhat méltányolható érdek az üzleti adatok, információk titokban maradásához, azonban
„a javaslat aránytalanul korlátozná a posta tevékenységének és gazdálkodásának ellenőrizhetőségét”.
Az indítványhoz ezt követően a fideszes Bánki Erik nyújtott be olyan módosító javaslatot, amely szerinte a közpénzek, állami támogatások esetében nyitva hagyná az adatszolgáltatás lehetőségét, ugyanakkor korlátozná azt a liberalizált piacon nyújtott szolgáltatásoknál.
Mint arról az MNO is beszámolt, február 9-én Németh Szilárd, a Fidesz alelnöke benyújtott egy törvénymódosítást, amely arról szól, hogy a posta szerződései „nem minősülnek közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatnak”. Illetve semmilyen adat sem lehet közérdekű, ami a posta számára „üzleti tevékenysége végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna. Ennek kapcsán Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke azt mondta, nem felel meg maradéktalanul az alkotmányos követelményeknek a parlament elé terjesztett, postatörvényt módosító javaslat.
Az Országgyűlés a fideszes Németh Szilárd kezdeményezésére 118 fideszes és KDNP-s igen szavazattal, 57 nem ellenében fogadta el a postatörvény módosítását.
Az Országgyűlés lehetővé tette, hogy társasági adókedvezményt (tao) kaphassanak azok a cégek, amelyek
„idén és jövőre összesen legfeljebb 19 milliárd forinttal támogatják”
a budapesti olimpiai pályázat lebonyolításáért felelős zártkörűen működő nonprofit részvénytársaságot.
A képviselők Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter javaslatára 117 igen szavazattal, 57 nem ellenében fogadták el a társasági és az osztalékadóról, valamint a sportról szóló törvények ezt tartalmazó módosítását.
Az Országgyűlés több nemzetközi szerződést ratifikált. Ezek eredményeként Magyarországon is hatályba léphet az Európai Unió és az Iraki Köztársaság közötti együttműködési megállapodás, a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) kiváltságairól és mentességeiről szóló megállapodás, továbbá
„a magyar és a koreai kormány közötti, katonai minősített adatok cseréjére vonatkozó egyezmény”.
Kihirdették még a magyar és az iráni kabinet között a kettős adóztatás elkerüléséről szóló, továbbá a magyar és koszovói kormányok között a nemzetközi közúti személyszállításról és árufuvarozásról szóló megállapodásokat, valamint a magyar kabinet és a Globális Zöld Növekedési Intézet között kötendő, a szervezet kiváltságait és mentességeit részletező jogállási megállapodást is.
A korlátolt felelősségű társaságok (kft.) és a civil szervezetek is egy év haladékot kaptak az új Polgári törvénykönyv (Ptk.) azon rendelkezéseinek átvételére, amelyek határideje eredetileg idén március 15-én járt volna le. A döntés értelmében
„a kft.-knek legkésőbb 2017 tavaszáig kell hárommillió forintra emelniük törzstőkéjüket”.
Az előterjesztők egyike, Gulyás Gergely, a kormánypárt frakcióvezető-helyettese szerint a kft.-knek azért kellett haladékot adni, mert számos jelzést kaptak arról, hogy a társaságok nem tudnak időben eleget tenni a Ptk. előírásainak.
A képviselők a Fidesz kezdeményezésére egyhangúlag, 175 igen szavazattal fogadták el a Ptk. hatálybalépésével összefüggő törvénymódosítást.
